Ország-világ

2017.05.22. 09:00

A létminimum alatt él a magyarok harmada

Alig változott egy év alatt a létminimum értéke, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy alig csökkent azok aránya, akik alatta élnek.

Rimányi Zita

A számításokra alapozott becslések szerint ez a gond 2015-ben a lakosok 41, tavaly 36 százalékát érintette. A fizetéseknek kellene nőniük.


Nem a létminimum összege az érdekes, hanem az, hogy mennyien élnek annál kevesebből. Azért nem emelkedett jelentősen tavaly az értéke, mert nem volt erős infláció, az élelmiszerek árai alig nőttek, inkább csak a zöldségeké és a gyümölcsöké. A téren pedig kis javulás látszik, hányan élnek a létminimum alatt. Ezt nem adóváltozás okozta, hanem a bérnövekedések.


A munkaerőhiány miatt kénytelenek kinyitni a pénztárcájukat a munkaadók – magyarázta el Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetőelemzője és hozzátette: a béremelkedések terén nagyok az eltérések az országrészek között és egy-egy régión belül is. S az, hogy most a lakosság 36 százaléka él a létminimum alatt, azt jelenti, hogy nyolc év után nagyjából visszatértünk a 2008-as gazdasági válság utáni első év szintjére, amikor 37 százalékos volt ez az arány. A rendszerváltás után, 1993-ban csak 13 százalék volt, tehát látszik, hogy szétnyílt a bérolló, egyre többen lemaradtak – jegyezte meg.

Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum

A szakember szerint azért érdemes kiszámolni a létminimumot, mert rámutat egy súlyos problémára. A szakszervezetek a béralkuk során is használták, jövőre végre el is fogja érni a minimálbér a létminimumot. Arra is rávilágítanak Kiss Ambrus szerint az adatok, hogy a családi adókedvezmény és a családi pótlék nem oldja meg a kisgyerekesek gondjait, ugyanis a többgyermekes családok 51 százaléka él a létminimum alatt, az egyszülős családoknak pedig a 88 százaléka. S az elemző szavai alapján nem jó, hogy a közvélekedés nem tartja problémának, ha valaki dolgozik, de éppen csak megél a családja ebből. Évente egy utazás nem túlzás, és tudni kellene félretenni a váratlan kiadásokra, bevételkiesésre is, arra, ha elromlik a mosógép, ha megbetegszik egyik szülő.


– A létminimum nem azt jelenti, hogy aki alatta él, az éhen hal, de épp arra nem költhet, amitől az életminősége jobb lehetne, például egészsége megőrzésére, kikapcsolódásra. Az olcsóbb, rosszabb ételt kell választania. S akik szerényen, épphogy kijönnek a pénzükből hónapról hónapra, pedig dolgoznak, azoknak nincs kilátásuk, céljuk. Próbálnak második, harmadik állást vállalni, és azt gondolják, rossz a társadalmi berendezkedés. Kiszolgáltatottnak érzik magukat, ettől stresszesek, romlik az egészségük. Nem merik jogaikat érvényesíteni, bármit ajánl a munkaadó, elfogadják, mert pár munka nélküli hónapra se elég a pénzük – sorolta az elemző. Szerinte sincs más út, mint amit a szakszervezetek is javasolnak: emelkedniük kell azoknak az összegeknek, amik a borítékba kerülnek, azaz a nettó fizetéseknek. Ez az szja csökkentésével vagy a bruttó bérek növelésével érhető el. E téren a visegrádi négyek közt is nagyon lemaradtunk: a szlovákiai átlagbérek már húsz százalékkal magasabbak a hazaiaknál – jegyezte meg.


A szakszervezet számoltatja ki

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány támogatásával rendelte meg a kutatást, amit a Policy Agenda készített el. A Központi Statisztikai Hivatal két éve közölte: felhagy a létminimum számításával. A létminimum összege azt mutatja, mekkora jövedelem kell egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára szerény szükségletek kielégítését. A számításba bekerült háztartások kiadásaik 31,1 százalékát költik élelmiszerre, 8,7 százalékát közlekedésre, 22,7 százalékát fordítják lakásfenntartásra, utóbbi 68 százalékát háztartási energia vásárlására. Egészségügyre, testápolásra 5,1 százalékot költenek, telefonálásra 6,5 százalékot. Ruházkodásra 3,2 százalék jut, oktatásra, művelődésre, szabadidőre 5,9 százalék.


Nyugdíjasok pénze

Nyugdíjasok háztartásaira is kiszámolták a létminimumértékeket. Egyedül élőknek tavaly havonta legalább 79.757 forintra volt szükségük, a ketten együtt élőknek 137.359, azaz személyenként 68.680 forintra.

A létminimum nem azt jelenti, hogy aki alatta él, az éhen hal, de épp arra nem költhet, amitől az életminősége jobb lehetne, például egészsége megőrzésére, kikapcsolódásra. Fotóillusztráció: Kisalföld-archívum

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában