OGY: Az ellenzék elutasítja, hogy Magyarország még több katonát küldjön az Iszlám Állam ellen

Ellenzéki képviselők élesen bírálták csütörtökön az Országgyűlésben azt a határozati javaslatot, amely kétszáz főre emelné és 2019 végéig meghosszabbítaná a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételét.

Valamennyi hozzászóló köszönetet mondott ugyanakkor a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonáknak.

Jobbik: nem a javaslatra

[namelink name="Mirkóczki Ádám"], a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a Közel-Keleten az áldatlan állapotok kialakulásában az elsődleges felelősség az Amerikai Egyesült Államoké. Szerinte Magyarországnak nem lenne szükséges oroszlánrészt vállalnia az "ár megfizetésében". Úgy látta, a segítségnyújtásnak számos formája lehet, s felvetette azt is, hogy arról soha nem beszélnek, hogy milyen katonai vagy egyéb segítséget kellene nyújtani például a Nigériában a Boko Haram által üldözött keresztényeknek.

Megjegyezte, ha az Amerikai Egyesült Államok az Iszlám Államot fel akarná számolni, megtehetné: nem légicsapásokkal, hanem megfelelő szárazföldi erővel. A jobbikos politikus szerint Amerikának nincs szüksége 200 vagy a 400 magyar katonára, arra van szüksége, hogy diplomáciai területen a felelősséget szétterítse. Erre egyszer és mindenkorra nemet kell mondani, s ha egyszer Magyarország e téren következetes lenne, mások is azok lennének - vélekedett.

Úgy látta: közvetett módon a magyar emberek életével is játszanak, mert nem lehet tudni, hogy a magyar zászló mikor kerül fel az Iszlám Állam térképére.

Mirkóczki Ádám azt mondta: humanitárius segítséget kell biztosítani, de fegyveres katonákat nem szabad küldeni a felelőtlen amerikai politika szolgálatában.

Jelezte, a Jobbik nem támogatja a javaslatot.

LMP: a kormány vonja vissza a javaslatot!

[namelink name="Sallai R. Benedek"], az LMP vezérszónoka kiemelte: semmi keresnivalójuk nincs a magyar katonáknak Irakban, nem kell ilyen formában részt venni annak a problémának kezelésében, amely az Egyesült Államok közreműködésével állt elő. Feltette a kérdést: ha konszenzus van, akkor miért nem NATO-misszióban valósul meg a fellépés.

Az ellenzéki politikus kitért Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető felszólalására, képmutatónak nevezve az emberiességre való hivatkozást.

Arról, hogy nem pártpolitikai kérdésről van szó, azt mondta: "ez a szokásos Fidesz-DK-koalíció". Korábban is az ellenzéki frakciók véleményének figyelmen kívül hagyásával, a DK-val kötött paktum, és "a kéz kezet mos politika jegyében nyomták át" a hasonló javaslatokat a parlamenten - tette hozzá.

Sallai R. Benedek azt kérte, a kormány vonja vissza a javaslatot, kerüljön le a napirendről, s várják meg a közeli NATO-csúcsot.

Független képviselők

[namelink name="Kónya Péter"] (független) a mindenkori kormány felelősségének nevezte, milyen missziókban vesz részt Magyarország, és rámutatott, a NATO-szerződés nem kötelez direkt módon ilyen missziókban való részvételre.

A béketeremtő akciókban való részvételt nem tudja támogatni - közölte, megjegyezve: a honvédség óriási létszámhiánnyal küzd, ezért sem támogatható a kontingens bővítése. Nem vita kérdése, hogy az Iszlám Állammal és a terrorizmussal szemben fel kell lépni, de nem Magyarország okozta ezt a konfliktust, ezért mérlegelni kell a részvételt - mondta. Hozzátette, a jelképes szerepvállalás elkerülhetetlen, de ez lehet humanitárius segítségnyújtás is.

A szintén független képviselő [namelink name="Szelényi Zsuzsanna"] arról beszélt, hogy a Közel-Kelet stabilitása Magyarország nemzeti érdekét szolgálja. "Dolgunk van ott, és ez elől a felelősség elől nem térhetünk ki" - fogalmazott az Együtt politikusa.

Jelezte: a korábbi előterjesztést támogatták, s most is megfontolják a javaslat támogatását, amelyet azonban elég felületesnek, slendriánnak tart.

Szelényi Zsuzsanna közölte: pontos, részletes tájékoztatást vár, mit jelent a katonai segítségnyújtás, vajon harcoló csapatokat is küldenének-e, valamint információkat kér az eddigi tevékenységről. Miért növelnék a létszámot, miközben a jelenlegi kontingenst sem tudják feltölteni? - kérdezte.

Az Iszlám Állam elleni fellépésről szóló javaslat vitáját követően kulturális tárgyú törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját a parlament csütörtökön.

[namelink name="Demeter Márta"] (független) a missziók fontosságát hangsúlyozva azt mondta, magyar nemzeti érdek is, hogy katonáink hozzájárulnak a béke megteremtéséhez és fenntartásához. A missziók alatt megszerzett tudást pedig a Magyar Honvédség állományán belül is hasznosítani lehet - tette hozzá.

Az Iszlám Állam ellen keményen fel kell lépni, de nem csak a katonai, hanem a humanitárius segítségnyújtás is fontos. Nem az a kérdés, hogy Magyarország vállaljon-e szerepet, hanem az, hogy ezt hogyan teszi - hangsúlyozta a politikus. Azt kérdezte: pontosan mit jelent ebben az esetben a katonai segítségnyújtás és miért kell megemelni a kontingens létszámát. A javaslatot elutasítja - jelezte a képviselő.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát.

Kormány: Magyarország érdeke, hogy béke legyen a térségben

[namelink name="Vargha Tamás"], a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, hogy a döntés meghozatalakor elsősorban nem arról kell vitatkozni, pontosan mi vezetett bizonyos, a világban zajló folyamatokhoz. Kiemelte, hogy nem NATO-misszióról van szó, hanem Irak kérésére az ENSZ hozott egy határozatot, a koalíciónak pedig mintegy hatvan ország a tagja.

Álságosnak tartotta azt az érvelést, hogy a döntés meghozatalával várják meg a NATO-csúcsot. Az a vita sem vezet el szerinte a jó döntéshez, hogy mi a különbség a békefenntartás és a béketeremtés között. Magyarországnak az az érdeke, hogy béke legyen azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók elindulnak - összegzett.