Ország-világ

2017.05.27. 09:00

A napelemektől Paks is leállhatna

Svájc 2050-re leállítaná az országban működő összes atomreaktort, a kieső forrást megújuló energiával pótolnák. Hasonló terv Magyarországon is megvalósulhat, de ehhez egységes fellépés szükséges.

Pavló Péter

– Megfelelő mennyiségű napelem telepítésével még az is elképzelhető, hogy teljes mértékben sikerülne kiváltani a paksi atomerőművet – véli Gál Tamás. A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint mindez hosszú távon, 20–30 évben gondolkodva lenne kivitelezhető, és nagyban függne attól is, mennyit fejlődik ez idő alatt a technológia. Van azonban olyan ország, ami már most elkezdi a folyamatot.

 

XXI. századi energetika


Az elmúlt hetekben több olyan fontos esemény is történt a világban, amellyel a hagyományos energiahordozók (kőolaj, földgáz, atomenergia) helyett a zöldenergia előállítására és felhasználásárakívánják fektetni a hangsúlyt.


Svájcban éppen egy héttel ezelőtt, május 21-én tartottak népszavazást arról, hogy az ország a jövőben milyen módon állítsa elő a mindennapokhoz szükséges elektromos áramot. A szavazatok összesítése után kiderült, a voksolók többsége támogatta a kormánynak azt a tervét, hogy az ország mondjon le az atomerőműveiről, és térjen át a megújuló energiaforrások használatára. A környezetvédők szerint mindez történelmi nap volt az ország (és a világ) életében, amivel Svájc „belép a XXI. századi energetikába". A szakemberek szerint hasonló lépésre Magyarországon is lehetőség lenne.


– Az elmúlt évtizedekben nemcsak technológiai értelemben fejlődtek a napelemek, de az áruk is jelentősen csökkent. Ezt a tendenciát kihasználva minél több háztetőre kerülne napelem, annál kisebb terhelést kapna a paksi atomerőmű. 


Vagyis előbb-utóbb ki lehetne váltani a működését – hangsúlyozza Gál Tamás.

 

Az energiatárolás a kulcskérdés


Mi is megkérdeztük arról olvasóinkat, ők mennyire zöldenergia-pártiak.


– Tíz évvel ezelőtt építettük a házunkat, mérnökember lévén úgy terveztem meg, hogy napelemekkel támogassuk az energiafogyasztást. Jó ötlet volt, az árát mostanra már visszahozta a beruházás – árulta el olvasónk, Horváth Zoltán. Van azonban olyan, aki másként néz az alternatív energia ezen formájára.

– Ezek a napelemek még nem elég fejlettek ahhoz, hogy hatékonyan lehessen őket használni. Én még kivárnék néhány évet, hátha valaki feltalálja az áramtermelés Szent Grálját – érvelt másik olvasónk, Jakab András. A szakemberek szerint ugyanakkor a napelemek mennyisége (és hatékonysága) csupán az energiatermelés egyik tényezője. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a megtermelt energiát hogyan tudjuk raktározni.

– Az ideális megoldás az lenne, ha a napközben megtermelt mennyiségből éjszaka is fel tudnánk használni. Az elmúlt években már készültek olyan házi akkumulátorok, amelyek ezt biztosíthatják (a Tesla például egy komplett rendszerrel állt elő) – mondja Gál Tamás.

 

A világ legnagyobb szélkerekei


Egy másik, a svájci népszavazáshoz hasonlóan nagy jelentőségű mérföldkő volt, hogy az elmúlt napokban hivatalosan is megkezdte működését az angliai Liverpool partjainál telepített, rekordméretű, 32 tagból álló szélerőmű. A tornyok egyenként 195 méter magasak, lapátjai pedig 80 méter hosszúak.


A számítások szerint a szélkerék egyetlen körfordulatával annyi energiát termel, ami 29 órára elegendő elektromos árammal látna el egy átlagos családi házat, a szélerőmű pedig összesen 230 ezer háztartás számára biztosítja majd az elektromosságot. Azonban hiába tűnik ennyire hatékonynak a szélerőmű, Magyarország számára nem ez jelentené a fő irányvonalat a megújuló energiaforrásokra való áttérésre.


– A szélerőművek hatékony működéséhez 3–5 méter/másodperces szélsebességre lenne szükség. Emiatt inkább csak a Kisalföldön, illetve az Alföld középső területein éri meg ilyen szerkezeteket építeni – mondja Gál Tamás.


A szakember szerint emellett egy másik fontos tényező, hogy mekkora összegért vennék át a szolgáltatók a megtermelt áramot. Az európai iránymutatás szerint 6 eurócent/kWh (vagyis 18 forint/kWh) alatt nem éri meg. Magyarországon ez a 2015-ös szabályváltozás óta nagyjából 35 forint/kWh.


Vagyis az anyagi feltételek éppenséggel adottak lennének ahhoz, hogy megérje ilyen módon termelni az áramot. A problémát sokkal inkább a földrajzi elhelyezkedés jelenti. A szélerőművek hatékony működéséhez elsősorban a tengerpartok közelében fúj eléggé a szél.


– A dolgon az sem segít, ha egyébként gyakran vannak erős széllökésekkel járó viharok. A működéshez ugyanis van egy felső sebességhatár is (25 méter/másodperc), amikor már kikapcsol a lapát. Egy viharos erejű szél ugyanis tönkreteheti a szerkezetet – hangsúlyozza a szakember.

 

Volna még itt valami


A szakemberek szerint az alternatív energiaforrások említésekor a legtöbb szó valóban a nap-, szél- és vízenergiáról esik, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a környezeti terhelés csökkentése érdekében több más lehetőség is felmerül.


– A megújuló energiaforrásoknál használhatunk gázerőműveket is, de fontos, hogy azok biogázt használjanak. Magyarországon szerencsére már jó néhány ilyen létezik – mondja Gál Tamás. A laikusoknak talán furcsa lehet, de az alternatív energia kapcsán a fatüzelést is gyakran felemlegetik. Nem tévedésről van szó, ugyanis ez a megoldás is segíthet a hagyományos energiahordozóklecserélésében.


– Egy jól megtermett, 20 éves akácfa 20 éven át szívta el a szén-dioxidot a levegőből. Ha elégetjük, az ismét táplálja az ilyen faültetvényeket, és így tovább. Más kérdés, hogy egy téli időszakban ez a megoldás jelentősen ronthatja a levegő minőségét – teszi hozzá a szakember. Márpedig a cél hosszú távon is az volna, hogy minél kevésbé terheljük le a környezetet.

 

Kizöldülhet Svájc


Svájcban jelenleg négy atomerőműben öt reaktor működik, amelyek közül az elsőt már 2019-ben leállítanák, 2050-re pedig az összest „kivonnák a forgalomból". Az ország energiafelhasználásának 60 százalékát jelenleg vízenergiából nyeri, az atomenergia 35 százalékot tesz ehhez hozzá. Minden másfajta megújuló energia részesedése jelenleg 5 százalék a svájci piacon.

Rossz az adóztatási rendszer Magyarországon


Magyarország a harmadik helyet nyerte meg azon az európai szavazáson, amelyen a Föld éghajlatára nézve a leginkább káros adókedvezményeket „jutalmazták". Ezt a kétes dicsőségű eredményt hazánk a céges személygépkocsi-vásárlás és -használat gáláns adókedvezményeivel érdemelte ki.

Bemutatkozott a harmincszor olcsóbb napelem


Az ausztrál Newcastle-i Egyetem nemrég olyan napelemet fejlesztett, amely minden eddiginél olcsóbb, így jó esélyt ad arra, hogy a panelek robbanásszerűen elterjedjenek. A csapat egy 0,1 milliméternél is vékonyabb műanyag filmrétegre nyomtatta a paneleket, így az előállítás és a felhelyezés is jóval olcsóbb, mint a jelenlegi napelemek esetében. A számítások szerint egy négyzetméter ilyen napelem ára alig 2000 forint környékén alakul.

Nem rombolja a környezetet


A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit.


Cikkünket a Kisalföld hetente szombaton megjelenő Szieszta mellékletében olvashatják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában