Ország-világ

2017.05.11. 16:20

Lázár ma is kitüntetné Bayert, bár az írásával nem ért egyet

A kormány szerint fel kell készülni egy migrációs válsághelyzetre, az illegális bevándorlás erősödésére.

Novembertől 33 ezer  forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők - jelentette be a  Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten  sajtótájékoztatón. A pótlékot 2018-ban is megkapják a védőnők.  


    Hozzátette: ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői  hálózat előkészítését, mert azt szeretnék, hogy a védőnői szolgálat  egységes feltételekkel működjön 2018-tól.  Elmondta, az ötezerből mintegy ezer védőnő fordult a kormány  tagjaihoz bérük rendezése érdekében. Kérdésre közölte: szerinte az állami egészségügyi rendszerben  lenne a védőnői hálózat helye és érdemes lenne egy országos  hálózattá szervezni, a védőnői szolgálatnak a háziorvosi  ellátórendszerrel szorosabb együttműködésben az egészségügyi  rendszer egyik pilléreként kellene működnie. Jelenleg az  önkormányzatok felügyelete alatt vannak a védőnők - jegyezte meg. Hozzátette: döntés még nincs, még a védőnőkkel és az  önkormányzatokkal sem egyeztettek.  

A miniszter megerősítette, hogy a mentőszolgálat dolgozóinak  bére 2018-tól az új életpálya keretében 10 százalékkal emelkedik.  Hozzátette: míg 2010-ben 22,5 milliárd forintot fordítottak, jövőre  39,7 milliárd forintot fordítanak a mentősökre.  


Beszámolt arról is, hogy a 2018-as költségvetést május 24-én  tárgyalja újból a kormány, a törvényjavaslatot június 15-ig  fogadhatja el az Országgyűlés. Azt mondta, a jövő évi büdzsé a  munkából élők költségvetése lesz. A költségvetés számait ismertetve  azt mondta, a hiány 2,4 százalék lehet, ami azt jelenti "a magyar  közpénzügyek rendben vannak, ami cáfolata a korrupciónak, mert  hogyha a pénzt ellopnák, akkor üres lenne a költségvetés".  


A gyorsuló építőiparral kapcsolatban elmondta, 2016 első  negyedévében ötezer, most 10 ezer lakásra adtak ki építési  engedélyt, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) 42 ezer  család vette igénybe 102 milliárd forintos nagyságrendben.  


A gödi Topház Speciális Otthonról azt mondta, a kormánynak a  szülőket kell segíteni. Egy szülőt nem érdekel az államtitkár  véleménye és a "sorosgyörgyözés" sem, az érdekli, hogy a gyereke  milyen körülmények között van - fogalmazott.  


Lázár János közölte: büntetőfeljelentést tett a legfőbb  ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 kft. 2003-2009 közötti  tevékenysége miatt. Az állam ugyanis ide szervezte ki egy olyan  informatikai rendszer működését, amely az uniós források  pályáztatásával és szétosztásával foglalkozott - idézte fel. Mint  mondta, az Európai Bizottság szerint az állam törvénytelenül  szervezte meg ezt a privatizációt. Akik ebben az ügyben érintettek,  azok a Gyurcsány-család cégében, az Altusnál vezető pozíciókat  kaptak - fűzte hozzá.  


Mint mondta, Altusz Kristóf, a Külgazdasági és  Külügyminisztérium helyettes államtitkára tárgyalásokat folytat a  Magyarországon működő külföldi egyetemek ügyében, már Thaifölddel,  Malajziával és Kínával egyeztetett, ezek az országok technikai  ügyként kezelik a helyzetet és együttműködésükről biztosították a  kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök is aláír egy ezzel  kapcsolatos szerződést kínai útja során - közölte.  


Megjegyezte: megnyitják a külföldi anyakönyvezés lehetőségét, a  konzulok feladata lesz a követségeken az anyakönyvezés.  


A nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésre elmondta: leghamarabb  ősszel kerülhet napirendre, a mérlegelésnél majd az akkori számokat  kell figyelembe venni.   


Kérdésre közölte: nem tervezik, hogy repülőgépet vásárolnának a  miniszterelnöknek, nem merült fel, hogy magyar bankoktól vennének  gépeket. Ki kellett vonni a hadrendből azokat a gépeket, amelyeket  korábban a kormány is igénybe vett, és ha a honvédség kap új  szállítógépeket, azokat majd a kormány is használhatja - magyarázta.  

Bayer Zsolt egyik civilekkel kapcsolatos publicisztikájával kapcsolatban - amelyben azt is írta többek között, hogy a titakozókat "taknyukon és vérükön" kell kirángatni a Parlamentből - Lázár János közölte: ma is adna állami kitüntetést az  újságírónak, de nem ezért az írásáért, mert azzal nem tud  egyetérteni.  


    Az MSZP felvetésével kapcsolatba a miniszter közölte, a  Miniszterelnökség nem tervezi a közétkeztetés államosítását, a  minőséget szeretnék javítani, esetleg megrendelőként.  

    A Perkátára tervezett Horthy Miklós-szoborral kapcsolatban azt  mondta, a magyar kormány nem kíván szobrot állítani a kormányzónak  1944. március 19-e utáni szerepe miatt, de nem vonhatja el annak  jogát, hogy egy közösség szobrot állítson neki.  

    A paksi atomerőmű-beruházásról azt mondta, a 30 éves orosz  hitelkeretet megtartjuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)  azonban minden hitel-lehívásánál megvizsgálja az optimális  finanszírozási konstrukciót. Ez lehet, hogy a költségvetés, lehet,  hogy az ÁKK, lehet, hogy az orosz hitel lesz - részletezte. Mindig  az adott számla kifizetésekor kell mérlegelni, mi a jó megoldás -  hangsúlyozta.  

    Közölte, megvizsgálták azt is, hogy nemzetközi pénzügyi  konzorcium által kiváltható-e ez a hitel. Elmondta, sokat javult a  magyar államháztartás finanszírozása, de a 30 éves futamidővel és a  10 milliárd euróval nehéz versenyezni.   

    A miniszter azt mondta, idén 100 millió eurónyi munkát végeztek  el a beruházás kapcsán, a következő egy évben 800-900 millió  eurónyi költséggel számolhatnak.   

    Kérdésre elmondta, megvalósulhat a Hódmezővásárhelyet Szegeddel  összekötő tram-train, bizonyos feltételek mellett. A beruházás  akkor a legoptimálisabb, ha az EU finanszírozza, ha a  költségvetésnek kell finanszíroznia, akkor túl drága - mondta.  

    Farkas Flórián (Fidesz) mentelmi jogának esetleges  felfüggesztésével összefüggésben kérdésre válaszolva azt mondta,  nem látott még olyan pártot, amely olyan képviselőt indítana a  választáson, aki ellen büntetőeljárás folyik.  





Korábban írtuk:

Lázár János szerint ha a magyar parlamenttől, kormánytól és az emberektől megvonják a jogot, hogy meghatározhassák, az ország területén ki él, ki tartózkodhat, azzal a magyar államiság és szuverenitás alapjai kerülnek veszélybe, vagyis ez a kvótaper tétje.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten elmondta: Magyarország álláspontja szerint a kvóta helytelen dolog, sikertelen ügy, a gondok megoldására a helyes válasz nem a kvóták bevezetése, ezért "semmilyen kvótát nem fogadunk el". Magyarország nem migránsok támogatására akarja költeni az adófizetők pénzét, hanem a magyar családok, fiatalok támogatására - közölte.


Hangsúlyozta: Magyarország vitatja azt az eljárást, hogy az Európai Bizottság felülírja az Európai Tanács döntését, amely szerint a befogadás csak önkéntes lehet, vagyis amelyik tagállam nem akarja, arra ne lehessen migránsok befogadását kényszeríteni. Ugyanakkor "Dávid és Góliát harca zajlik", a küzdelemben csak a visegrádi és a közép-európai országokra számíthatunk - mondta.


Lázár János fontos lépésnek nevezte, hogy elkészült a 155 kilométeres második kerítés a déli határon, ez 4,8 milliárd forintba került. Ezzel teljessé vált a határ védelme; a jogi határzár és a kerítés teljes védelmet jelent az országnak, garantálható, hogy Magyarországon nem mozoghatnak szabadon a migránsok, és illegálisan nem léphet senki az ország területére - mutatott rá.


Kifejtette: Magyarország nem tudja érvényesíteni a szisztematikus határellenőrzést, mert az többórás várakozáshoz vezethet.


Elmondta, idén, május 9-éig az illegális határátlépések száma 185 volt, a 2017-ben menedékkérelmet benyújtók száma pedig 1578. Úgy összegzett: az embercsempészek és a bevándorlók is elkerülik Magyarországot; ma Európa legbiztonságosabb országának számítunk.


A kormány álláspontja szerint azonban fel kell készülni egy migrációs válsághelyzetre, az illegális bevándorlás erősödésére. Nagy konszenzus van a társadalomban arról, hogy Magyarország ne fogadjon be, ne hívjon be migránsokat, hanem a magyar fiatalokat támogassa - jelentette ki.


A miniszter arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt érő kritikák a demokrácia lényegét nem értő álláspontok, hiszen a konzultációban a demokrácia teljesedhet ki. Kiemelte: a kormányzás helyes módja, ha két választás között is kikérik az emberek véleményét egy-egy fontos ügyben. A nemzeti konzultációra még soha ennyi ember nem válaszolt, mint most, eddig 1,276 millió ember mondta el véleményét, ami "példátlan véleménynyilvánítást" jelent - mondta.


Közölte: a kormány köszöni a segítséget a nemzeti konzultációban részt vevőknek, mert egyedül nem tudja megállítani Brüsszelt, csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a választópolgárok folyamatosan segítik ebben.


Kitért arra, az Európai Bizottság állításokat fogalmaz meg a nemzeti konzultációval kapcsolatban, amelyet félrevezetőnek tart. Kérdés az, hogy az uniós testület vagy a magyar kormány vezeti-e félre az embereket - firtatta. Elmondta, túlzásnak tartja, hogy a kormány 1,3 millió embert félre tudna vezetni.


Lázár János szerint a bizottság azzal próbálja "a magyar választókat butítani", hogy az energiaár-liberalizáció jót fog tenni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel ellentétes a magyar fogyasztók tapasztalata, hiszen húsz éven keresztül a liberalizált piacon felfelé mentek az árak. Helyes, ha a magyar kormány azért küzd, hogy legyen joga a gáz és az áram árának befolyásolására - közölte.


A konzultáció kvótával kapcsolatos kérdéséről azt mondta, a kötelező kvóta meghívó a bevándorlóknak. Szerinte a következő egy évben ez lesz a legnagyobb és legnehezebben áthidalható vita a magyar kormány és a bizottság között.


A miniszter kitért rá: a minap egy uniós fejlesztési dokumentum szövegébe is beletették, hogy az EU jövője azon múlik, hogy mennyi migráns jön ide, de Magyarország szerint minél kevesebbre van szükség, annál jobb, ezért vétót emelt a dokumentum ellen. A jövőben is, amikor az EU azzal próbálkozik, hogy különböző dokumentumokban legitimálják a bevándorlást, Magyarország fellép ellene - közölte.


Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok azt kéri: az európai NATO-tagállamok költsenek többet a védelemre és hajtsanak végre fejlesztéseket. Magyarország a NATO-kötelezettségeinek úgy tud eleget tenni, ha növeli a védelmi kiadásait és fejlesztésekbe kezd - jelentette ki. Úgy vélte, elsősorban szállítógépekre van szükség.


A miniszter kapott kérdést a norvég alapról is. Minden civil szervezet férjen hozzá támogatáshoz, és a svájci megállapodás legyen a minta - határozta meg a kormány álláspontját az alap következő támogatási ciklusára. Jelezte, tavaly november óta nem volt tárgyalás, két hét múlva azonban Budapestre érkezik a norvég tárgyalópartner. Lázár János szerint nem arról van vita, hogy Norvégia ad-e pénzt, hanem arról, hogy miként.


"Ha a norvég kormány izmozni akar 65 milliárd forint kapcsán, arra is van lehetősége, a magyar GDP 40 ezer milliárd" - közölte, jelezve: a magyar kompromisszumkészségnek is megvannak a határai. Hozzátette: a norvég kormány kérésére sem fognak változtatni a civiltörvény módosításán, amelyet nem a kormány, hanem képviselők nyújtottak be. Az elvi kérdés, hogy az EU-ban az egyesülési jog hatálya alá tartozó kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak - mondta.


A miniszter kiállt amellett, hogy a külföldről finanszírozott szervezeteknek átláthatóvá kell válniuk, és hogy az a jó, ha a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a munkahelyteremtő támogatás Magyarországon.

Címkék#belföld

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában