Ország-világ

2017.04.03. 13:25

Megszavazták a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosítást, rendőrkordon védi a Parlamentet

A tiltakozók a Parlamenthez vonultak, ki akarják tűzni az EU-zászlót az épületre. Lökdösődés, dulakodás volt az első sorokban.

  • Elfogadta az Országgyűlés a módosítást
  • A jövőben csak akkor működhet Magyarországon külföldi felsőoktatási intézmény, ha a működésének elvi támogatásáról államközi szerződést kötnek
  • A CEU Áder Jánoshoz, az LMP az alkotmánybírósághoz fordul
  • Az amerikai nagykövetség és a német államfő is szót emel a döntés miatt
  • A KKM bekérette a német és amerikai ideiglenes ügyvivőt
  • Élőláncos tiltakozás volt a CEU-nál, a tiltakozók aztán átvonultak a Parlament elé
  • Összefoglaló a döntésről és az arra adott reakciókról

    A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 ellenzéki nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére, a jobbikos képviselők nem szavaztak. 


    A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezek megkötésére a törvény kihirdetése után fél évig van idő. 


    A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.


    A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.


    A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta és fogadta el a parlament. 


    A szavazás előtt Szabó Szabolcs, az Együtt független parlamenti képviselője tiltakozásul éles szirénahangot kibocsátó megafont helyezett működésbe az ülésteremben, majd az eszközt a teremszolgálat kérésére átadta. Az ülést vezető Lezsák Sándor figyelmeztette a politikust, hogy megsértette a szemléltetés szabályait.


    Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat". 


    Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. 


    A CEU a törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt - közölte az intézmény vezetője Washingtonból.


    Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet egy hét alatt, "minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen". Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható. 


    Az MSZP-frakció egységesen kiáll a CEU mellett, és azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője a jogszabály parlamenti elfogadása után tartott sajtótájékoztatón.


    Tóth Bertalan - aki mögött felsorakoztak a képviselőcsoport tagjai - közölte, aljas, pitiáner támadásról van szó, amely nem szakmai kérdésről, hanem az oktatási szabadság megvonásáról szól.


    Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a "lex CEU" miatt - közölte a párt két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos az MTI-vel kedden.


    Mint írták, a CEU ellehetetlenítéséről szóló előterjesztés az LMP álláspontja szerint nemcsak elfogadhatatlan és káros, de alaptörvényellenes is. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri a többi ellenzéki párt támogatását a beadványához. 


    Internetes petíciót indított Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke azért, hogy Áder János köztársasági elnök ne írja alá a Közép-európai Egyetemet (CEU) ellehetetlenítő törvénymódosítást, és ne rendelje el annak kihirdetését, mivel Orbánék "putyini törvénymódosítása" ellentétes az Alaptörvénnyel.


    A Magyar Liberális Párt károsnak tartja a felsőoktatási törvény javasolt módosítását, mert úgy látják, hogy annak nem Soros György lesz a vesztese, hanem Magyarország. 


    Szent-Iványi István, a párt külügyi szakpolitikusa a Közép-európai Egyetem előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, bíznak benne, hogy Áder János köztársasági elnök hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, aki kifejezetten elutasította és a magyar törvényekkel ellentétesnek nevezte az intézkedést.  


    Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (S&D) közleményben azt írta, teljességgel elfogadhatatlan a magyar kormány támadása a Közép-európai Egyetem ellen, az intézmény ellehetetlenítését célzó törvénytervezettel Orbán Viktor miniszterelnök a média függetlenségét ért támadások után a véleményszabadság újabb fontos jelképét akarja elhallgattatni.


    Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, hogy "Orbán sorozatos támadásai miatt a demokrácia hanyatlóban van Magyarországon", és felháborítónak nevezte, hogy "a Fidesz még mindig tagja lehet az Európai Néppártnak (EPP)".


    Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén kijelentette, Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel.


    Budapest helyett az osztrák főváros lehetne a Közép-európai Egyetem (CEU) székhelye Maria Vassilakou bécsi főpolgármester-helyettes szerint - írta a Kurier című osztrák lap kedden.


    "Amennyiben az intézmény új helyet keres, úgy szívesen meghívnám a Soros-egyetemet Bécsbe" - mondta a lapnak a zöldpárti politikus.

    Élőláncos tiltakozás kezdődött a CEU-nál

    Élőláncos tiltakozás kezdődött kedd délután a CEU (Central European University) budapesti épülete előtt az Oktatási Szabadságot elnevezésű független diákszervezet szervezésében kedden késő délután. 


    Az intézmény Nádor, Arany János, Október 6. és a Zrínyi utcai épülettömbjét körbeállók tiltakozásukat fejezték ki a parlament keddi döntése miatt, a szónokok pedig arra bíztatták Áder János köztársasági elnököt, hogy "vétózza meg", azaz ne írja alá a törvény-módosítást.


    A tiltakozók közül sokan a "CEU-val vagyok" kitűzőt viselték, mások az államfőnek szóló, "VETO" és a "Ne írd alá" feliratú táblákkal fejezték ki véleményüket a szerintük az intézményt diszkrimináló törvénymódosítás ellen.

     

    Élőlánccal tiltakoznak a CEU-döntés ellen

    Az Index tudósítása szerint több ezer ember tüntetett kedden délután a CEU Nádor utcai főépületénél, néhány órával azután, hogy a parlament a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, vagyis a CEU-törvényt.


    A portál szerint ötig körülbelül 2-3 ezren érkeztek, ez a szám egy óra alatt megduplázódott. Az élőlánc laza rendben kialakult a háztömb körül, az egymás mellett állók beszélgettek, a hangulat nyugodt volt. A Nádor utcát lezárták, a környéken nagy volt a rendőri készültség. Szórványosan lehetett hallani a vasárnapi tüntetés egyik mottóját: „Szabad ország, szabad egyetem!"


    Több szocialista parlamenti képviselő csatlakozott: itt volt Kunhalmi Ágnes, Demeter Márta, Hiller István, Korózs Lajos és Gőgös Zoltán. Bokros Lajos volt pénzügyminisztert és a Momentum Mozgalom több tagját is felfedezték a tömegben. 

    Semmit rólunk, nélkülünk! Ez a nép akarata, ha ők nem így gondolják, akkor ne kormányozzák ezt az országot!

    – mondta az első szónok, aki a kormánypárti parlamenti képviselőknek üzent.


    Elhangzott az is, hogy eddig mintegy 30 ezren írták alá a CEU melletti petíciót, és mivel az országgyűlési képviselők ezt nem vették figyelembe, valójában nem őket képviselik ebben a kérdésben. Hozzátették, úgy látják az érintettek nélkül meghozott döntések antidemokratikusak. "Semmit rólunk, nélkülünk" - skandálták. 


    László Luca, a CEU elsőéves diákja felháborítónak nevezte, hogy két nap alatt sikerült ellehetetleníteni egy nemzetközi egyetemet. 


    "Ezt nem hagyjuk szó nélkül, ezért vagyunk itt" - tette hozzá.


    Az épület előtt szónokolók szerint az Országgyűlés döntése nemcsak a CEU-ról, hanem a jogállamiság jelenéről és jövőjéről is szól, és a döntés súlyos károkat okoz Magyarországnak és a magyar társadalomnak. Hozzátették, az egyetemi autonómia évszázados érték.


    Úgy fogalmaztak, hogy a nemzeti konzultációnak valójában arról kellene szólnia, hogyan "állítsuk meg Orbánt"


    A szervezők szerint az élőláncon többen voltak, mint a vasárnapi demonstráción, amikor mintegy tízezerre becsülték a résztvevők számát.


    A demonstráció hivatalosan is bejelentett befejezése után a tömeg egy része átvonult a Parlament elé, ahol az ott sátorozó, más céllal tartott demonstráció résztvevőivel együtt a kormányt bírálták; az Országgyűlés CEU-t érintő döntését hazaárulásnak nevezték.


    A rendezvényen felolvasták a törvénymódosítást megszavazó képviselők névsorát, amit füttyszó kísért. 


    A demonstrálók megpróbálták kitűzni a Parlamentre az uniós és a magyar zászlót, de az épület lépcsőjén felsorakozó rendőrök ezt megakadályozták, ekkor dulakodás alakult ki, amelynél jelen volt Demszky Gábor volt főpolgármester is. 


    Végül egy demonstráló feljutott a Parlament lépcsőjének tetején lévő egyik oroszlánszobor mellé a két zászlóval, a rendőrök ebben nem akadályozták meg. Ugyanakkor Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő megjelent a Parlament egyik ablakában, ahonnan kilógatta az uniós lobogót. 

     

    Korábban, bővebben:

    A KKM bekérette az amerikai és a német ideiglenes ügyvivőt


    Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel.


    Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat.


    "A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul" - fogalmaztak. Hangsúlyozták: "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a KKM-be kérette Altusz Kristóf.


    A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. 


    A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.


    Emmi: a CEU megtéveszti a közvéleményt


    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket. 


    A tárca kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a "Soros-egyetem" a jogszabályok betartása helyett előjogainak minden áron való megtartását választotta, ehhez pedig minden eszközt bevet. Példaként hozták, hogy az Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát. 


    A minisztérium rámutatott: a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-Európai Egyetemet, a CEU pedig tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja.


    "A Soros-egyetem" olyan privilégiumokat élvezett, amelyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Úgy adhatott ki kétféle - magyar es amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezni - közölték, hozzátéve: ez Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny. 


    Ezt az üzleti diszkriminatív helyzetet szüntette meg a törvénymódosítás, bezárt egy kiskaput, es fair viszonyokat teremtett az egyetemek között - írta közleményében a minisztérium.


    Kitértek arra is: jóllehet, nem a CEU-n tanul a legtöbb külföldi hallgató, mégis a CEU rendelkezett privilégiumokkal. Mint az a nyilvánosságra került korábbi levelezésekből látható, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és a szocialista kormányok kritika nélkül írták törvénybe Soros György kéréseit, nem törődve a hazai egyetemek és hallgatok érdekeivel. 


    Több mint beszédes a tárca szerint, hogy a törvénymódosítás számtalan érintettje közül csak a CEU tartja elfogadhatatlannak a módosítást, az összes többi nem.


    Az elfogadott jogszabály szövegéből már mindenki láthatja, hogy a sokszorosára felduzzasztott hecckampányban elhangzó riogatásokkal ellentétben nem zár be egyetlen külföldi honosságú és Magyarországon működő egyetemet sem.


    A módosítás az egész Európai Unióban érvényes diploma kiadásához támaszt ésszerű feltételeket. A CEU további működését egy nemzetközi megállapodásnak kell ésszerű időn belül rendezni - írta meg az Emmi. 


    A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. 


    A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.


    Kósa: a magyar felsőoktatás védelme megkívánta a törvénymódosítást


    A magyar felsőoktatás és a diákok védelmével indokolta a felsőoktatási törvény külföldi egyetemeket érintő módosítását Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a parlamenti szavazás után tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján.


    A most elterjedt "lex CEU" megnevezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a CEU alapítója, Soros György 2005-ben írt Magyar Bálint akkori SZDSZ-es oktatási miniszternek egy levelet, amelyben megköszönte az új felsőoktatási szabályozást, de megkérte a kormányt, hogy a "minden alól mentességet adó" szabályozást, a "lex CEU-t" ezzel párhuzamosan tartsák fenn.


    Ezzel összefüggésben megismételte: a kedden elfogadott törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem működését, oktatási programját nem érinti - mert az egy magyar egyetem magyar akkreditációval -, a Central European University (CEU) azonban az Egyesült Államokban van bejegyezve, ahol viszont nem végez oktatási-kutatási tevékenységet. Ugyanakkor erre "az oktatási tevékenység nélküli szervezetre" hivatkozva adnak ki amerikai diplomákat a magyarországi Közép-európai Egyetemen - tette hozzá a frakcióvezető. Ez szerinte megtévesztő, jogi trükk, kiskapu, amit be kell zárni. A magyar állami egyetemek is szóvá tették, hogy "furcsa a rendszer", mert ők nem adhatnak olyan külföldi diplomát, amely mögött a honos országban nincs valódi oktatási teljesítmény - jegyezte meg.


    A magyar felsőoktatás védelme megkívánta, hogy a Fidesz támogassa a módosítást - jelentette ki, visszautasítva, hogy a törvény érintené a tanszabadságot.


    A jogszabály lényege, hogy a származási országban is létezzen az adott külföldi egyetem, a működéséről pedig nemzetközi szerződés rendelkezzen - ismertette Kósa Lajos.


    A javaslat kivételes sürgős elfogadását azzal magyarázta, hogy egy elhúzódó parlamenti eljárás esetén az érintett egyetemeknek kevesebb idejük lenne felkészülni az Oktatási Hivatal által jelzett problémák rendezésére, és arra, amit a törvény szabályoz. Szerinte ha megvan a szándék, bő fél év elegendő a megegyezésekre. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy bizonyos határidőket előrehoztak, úgy reagált: a CEU-sok korábban úgy nyilatkoztak, nincs szándékukban New Yorkban valódi oktatási intézményt létrehozni, amiből az következik, hogy valakivel "hármas együttműködést" hoznak létre, ami viszont csak megegyezés és így néhány hónap kérdése.


    A Jobbik álláspontját a javaslatról úgy kommentálta: sem Soros ellen, sem mellette nem mertek állást foglalni.


    Arra a kérdésre, hogy például a német államfő, a Magyar Tudományos Akadémia és Nobel-díjas tudósok is a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaztak meg az ügyben, a fideszes politikus azt felelte: amikor Magyarországon tömegtüntetést és gyűjtést szerveztek Isaura kiszabadításáért, akkor "azt gondoltam, hogy valószínűleg tévedésben vannak az emberek, mert Isaura pillanatnyilag szabad". "A tévedés joga mindenki számára lehetőség, és megkockáztatom, még Nobel-díjas is tévedhet" - fogalmazott.

    Kósa másról is beszélt


    Más parlamenti ügyekre kitérve Kósa Lajos elmondta: azért kérték az Országgyűlést, hogy vegyék le a napirendről a már benyújtott kormányzati reklámadótörvény-javaslatot, mert a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfoglalásának.


    Ha április 26-ig újra a Ház elé kerül az indítvány - vagy a témában egy másik -, akkor azt június közepéig elfogadhatják, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban rendezik a kérdést - közölte.


    Arra a kérdésre azonban már most nemmel válaszolt a frakcióvezető, hogy 2018-ban 9 százalék lesz-e az adó mértéke. A napirendről lekért javaslatban azért szerepelt 9 százalék, mert az az egész idei évre szóló mérték lenne, ám mivel a törvény hatálya csak az év második felére terjedne ki, az valójában 4,5 százalékos terhelést jelentene - magyarázta, jelezve, hogy ez mintegy félszázalékos tehercsökkentést jelentene a korábbiakhoz képest.


    "Szeretnénk a reklámadót csökkenteni" - mondta Kósa Lajos.


    A Ház előtt fekvő erdőtörvény-módosítási javaslatból - miután az ellenzék nem támogatta - kiemelik a kétharmados rendelkezéseket, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy a szántók közé zárványként beékelődő - maximum 3 hektáros - erdőket az érintett tulajdonosoknak ajánlják fel megvételre - közölte.


    A közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló szocialista kezdeményezés tárgysorozatba vételének elutasítását Kósa Lajos azzal magyarázta, hogy amíg az MSZP nem tisztázza szerepét a 4-es metró ügyében, amely "a valaha volt legnagyobb korrupciós botrány", addig teljesen elvtelen magatartás, hogy ők beszélnek a közpénzek átláthatóságáról.


    A Jobbik plakátkampányával kapcsolatban kérdésre a frakcióvezető azt mondta: a Jobbik teljes egészében Simicska Lajos befolyása alá került. A "hazugságokat terjesztő" jobbikos plakátkampány miatt tanulmányozzák az esetleges jogi lépések lehetőségét, egyúttal ellenplakátkampányt indítanak - közölte.


    Kósa Lajos beszélt Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltről is, megjegyezve: a szocialista politikus luxusadóval sújtaná az egymillió forint felett keresőket, "milyen szerencse, hogy ő 2500 forint híján keres egymilliót". Ez szerinte "ugyanaz a szocialista vircsaft, ami már volt korábban".     Megkérdezték őt arról is, hogy sajtóhírek szerint Botka László és családja 25 millió forintos luxusautóval közlekedik, amit úgy kommentált: Botka László semennyire nem hiteles, de nem pont emiatt, hanem például azért, mert parlamenti képviselőként mellszélességgel támogatta a Magyarországot tönkretevő politikát.

    A CEU a törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatát kéri Áder Jánostól


    A Central European University (CEU) a kedden elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt - közölte a CEU vezetője, akit az intézmény budapesti sajtótájékoztatóján online kapcsoltak Washingtonból.


    Michael Ignatieff elnök-rektor csalódását fejezte ki a törvénymódosítás miatt, amelyet megfogalmazása szerint egy hét alatt, "minden vita nélkül áterőszakoltak az Országgyűlésen".


    Hozzátette: az elfogadott verzió rosszabb, mint az eredeti, a 2018. január 1-jére előrehozott határidő nehezen betartható. 


    Abszurdnak nevezte azt az elvárást, hogy a jövőbeni működés érdekében föderatív kormányzati megállapodást kellene kötni, s - mint mondta - nem érti, hogy a magyar kormány miért nem ismeri az Egyesült Államok alkotmányát. 


    Kitért arra is, hogy azért érkezett az amerikai városba, hogy a magyar tanszabadság és a CEU ügyét a szenátus elé tárja, beszéljen a Fehér Házzal, illetve a médiát tájékoztassa.


    Kijelentette: a CEU folytatja jelenlegi működését és programjait minden körülmények között, a diplomáik kétségbe vonása ellenére. Elsődleges tervük, hogy Budapesten maradhassanak - mondta, és úgy fogalmazott: nem tettek semmi törvénybe ütközőt. 


    Szempontként jelölte meg, hogy az egyetem misszióját fenn tudják tartani. Az elnök-rektor hozzátette azt is: az egyetem, az oktatók és diákjaik helyzetét biztosítani kívánják, a politikát pedig nem kívánják beengedni az intézmény falai közé. 


    Leon Botstein kuratóriumi elnök a teljes kuratórium nevében kifejezte támogatását az elnök-rektornak és a CEU-nak, s köszönetet mondott az intézmény melletti szolidaritásért. Úgy látja: az unión belül példa nélküli támadás történt, amely egy amerikai intézményt, illetve a tudományos életet érte. 


    Liviu Matei, a CEU rektorhelyettese ismertette azokat, akik támogatásukról biztosították az egyetemet, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, tagjait, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), az Andrássy egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemet, a Corvinus egyetemet, valamint az egységes európai egyetemi szövetséget. 


    "A CEU működése jogszerű és mindig is az volt" - jelentette ki a rektorhelyettes, aki szerint lehetetlenné tették az intézmény működését a javaslat elfogadásával. 


    Szóvá tette azt is, hogy előzetesen sem az MTA-t, sem a rektori konferenciát nem kérdezték meg a módosításról.


    Kijelentette: a CEU nem fantomegyetem, egyike a legjobbaknak Magyarországon és Európában. Szerinte azért kapnak ekkora támogatást Magyarországról és a világ minden tájáról, mert ismert és elismert a CEU hozzájárulása a tudás világához. A támogató nyilatkozatokra utalva azt mondta, úgy látja, a magyar kormány elszigetelődött. 


    Az államközi szerződés megkötését az amerikai alkotmány az államok hatáskörébe utalja - hangsúlyozta, hozzátéve: ha megszületne egy ilyen szerződés, akkor annak az egyetem autonómiájára és a tanszabadságra vonatkozó garanciákat kellene tartalmaznia. 


    Kérdésre válaszolva közölte: a Közép-európai Egyetem nem tud működni a CEU nélkül, és nem áll szándékukban szétválni.  


    Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról beszélt, hogy a parlamenti szavazással egy szakasz véget ért, és most egy új szakasz kezdődik az intézmény megmaradásáért folytatott küzdelemben. Ennek első lépése, hogy az államfőhöz fordulnak, kérve, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amely szerintük diszkriminatív és több ponton kifejezetten az egyetem ellen irányul. Felhívják figyelmét arra is, hogy a jogalkotás alapvető szabályait nem tisztelték a módosítás beterjesztése során - közölte. 


    A magyar Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.


    Az Egyesült Államok szót fog emelni a CEU mellett


    Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért - közölte az amerikai nagykövetség kedden az MTI-vel.


    A közlemény szerint az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet "célba vevő" törvényt kedden gyorsított eljárással elfogadták. 


    Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban komoly fenntartásaikat - olvasható a közleményben. 


    Hozzátették, hogy a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította, és 26 éve fontos eleme az amerikai-magyar kapcsolatoknak.


    Steinmeier: Európa nem hallgathat, amikor a CEU-t ellehetetlenítik Budapesten


    Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel (CEU) - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén.


    Steinmeier hangsúlyozta: "amikor Európában vitákat folytatunk, akkor azt szilárd, normatív alapon tesszük. Legyenek a vitás kérdések bármilyen összetettek, soha nem téveszthetjük szem elől a legfontosabbat, azt, hogy a szabadság és demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei nem képezhetik vita tárgyát". 


    Ezt rögzíti az Európai Uniót létrehozó szerződés 2. cikkelye is, és ez kötelez valamennyi tagállamot - tette hozzá. 


    "Ez Európa létalapja, ez alkotja Európát a külvilág szemében, és ez az, ami miatt sokan még irigyelnek is minket" - fejtegette tovább beszédében Steinmeier az EP-képviselők előtt Strasbourgban.


    "Ha a jogállamiság és az emberi jogok világítótornya akarunk lenni a világban, akkor nem lehet közömbös számunkra, amikor ezek az alapelvek Európán belül meginognak" - mondta a német államfő. A budapesti Közép-európai Egyetem név szerinti említése után az államfő beszédét a képviselők tapsa szakította meg.


    Frank-Walter Steinmeier az EP plenáris ülésén tartott felszólalása német államfőként az első jelentősebb külföldi beszéde volt. Ebben téves és keserű döntésnek nevezte az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. 


    "Téves azt gondolni, hogy ebben a világban egy európai ország egyedül, az EU nélkül hatékonyan hallatni tudná a hangját, vagy jobban tudná érvényesíteni a gazdasági érdekeit" - mondta.


    A Brexittel kapcsolatban a német államfő leszögezte: "mi, németek össze akarjuk tartani az Európai Uniót. Közös európai jövőre akarunk építeni, partnereinkkel közösen, nagyokkal és kicsikkel egyaránt." 


    Steinmeier óva intett a nemzeti különutaktól arra hivatkozva, hogy "ha Európát nem tesszük teljes jogú játékossá a világpolitika pályáján, akkor külön-külön mindannyian más hatalmak játékszereivé fogunk válni".


    Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a lex CEU miatt


    Az Országgyűlés fideszes többsége ma elfogadta a CEU ellehetetlenítéséről szóló törvényjavaslatot, amely azonban az LMP álláspontja szerint nem csak elfogadhatatlan és káros, de alaptörvény-ellenes is. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a többi ellenzéki párt támogatását a beadványához – írta közleményében az LMP parlamenti frakciója.


    Megszavazták

    123 igen szavazattal, 38 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés a módosító törvényjavaslatot.

    A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.


    A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.


    Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését - a kihirdetését követő napot - követő fél éven belül meg kell kötni.


    A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.


    A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.


    A módosítás indoklása szerint Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország kormánya is tudomással bír, és mindkét kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A külföldi felsőoktatási intézmény a magyar jog szerinti oklevél kiállítására nem jogosult - áll az indoklásban.

    A törvényalkotási bizottság előtt hétfőn Palkovics László oktatási államtitkár - Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt - azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek.


    Balog Zoltán hétfői expozéjában kijelentette: a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat". Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen "álcivil ügynökszervezetek", és "elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk" - mondta a tárcavezető.

    Vita a módosításról


    A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el a parlament.


    Amikor a felsőoktatási törvény módosításáról kezdődött volna a szavazás, a teremben hangos szirénázás hallatszott.


    Az elnök a hangzavar után elmondta, hogy Szabó Zsolt független képviselő megsértette a szemléltetés szabályait, mert nem nyújtott be előzetes kérelmet a szirénázásra.


    Az Országgyűlés a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalta.


    Határozathozatalokkal folytatódik az ülés.


    Az összevont vitát az elnök lezárta és Palkovics Lászlónak adta meg a szót.


    Az oktatási államtitkárnak megilletődöttségének adott többször hangot, mivel ennyien nem vettek még részt oktatási témájú vitán. Szerinte a jelenlegi vita csupán jogtechnikai kérdés.


    Felidézte, hogy már 2004-ben nyilatkozatot hoztak létre az USA-val közösen, hogy orvosolják a problémát.

    Kérdésre válaszolva elmondta, hogy természetesen végeztek hatáselemzést. Semmilyen formában nem fogja befolyásolni a Közép Európai Egyetem működését a törvény módosítása. Hangsúlyozta, hogy a magyar diplomákat elfogadják külföldön. 


    Ez az egyszerű jogtechnikai módosítás rendezni fogja a helyzetet, ami kialakult - zárta 10 perces felszólalását a képviselő.


    Vinnay Győző (Fidesz) számára a mai vita bebizonyította, hogy nincs lex CEU. Szerinte az ellenzék (kiderült, hogy a baloldal és a Jobbik egy gyékényen árul- mondta) az ellen van, hogy a kormány rendbe tudja tenni a jogszabályokat. Felszólalásában ismét kiemelte, hogy a KKE-t semmilyen veszély nem fenyegeti.


    [namelink name="Szilágyi György"] (Jobbik) úgy fogalmaz, hogy nem játszadozhatnak a felsőoktatással csupán azért, mert Orbán Viktor már nem szereti úgy Soros Györgyöt, mint korábban, és nem támadhatja azért, mert sértett amiatt, hogy Trump elnök nem fogadja.


    A kormány kommunikációja szerint kereszteshadjáratot visel a kormány a CEU alapítója ellen, Soros Györgyöt kiáltották ki a patás ördögnek.


    "De ha ő a Patás ördög, akkor Orbán Viktor az ördögfióka" - fogalmazott a képviselő.

    Szerinte ez az egész ügy csak elterelés a valódi problémákról, csak a politikai kommunikáció része.

    Feltette a kérdést, hogy képviselőtársai meddig asszisztálnak az egypártrendszerű diktatúra kiépítéséhez.


    Az MSZP ideje közben elfogyott. Nem szólalhatnak fel többet a vitában.


    [namelink name="Gúr Nándor"] felszólalásában arról beszélt, hogy azért kellene küzdeniük, hogy az oktatás magasabb színvonalú legyen, hogy az egészségügy jobb legyen, hogy a szegénység csökkenjen. A Fidesz viszont a magyar emberek érdekei ellen cselekszenek. „Nem hazudni, nem lopni, nem csalni kell, hanem az emberek érdekeit kell szolgálni" - fogalmazott.


    Bárándy Gergely kultúrkampfnak nevezte a beterjesztett törvényjavaslatot.


    A vita következő részében független képviselők szólaltak fel.

    [namelink name="Szabó Szabolcs"] szerint egyértelmű, hogy a módosítás egyetlen célpontja a CEU.


    [namelink name="Pósán László"] (Fidesz) nem érti, hogy miért ennyire erős a tiltakozás a törvénymódosítás ellen. Ismét hangsúlyozta, hogy a CEU kettős identitású intézmény, amely nincs is jelen az USA-ban.


    A szocialista Kunhalmi Ágnes szerint a kormány a magyar tudást támadja meg, hogy a "saját mocskos ügyeik" ne derüljenek ki.


    [namelink name="Vejkey Imre"] a KDNP nevében arról beszélt, hogy a CEU sorozatos törvénysértéseket követett el. Szerinte az USÁ-nak is fontos a "Soros egyetem" ezért a kormány megadja a lehetőséget a megegyezésre.


    Kemény szavakkal bírálta a kormányt és a törvénymódosítást az LMP társelnöke. [namelink name="Szél Bernadet"]t szerint a Fidesz kommunikációja álságos a CEU üggyel kapcsolatban. Az LMP társelnöke úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök úgy viselkedik, mint "mint egy puffancs zsebdiktátor".

    Hozzáfűzte: az Alaptörvénnyel is szembemegy az a jogalkotás, amivel a Fidesz éppen át akarja verni a lex CEU-t.


    [namelink name="Meszerics Tamás"]t nem engedték felszólalni.

    Az LMP Európai Parlamenti képviselőjét nem engedték beszélni, ezért a Facebookon tette közzé felszólalását.

    " data-width="500">


    [namelink name="Hoffman Rózsa"] azt közölte, hogy a KDNP azonosul a módosítás szellemiségével.


    [namelink name="Hiller István"] a szocialisták vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nem érdeke, hogy egy magas színvonalú egyetem ne működjön nálunk. Ezt a magas színvonalat egyébként a kormány sem cáfolta. 

    A lex CEU mögött nem szakmai érvek állnak, hanem az egyetem ellehetetlenítése a cél, amivel viszont az oktatás szabadságát akarják megsérteni - mondta.

    Ez a törvény úgy rossz, ahogy van. Most vonják még vissza, amíg lehet

    – zárta felszólalását Hiller István.

    Tárgyalják a módosítást


    Az országgyűlés épp most tárgyalja azt a törvénymódosítást, ami ellehetetlenítené a CEU működését.


    [namelink name="Hadházy Ákos"], az LMP képviselője a Közép-európai Egyetemre utalva "barbár terrorcselekménynek" nevezte, hogy az Országgyűlésben kedden "ki fognak végezni" egy egyetemet, "előre megfontoltan és hidegvérrel".


    [namelink name="Rétvári Bence"], az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elfogadhatatlannak nevezte, hogy az LMP-s képviselő szerint barbárság, ha a felsőoktatási intézményekkel egyenlő mérce szerint szeretnék a törvényeket betartatni, és senkinek nem akarnak privilégiumokat biztosítani.


    A külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, "jogokat biztosítanak, és nem előjogokat" - mondta [namelink name="Balog Zoltán"], az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási törvényt módosító javaslat keddi összevont vitáját megnyitó expozéjában, az Országgyűlésben.


    Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnának ellehetetleníteni.

    Soros György szervezetei ilyen "álcivil ügynökszervezetek", és "elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk" - mondta a tárcavezető.


    Többször is hangsúlyozta, hogy a Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják annak különleges, kettős jogállását: míg ugyanis a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan - az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működő - külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik. Technikailag a két egyetem ugyanaz - tette hozzá, kiemelve egyúttal, hogy a magyar jog szerint működő Közép-európai Egyetem képzéseit nem érinti az új szabályozás.


    Balog Zoltán megismételte ugyanakkor azt is: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével a CEU ügyében, ahogyan azt megtette az intézmény vezetőivel is. A törvénymódosítás ugyanis a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződéshez kötné az Európai Unión kívüli külföldi egyetemek magyarországi működését. Ennek célja - mondta - a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül, sőt egy ilyen államközi együttműködésből az érintett intézmény is profitálhat, hiszen mindkét kormánytól kaphat támogatást.


    Sajnálatosnak nevezte, hogy Soros György nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben a magyar kormányra és az Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is - elevenítette fel -, amikor személyesen az akkori oktatási miniszternél - az SZDSZ-es Magyar Bálintnál - kérte, hogy a külön jogokat biztosító "lex CEU" érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett. Balog Zoltán fel is olvasta Soros György akkori levelét.


    Azt is mondta, hogy a kormány "erős üzleti körökkel" áll szemben, mert "ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is".


    Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy más érintett amerikai egyetemek mellett nem állt ki a budapesti amerikai ügyvivő.


    A most javasolt törvénymódosítás előzményeként emlékeztetett arra, hogy az Oktatási Hivatal 2016 őszén kezdte vizsgálni a külföldi egyetemeket, és az ellenőrzések során számos hiányosságra, súlyos szabálytalanságra derült fény. Például egyesek nem a megfelelő jogi keretek között folytatnak képzést; valójában nincs is magyarországi partnerük; hiányzik a programakkreditációjuk - "ez különösen igaz a CEU-ra" -; valójában csak tanfolyamot tartanak, és a hallgatóknak adott okirat nem is diploma; a származási országban nem minősülnek elismert felsőoktatási intézménynek; nem teljesítik az adatszolgáltatást a közhiteles nyilvántartásba - "maga a CEU sem tudja pontosan, hány hallgatója is van" -; és nyilvántartásba nem vett képzéseket folytatnak, utóbbiból a CEU-nál 17-et találtak - sorolta.


    A felmerült ügyek jó részét az oktatási kormányzat hivatalból kezeli, és egyes esetekben már meg is történt az engedélyek visszavonása, más esetekben pedig újak kiadása - közölte a miniszter, jelezve, hogy a vizsgált 28 külföldi egyetemből mindössze egynél nem találtak mulasztást.


    Szerinte a jogszabályok megtartása nem lehetetlen, azok mindenkire vonatkoznak, "Soros György szervezetei sem állhatnak a magyar törvények felett".


    Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon.

    "A magyar jogszabályok keretein kívül soha semmilyen módon nem szóltunk bele abba, hogy milyen módszerekkel, milyen elvek mentén szervezi meg egy intézmény a képzését"

    - jelentette ki Balog Zoltán.


    [namelink name="Vinnai Győző"], a Fidesz vezérszónoka a törvényjavaslat céljaként jelölte meg, hogy senki ne állhasson a törvények felett. Egyetértett abban, hogy az egyetemek értéket teremtenek, szerinte a vita arról szól, hogy a szabálytalanságokat felszámolják.


    Felidézte, hogy a parlament 2011-ben fogadta el az új felsőoktatási törvényt, az abban rögzített feltételeket a külföldi egyetemek is ismerték, öt év elteltével pedig az Oktatási Hivatal készített jelentést a kormány számára a szabályosságról. Mint mondta, a 28 külföldi egyetemből 21 az unión belüli, 7 pedig azon kívüli; a törvényben foglaltakat csak a McDaniel College teljesítette maradéktalanul, 4 működését pedig vissza is vonták.


    A kormánypárti politikus jelezte, hogy a CEU-nál is merültek fel szabálytalanságok, de azok pótolhatók. Kifejtette, hogy a Közép-Európa Egyetem államilag elismert, magyar jog szerinti magánintézmény, míg az azzal együtt működő CEU New York-i, de csak Magyarországon folytat képzést. Jogi szempontból két külön intézményről van szó, a Közép-Európa Egyetemet a jogszabály-módosítás nem érinti, az nem fog megszűnni - hangoztatta.


    Vinnai Győző szerint versenyelőnyt jelent, hogy a CEU a magyar mellett amerikai diplomát is kiad, s ez hátrányos a többi egyetem számára.


    Szólt arról is, hogy az államközi szerződés megkötése amiatt is fontos, hogy ne legyen lehetőség fantomegyetemek beindítására. Egy intézmény akkor jogosult két oklevél kiadására, ha arról a származási ország is tud, s ott is folytat képzést - magyarázta.


    A megállapodás hiányában a CEU nem tud külföldi diplomát kiadni, csak magyart - jelezte.  


    A kivételes eljárásban tárgyalt javaslatról még kedden szavaz az Országgyűlés.  

    Az Országgyűlés plenáris ülésén a felsőoktatási törvény módosításáról vitáznak április 4-én.

    Budapest helyett az osztrák főváros lehetne a Közép-európai Egyetem (CEU) székhelye Maria Vassilakou bécsi főpolgármester-helyettes szerint - írta a Kurier című osztrák lap kedden.

    Amennyiben az intézmény új helyet keres, úgy szívesen meghívnám a Soros-egyetemet Bécsbe

    - mondta a lapnak a zöldpárti politikus. Mint mondta, munkatársai már felvették a kapcsolatot az egyetemmel, és hétfőn levelet írtak Michael Ignatieffnek, a CEU rektorának, hogy hivatalosan is felajánlják segítségüket.


    Az osztrák politikus azonban hangsúlyozta, hogy számára az lenne a legjobb megoldás, ha az egyetem továbbra is Budapesten maradna, és ott folytatná a munkát. Meglátása szerint most az a fontos, hogy megoldást találjanak a budapesti székhelyen, Bécs csupán B-terv lehetne.


    "Nem átcsábításról van szó" - mondta Vassilakou, aki szerint ha az egyetemnek valóban menni kell, az osztrák főváros kitűnő helyszín lenne. Mint fogalmazott: "Bécsben van elég hely".


    "Az európai szabad egyetemi oktatás melletti kiállásról van szó, nem a pénzről" - válaszolta a főpolgármester-helyettes arra a kérdésre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy az egyetemet adóbevételekből finanszíroznák majd.


    Az osztrák rektori konferencia vezetője, a klagenfurti egyetem rektora, Oliver Vitouch szerint amennyiben az egyetem nem tud Budapesten maradni, úgy máshol kell székhelyet találni neki - olvasható a Der Standard című osztrák lap keddi számában. Mint mondta: a CEU "kitűnően illene" Bécsbe, Grazba vagy Klagenfurtba. Javaslata szerint a CEU megtarthatná nevét, és magánegyetemként akkreditálnák Ausztriában.


    A Der Standard azt is közölte, hogy a Neos párt bécsi szervezetének vezetője, Beate Meinl-Reisinger szerint "nagy lehetőség lenne Bécs számára", ha az egyetem az osztrák fővárosba költözne. Ezért meglátása szerint Michael Häupl bécsi főpolgármesternek meg kellene hívnia az egyetemet.  

    Liberálisok: káros a módosítás


    A Magyar Liberális Párt károsnak tartja a felsőoktatási törvény javasolt módosítását, mert úgy látják, hogy annak nem Soros György lesz a vesztese, hanem Magyarország és a teljes magyar társadalom.


    A párt külügyi szakpolitikusa a Közép-európai Egyetem előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, bíznak benne, hogy Áder János köztársasági elnök hallgat elődjére, Sólyom Lászlóra, aki kifejezetten elutasította és a magyar törvényekkel ellentétesnek nevezte az intézkedést. Szent-Iványi István hozzátette: remélik, hogy az Alkotmánybíróság is ennek megfelelő döntést hoz majd az ügyben.


    Mind a "CEU-törvény", mind a civil szervezetekkel szembeni törvénymódosítás egy átfogó hadjárat része - jelentette ki, hozzátéve: ezek a lépések egy nagyon kedvezőtlen nemzetközi közegben helyezik el Magyarországot, ugyanis korábban Oroszország és Törökország hozott hasonló intézkedéseket. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) már arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg, hogy a CEU valamint a civil szervezetek elleni törvényjavaslatok mennyiben sértik az unió alapszerződését illetve az Európai Unió Alapjogi Chartáját.


    Az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokban is feszültségek keletkezhetnek, mert ebben az esetben nem az számít, hogy milyen Soros György és Donald Trump amerikai elnök viszonya - folytatta. Az amerikai külpolitika ugyanis mindig patrióta és minden esetben fellép, ha amerikai érdekek kerülnek veszélybe külföldön - jelentette ki.


    A politikus arra is kitért, hogy a lépés nyomán veszélybe kerülhetnek a Romániában működő magyar egyetemek.


    Szent-Iványi István egyúttal szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy a parlament április 4-én tárgyalja és fogadja el a felsőoktatási törvény módosítását, mert évtizedeken keresztül ezen a napon ünnepelte a kommunista hatalom a "felszabadulást, valójában a szovjet megszállást".  


    Az EP szociáldemokrata frakciója elfogadhatatlannak tartja a CEU elleni fellépést


    Teljességgel elfogadhatatlan a magyar kormány támadása a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen, az intézmény ellehetetlenítését célzó törvénytervezettel Orbán Viktor miniszterelnök a média függetlenségét ért támadások után a véleményszabadság újabb fontos jelképét akarja elhallgattatni - írta keddi közleményében az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója (SÚD), cselekvésre szólítva fel az Európai Bizottságot.


    Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, hogy "Orbán sorozatos támadásai miatt a demokrácia hanyatlóban van Magyarországon", és felháborítónak nevezte, hogy "a Fidesz még mindig tagja lehet az Európai Néppártnak (EPP)".

    Minek kell még történnie Magyarországon, hogy végre az EPP is felébredjen, és vegye a bátorságot, hogy elítélje az egyre aggasztóbb helyzetet?

    - tette fel a kérdést az olasz politikus.


    "A törvénytervezet elfogadása a CEU budapesti ellehetetlenítéséhez vezetne. Ezzel a független felsőoktatási intézmény elleni gátlástalan támadással Orbán újra bizonyítja, hogy csak politikai ellenfeleitől kíván megszabadulni" - fogalmazott Pittella az MTI-hez is eljuttatott közleményében.


    Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy

    ami most a Közép-európai Egyetemmel történik, az több mint puszta fenyegetés vagy politikai bosszú, ez újabb lépés az erdogani vagy Putyin-féle féktelen tekintélyelvűség felé, ahol egyetlen nap alatt számolnak fel független intézményeket.


    "Ez egy gyáva és szégyenteljes akció, amely újabb sötét fejezetet jelent Orbán Viktor illiberális rezsimjének fejlődésében. Ráadásul olyan veszélyes precedenst teremthet, amely veszélybe sodorja a magyar állam által támogatott és külföldön működtetett oktatási intézmények sorsát is" - figyelmeztetett.

    Az Európai Parlament legnagyobb frakciójának némasága fájdalmasan megmutatja, hogy képtelenek fellépni saját tagjaikkal szemben, még akkor is, ha közös európai értékeink forognak kockán

    - tette hozzá Ujhelyi.


    Hétfőn az Európai Parlament liberális frakciója (ALDE) is elítélte az "egyetemi szabadság elleni" magyar intézkedéseket, amelyek a bírálók szerint végül a CEU bezárásához vezethetnek.

    Az SÚD az uniós parlament második legnagyobb frakciója, a képviselőcsoport 189 hellyel rendelkezik a 751 fős testületben. Az ALDE a negyedik legnagyobb frakciót alkotja 68 képviselőjével. 


    Trumppal is szerződést kell kötni


    A sürgősségi eljárásban tárgyalt törvénymódosítási javaslatot úgy módosították, hogy a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

    Vagyis úgy módosítják a feltételeket, hogy ne csak New York állam vezetésének, hanem a Donald Trumpnak is szerződést kelljen kötnie a magyar kormánnyal - mutatott rá a 444.hu.


    Trump – vagy bármely más szövetségi politikus – az USA törvényei szerint egyáltalán nem illetékes oktatási ügyekben. Így az sem világos, hogy egyáltalán meg lehet-e kötni azt a szerződést, ami nélkül a CEU nem működhetne tovább - írják. 


    Az egyetem rektorhelyettese élő adásban értesült a változtatásról.

    Ha ez igaz, akkor teljesen tiszta víz került a pohárba. Akkor meg akarják szüntetni az egyetemet, fel akarják számolni

    - reagált a hírre Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.


    A rektorhelyettes szerint a törvényhozók tudják, hogy Trump nem jogosult a szerződés aláírására, ezért ha egy teljesíthetetlen feltételt követelnek meg, akkor azzal azt mondják, hogy nem akarják a CEU-t. Hozzátette, hogy ha tárgyalni lehet, akkor tárgyalnak, ha nem lehet, akkor bírósághoz fordulnak. 


    Közben az Oktatási Szabadságot csoport - aki a korábbi tüntetést is szervezte -, élőláncos tiltakozást hirdetett meg.

    Abban az esetben fogják körbevenni a CEU Nádor utcai főépületét, ha a parlament megszavazza a törvénymódosítást.

    A demonstrációval Áder Jánosnak is üzenünk, és arra szólítjuk fel, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje el azt minél hamarabb megfontolásra az Alkotmánybíróságnak

    - írják a szervezők, akik 16:45-re hirdettek gyülekezőt.


    Kedden várható a döntés


    Az Országgyűlés ma a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban megtárgyalja, majd el is fogadhatja a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.


    Az ülésnap reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a felsőoktatási törvény módosításának összevont vitáját bonyolítják le közvetlenül a szavazások előtt.


    Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a javaslattal kapcsolatban azt mondta, a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya tárgyalni fog a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében.

    Jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen

    - fogalmazott a kormányfő.

    Hétfőn történt

    A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is. 


    A kivételes eljárásban tárgyalt javaslathoz - amelyről így már várhatóan kedden szavaz a Ház -, a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.  

        

    Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében. 

        

    A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.


     A bizottság előtt Palkovics László oktatási államtitkár - Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt - azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből.

    Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. 

        

    Kijelentette: azt a problémát, hogy az anyaországbeli képzés hiányában jogszerűen működik-e a külföldi egyetem Magyarországon, már 1993-ban Mádl Ferenc akkori oktatási miniszter felvetette, az egyetem magyarországi engedélyezéséről szóló döntés előkészítésekor. 

        

    Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek, mert, mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - aki felajánlotta közvetítő segítségét - sem tudott arról. 

        

    Hozzátette: azt akarja elkerülni, hogy a hallgatók tisztázatlan viszonyok között tanuljanak. 

        

    Répássy Róbert azt hangsúlyozta: a magyar egyetemek számára hátrányos az a megkülönböztetés, hogy míg ők csak magyarországi diplomát adnak ki, addig a CEU amerikait is. Megjegyezte: nem tartja kizártnak, hogy az intézmény pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyekkel fenntarthatja ezt az előnyét, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennie, a vezetőinek a saját kormányuknál kell lobbizniuk, hogy az állapodjon meg a magyar kormánnyal. 

        

    Bárándy Gergely szocialista alelnök szerint a kormányzat hülyének nézi az embereket, a számos bűnbak képzése után - beleérve a civileket és Soros Györgyöt -, az általa alapított egyetemet kiáltják ki annak és kívánják tönkretenni. Azt kérdezte, ezt miért az intézmény alapítása után majd' harminc évvel teszik meg. Fodor Gábor független képviselő is politikai szándékról beszélt az előterjesztéssel kapcsolatban. 

        

    Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás ötletet adhat például az Erdélyben működő magyar egyetemek ellehetetlenítését kívánóknak. 

        

    Válaszul Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke ezt a megállapítást értetlenségnek vagy szándékos megtévesztésnek ítélte, mert, mint mondta, semmilyen hasonlóság nincs a CEU és például a Sapientia egyetem működése között, utóbbit egy a romániai törvények alapján bejegyezett romániai alapítvány működteti.


    Rektori konferencia: jogos igény a szabályozás, de az nem vezethet magas színvonalú intézmények bezárásához


    A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de ez nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését.

    A rektori konferencia a jogszabály hatályba lépése időpontját 2019 szeptemberére tolná ki.


    A Magyar Rektori Konferencia elnöksége a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kiegészülve hétfőn tárgyalt a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról.

        

    A rektori konferencia honlapján közzétett állásfoglalásban, utalva arra, hogy a sajtóból értesült a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatról, sajnálattal állapította meg, hogy az előterjesztő nem biztosított véleményezési lehetőséget.

        

    Kitértek arra is, hogy a törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól. 

        

    Az MRK elnöksége szakmai szervezetként nem kíván a napi politikai viták résztvevőjévé válni - jelezték.

        

    Kiemelték: elismerik és jogosnak tartják azon kormányzati szándékot, hogy - tekintettel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra - a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzéseire egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak. 

        

    Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez - rögzítették.

        

    Rámutattak: nem kitérve az amerikai Central European University (CEU) és a magyarországi Közép-európai Egyetem (KEE) közötti jogi és adminisztratív különbségekre, az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a KEE azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek. 

        

    Az MRK arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja - írták. 

        

    Az MRK elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe. 

    Tekintettel arra, hogy a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.

       

    Mint írták, az elnökség aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet. 

        

    Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására - olvasható az állásfoglalásban.


    ELTE: nyilatkozat a CEU mellett


    Nyilatkozatban állt ki a CEU mellett hétfőn az ELTE egyetemvezetése és az intézmény doktorandusz önkormányzata. Kiemelték: az intézmény a magyar felsőoktatás pótolhatatlan része és az is kell, hogy maradjon. 


    Az MTI-hez eljuttatott dokumentumban felidézték, hogy az elmúlt több mint egy évtized során az ELTE különböző karai és szakkollégiumai folyamatos munkakapcsolatban álltak és állnak a Közép-európai Egyetem különböző tanszékeivel. 

        

    Mint írták, számos oktatójuk tanít vagy tanított mindkét egyetemen, sokan a CEU-n szereztek PhD-fokozatot. A Medieval Studies Tanszék könyvtára az ELTE BTK épületében kapott otthont, a CEU központi könyvtára ugyancsak nyitva áll oktatóik előtt - mutattak rá, és kitértek arra is: az ELTE Egyetemi Könyvtára szívesen fogadja a CEU diákjait, oktatóit. 

        

    Felidézték azt is, hogy számos közös projektben vettek részt együtt a két egyetem oktatói, pályázatokon indultak együtt, számos műhely között szoros munkakapcsolat alakult ki. A két intézmény között nemrég megújított együttműködési keretmegállapodás van érvényben - jelezték.    

    A CEU-hoz közünk van, kölcsönösségen, elfogulatlanságon, a tudományos megismerés korlátozhatatlanságának hagyományán alapuló viszonyunk személyes, kollegiális, és reményeink szerint hosszú távú

    - fogalmaztak, hozzátéve: az elmúlt napok eseményei mélységes aggodalommal töltik el őket.

        

    Meggyőződésük, tapasztalatuk, hogy a CEU mélyen integrálódott a magyar felsőoktatás rendszerébe, annak pótolhatatlan része, és az is kell, hogy maradjon - itt, Budapesten - írták, hozzátéve: nagypolitikai, ideológiai küzdelmeknek ne legyen köze az egyetemi világhoz, azaz a tudományos minőséghez, a független oktatáshoz, a kutatás csorbíthatatlan autonómiájának hosszú évszázadokra visszanyúló hagyományához.

        

    Hozzátették: minden reményük a jogbiztonságra és versenysemlegességre törekvő, érveken és tényeken alapuló párbeszédben van, s értelemszerűen abban feltétel nélkül részt vesznek.


    MSZP: politikai indíttatású a lex CEU


    Hiller István (MSZP) az általa lex CEU-nak nevezett törvénymódosítási javaslatot bírálta, politikai indíttatásúnak nevezve az indítványt, amely szerinte megsérti az oktatás szabadságát, ezért azt követelte, vonják vissza. A kormány politikája - mondta - úgy veszélyezteti a CEU működését, hogy annak valójában sem jogi, sem szakmai alapja nincs. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró CEU magas munkaerőpiaci értékű diplomákat ad ki, márpedig a magyar felsőoktatásnak éppen a diplomaminőség, -elfogadottság az egyik legjelentősebb problémája.

        

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre úgy reagált: a "Soros-egyetem" az előjogait félti, nem akarja betartani a jogszabályokat, a törvények fölött akar állni. A szóban forgó törvényjavaslat lényege - ismertette -, hogy egy külföldi egyetem akkor működhessen Magyarországon, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik, és ha a származási országban is tényleges felsőoktatási képzést folytat. A "Soros-egyetem" csak Magyarországon működik, mégis kiad amerikai diplomát is, ami nem fair a magyar egyetemekkel szemben - mondta.


    Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a Közép-európai Egyetem az ország egyik legjobb felsőoktatási intézménye, ami az országnak pénzt, megbecsülést, okos és művelt diákokat ad. Az egyetem eközben ösztöndíjakkal támogat mélyszegénységből kikerülő magyar diákokat is - tette hozzá.

        

    Miért sodorják még mélyebb tudásválságba az országot - kérdezte a képviselő a felsőoktatási törvény javasolt módosítására utalva.

        

    Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a CEU-t New York államban jegyezték be, de ott csak papíron létezik, mert diplomát nem ad ki, sem kampusza sem oktatói nincsenek. Ennek ellenére ennek az amerikai intézménynek a nevében adnak ki Magyarországon diplomákat, ami megtévesztés és csalás - jelentette ki.

       

     A "Soros-egyetem" ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a Közép-európai Egyetemmel, amely "átláthatatlan módon" elvégzi a CEU helyett az oktatási tevékenységet - fogalmazott. A parlament előtt fekvő törvényjavaslat semmilyen szempontból nem érinti a Közép-európai Egyetemet - tette hozzá.

       

    A képviselő azt mondta, hogy az államtitkár "hazudik, mint a vízfolyás", ezért a Ház fogadta el a választ 102 igennel, 34 nem ellenében.


    Jobbik: hiteltelen a CEU elleni harc


    Szávay István (Jobbik) szerint egyedül pártja következetes Soros György magyarországi ténykedésének megítélésében, mert a Jobbikban, ellentétben a Fidesszel, senki nincs, akit Soros György finanszírozott volna. 

    A Jobbik mindig is következetesen szemben állt azzal a szellemiséggel, ami a CEU-t uralja jórészt - hangsúlyozta, úgy fogalmazva: ha létezik Magyarországon "Soros-egyetem", akkor létezik "Soros-párt" is, ez pedig a Fidesz. Ezért a politikus hiteltelennek tartja a CEU elleni "ideológiai harcot", hozzátéve, hogy a Jobbik nem a CEU-t védi, hanem a "bolsevik típusú" hatalomgyakorlással nem ért egyet. Azt is felvetette, hogy a törvényjavaslat nyomán külhoni magyar egyetemek veszélybe kerülhetnek.

        

    Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: még "Soros György egyeteme sem állhat a törvények felett". A kormány, ha kell, nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a Jobbik alelnöke pénteken még arról beszélt, hogy "Soros egyetemét" be kellene zárni. Szerinte a Jobbik "akut identitásválságban" van, "egy oligarcha fia kinézte magának a Jobbikot: 'apu, vedd meg nekem a pártot', apu erre megvette".

    CEU: az országgyűlési képviselők ne támogassák a javaslatot!

     

    A CEU memorandumot juttatott el az országgyűlési képviselőknek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosításában felmerülő "komoly jogi és alkotmányossági aggályokról" - közölte a felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel. A dokumentumban azt kérik, a képviselők ne támogassák a törvényjavaslatot. 


    A törvényjavaslat nyomán a CEU-Közép-európai Egyetem (KEE) számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna - áll a közleménybe.


    Mint írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma, s nyilvánvalóan konkrét intézményekre szabott, diszkriminatív szabályt tartalmaz a módosítás.  


    Emellett nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek sem a javaslat, információik szerint sem hatásvizsgálat nem készült, sem társadalmi egyeztetés nem volt. 


    Annak érdekében, hogy a CEU folytathassa budapesti működését, a tervezett módosítás megkövetelné, hogy a CEU New York Államban is képzéseket indítson.

        

    A magyar egyetem, a KEE, a továbbiakban nem nyújthatná amerikai egyetem képzéseit a felsőoktatási törvény alapján, tekintve, hogy a magyar egyetemek csak európai egyetemek programjait nyújthatnák, az OECD országok programjait nem. 

        

    A memorandumban kitértek arra is, hogy a CEU/Közép Európai Egyetem 2015-ben több mint 5,9 milliárd forint adót fizetett Magyarországon, s 3,5 milliárd forintot költött el. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet az egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, s több száz magyar diákkal hagyja el az országot.

        

    Kitértek arra is, hogy a tervezet szerint, a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól.

        

    Mint írták, jelenleg Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítványi fenntartója: a CEU-nak és az Andrássy Egyetemnek. Mivel utóbbi külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben a CEU oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan a CEU ellen irányul. A rendelkezés további, szükségtelen akadályt fog gördíteni az alkalmazottak felvétele elé. 

        

    Jelezték: a CEU és a Közép-európai Egyetem kurzusaira járó hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát, miközben csak egyért dolgoznak meg. Akik csak a CEU kurzusaira járnak, azok csak amerikai diplomát kapnak, míg, akik csak a KEE akkreditált programjaiban vesznek részt, azok csak magyar diplomát kapnak.

        

    Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal által kiállított, külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A CEU súlyát a nemzetközi tudományos életben jól mutatja, hogy az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több, mint 1 ezer leveket és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. A CEU fennmaradásáért felszólalók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia,  Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem, számos ELTE Tanszék és több szakkollégium. A CEU továbbra is minden, Magyarországon és az EU-ban lehetséges jogi úton küzdeni fog a törvényjavaslat ellen - közölték.


    Már kedden szavazhatnak


    A kormány kérésére már kedden szavazhat az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról - tartalmazza az előterjesztéshez hétfőn benyújtott, a parlament honlapján olvasható kivételességi javaslat. 


    A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum szerint a kivételes eljárás keretében kedden lenne a javaslat összevont vitája, első napirendi pontként. 


    Az összegző módosító javaslatról is kedden szavaznának, a zárószavazás, a törvényjavaslat elfogadása is kedden lenne.    


    Semjén Zsolt szerint a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja. 


    A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás 

    elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges. 


    A kormány által benyújtott törvényjavaslat értelmében a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. 



    Orbán: a magyar és az amerikai kormány tárgyalni fog


    Tárgyalni fog a magyar kabinet és az Egyesült Államok kormánya a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében - erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben újságíróknak. 


    A kormányfőt a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosítási javaslattal összefüggésben kérdezték a CEU-ról. 


    A miniszterelnök azt mondta: "jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen". 


    "Majd tárgyalunk az amerikaiakkal, hogy ők mit szeretnének" - válaszolta a CEU jövőjét firtató kérdésre. 


    Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem - köztük a "Soros-egyetem" - nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni - jelentette ki Orbán Viktor. 


    A felsőoktatási törvény javasolt módosítása alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. 

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában