Ország-világ

2017.03.04. 08:00

Lehet élet a most talált bolygókon

Három bolygó található a lakhatósági zónában azon hét égitest közül, amiket nemrégiben vett észre a NASA egy közeli csillag körül. Ez nagy felfedezés, elképzelhető ugyanis, hogy szerves élet nyomaira is bukkanhatunk. Odamenni viszont egyelőre esélyünk sincs.

Trogmayer Éva

Visszafojtott lélegzettel várta a világ a NASA sajtótájékoztatóját másfél hete. Találgatások tömkelege látott napvilágot arról, hogy mit jelentenek majd be. Hét exobolygóra bukkantak egy alig 40 fényévnyire lévő naprendszerben – derült ki az eseményen, melyre a világ minden tájáról érkeztekcsillagászok.


A hatás nem maradt el, az ilyen bolygók felfedezése ugyanis az emberiség legreménytelibb lehetősége arra, hogy földön kívüli életformákra találjon.

Közel és a lakhatási zónában van


Dr. Sándor Zsolt, az ELTE Csillagászati Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint is fontos felfedezésnek lettünk tanúi. – Az emberiséget régóta érdekli, hogy van-e élet a Földön kívül is. Most egy olyan bolygórendszert talált a NASA, ami csillagászati értelemben közel van, és melynek három bolygója az úgynevezett lakhatási zónában helyezkedik el, vagyis elképzelhető rajta a folyékony víz jelenléte – magyarázza a szakértő.


Minden bolygó exobolygó, ami a saját naprendszerünkön kívül található, tudjuk még meg a csillagásztól, aki azt is elmondja, nem ez az első alkalom, hogy ilyen rendszert fedeztek fel, és különösen érdekes része lesz a vizsgálatoknak az is, hogy a miénktől eltérő naprendszerben is kialakulhat-e vajon élet?


– Egyelőre még csak vízalapú életet tudunk elképzelni, ezért szoktuk ezt keresni. Ezenkívül ahhoz, hogy szerves élet létrejöhessen, légkörnek is kell lennie. Ha van víz és légkör, akkor a vízmolekulák megtalálhatók a légkörben, és egy kellően érzékeny műszerrel – mely az űrből vizsgálja a célpontot – kimutathatók – avat be, és hozzáteszi, természetesen arról egyelőre nincs szó, hogy a közeljövőben esélyünk lenne odautazni és helyben vizsgálni a körülményeket.

 

Élet nyomait keresik majd az újonnan felfedezett bolygórendszer három lakható bolygóján. Fotó: NASA

Élet nyomait keresik majd az újonnan felfedezett bolygórendszer három lakható bolygóján. Fotó: NASA

Csak a sci-fikben lehetséges odautazni


– Csillagászati értelemben valóban közel van, de emberi léptékkel mégis rettenetesen messze. A 40 fényévnyi távolság azt jelenti, hogy a fény, amely egy másodperc alatt 300 ezer kilométert tesz meg, ennyi idő alatt ér oda – magyarázza. – Ha tudnánk fénysebességgel utazni, akkor is több évtizedbe telne tehát odautazni. De ilyen technika senkinek sem áll rendelkezésére. Vizsgálódni is csak innen a Földről, és az űrbe telepített távcsövekkel tudunk – szögezi le.


A bolygókat is így találták természetesen. – A csillag fényességváltozását figyelve jöttek rá, hogy bolygók keringenek körülötte. Mikor ugyanis acsillag előtt elhalad egy bolygó, akkor kitakarja egy kis részét, ez pedig változást idéz elő a fényességében. Ha ez a változás meghatározott időközönként ismétlődik, akkor nagy valószínűséggel mondható, hogy bolygók keringenek körülötte – mondja Sándor Zsolt.


– Ebből azt is meg lehet állapítani, hogy milyen a bolygó összetétele. Ebben az esetben kőzetbolygókkal van dolgunk. A csillag, ami körül keringenek, egy nagyon kicsi és nagyon halvány fényű csillag. Kevesebb hőt bocsát ki magából, mint a mi Napunk, így a lakhatósági zónája is máshol helyezkedik el, mint a miénk – mondja, és kifejti, a csillag hőmérséklete nagyjából 2600 K fok, míg a Napé ennek kicsit több mint a duplája: 6000 K.

Jéghideg, forróság, szélviharok


Hozzáteszi, annyira azért feltételezhetően nem kedvezőek a körülmények az élet kialakulásához, mint elsőre gondolnánk. – Úgy tűnik, hogy ezek a bolygók kötött keringésűek, vagyis mindig ugyanazzal az oldalukkal fordulnak a csillag felé. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalon mindig nappal van, és nagyon meleg, a másikon mindig éjszaka és nagyon hideg. De óriási szélviharokat is valószínűsítenek – mondja, és azzal folytatja, esélyes, hogy biomarkerek feltűnését is vizsgálják majd a bolygók légkörében.


– Ammónia és metán jelenléte utalhat szerves életre, úgyhogy szinte biztos, hogy ezeket is keresni fogják. De természetesen nem kis zöld űrlényekre kell gondolnunk, amikor földön kívüli életről beszélünk. Itt a legminimálisabb dolgokról van szó. A Marson most például valamiféle bakteriális életet szeretnének kimutatni. Ha sikerülne, az már nagyon nagy dolog lenne az emberiség számára – fejezi be.

Az egyetlen esély


Stephen Hawking, a híres fizikus szerint a következő 100 évben még nem leszünk képesek elhagyni a Földet, de 200 éven belül elérhető közelségbe kerülhet más bolygók kolonizálása. Úgy gondolja, ez az emberiség túlélésének egyetlen záloga. Az atomháborútól a globális felmelegedésen át a génmódosított vírusokig rengeteg olyan ember alkotta veszély van, ami végezhet velünk.


– Annak ellenére, hogy egy világméretű katasztrófa esélye a Földön ebben az évben kicsi, idővel ezek a valószínűségek összeadódnak, és a következő ezer vagy tízezer évben szinte biztossá válik a katasztrófa. Ekkorra már rég el kell terjednie az emberiségnek a világűrben, hogy ez a katasztrófa ne pusztítson el minket. De a következő száz évben még biztosan nem lesznek önfenntartó kolóniák az űrben, ezért nagyon kellene vigyáznunk ebben az időszakban – mondta tavaly, és bizakodóan hozzátette, szerinte képes lesz rá az emberiség. 

 


Képünkön Stephen Hawking brit asztrofizikus lebeg a súlytalanság állapotában 2007. április 26-án egy átalakított Boeing-727-es fedélzetén több mint 7000 méteres magasságban. Ezzel Hawking régi álma teljesült, mivel a gravitáció béklyója nélkül, tolókocsiját elhagyva átérezhette a kötetlen mozgás élményét. A világ egyik leghíresebb teoretikusa 1962 óta szenved a fokozatos idegsorvadással járó Lou Gehrig-féle betegségben. Fotó: MTI

A sztárok is a csillagok közé vágynak


„Gyerekkoromban mindig is azt reméltem, hogy mostanra már különböző bolygókra fogunk utazni. Ez nem jött össze, de egy szimpla Föld körülikörút már elérhető. Arra nem számítok, hogy idegenekkel találkoznék, de ugyanakkor beképzeltség lenne azt hinni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban. Csak éppen kicsi a valószínűsége, hogy mostanában egymásba botlanánk" – mondta Tom Cruise a Feledés című film premierje előtt néhány éve. Ebben az utolsó embert játssza a Földön, aki karbantartási munkálatokat végez. Hamarosan azonban kiderül, nincs egyedül.

 

Tom Cruise Fotók: Dreamstime

Tom Cruise Fotók: Dreamstime


„A NASA-ban a tudósok, szakemberek jelenleg nap mint nap azon dolgoznak, hogy segítségükkel az emberek megtanulják, hogyan vigyázhatnának jobban az otthonukra, hogy sohase kelljen elhagyniuk" – mondja Jaden Smith, Will Smith fia a környezettudatosságot reklámozva, a NASA egyik videoüzenetében, amit a Föld után című film bemutatója után forgattak. Ebben a filmben Will és Jaden Smith egy olyan apa-fia párost játszik, akik lezuhannak a Földre, miután azt az emberiség már rég elhagyta.

Jaden és Will Smith

Jaden és Will Smith

„Én már befizettem" – mármint a SpaceX Mars-programjára, mondta Leonardo DiCaprio egy, az előző amerikai elnökkel, Barack Obamávál és Kathrine Hayhoe klímakutatóval folytatott beszélgetése során. Bár a sajtósai szerint csak viccelt. Az viszont biztos, hogy nincs ellenére a dolog, hiszen jótékony célból 2013-ban 350 millió forintnak megfelelő euróért, azaz 1,2 millióért kelt el egy, a sztárral tett közös űrutazás a Virgin Galactic magánűrhajó fedélzetén, mely a tervek szerint először szállít majd űrturistákat.

 

Leonardo DiCaprio

Leonardo DiCaprio

Űrunikornis vagy a 10 milliárdos jövő?


Elon Musk amerikai milliárdos, a SpaceX program alapítója tavaly decemberben tartott előadást arról, hogy szerinte hogyan juthatna el az ember a Marsra. Nem aprózta el: kapásból százfős kolónia utazásáról beszélt, de belátta, azért akad még néhány kiküszöbölni való probléma. A Mars például túl hideg, valahogy fel kéne melegíteni. Ám ha ez megvan, akkor már „csak" a technikának kell készen állnia rá, hogy ember költözzön a vörös bolygóra. Na meg a pénznek.

 

Elon Musk - Az igazi Vasember a Marsra küldené a vállalkozó szellemű kalandorokat, de ő maga nem menne. Fotó: NASA

Elon Musk – Az igazi Vasember a Marsra küldené a vállalkozó szellemű kalandorokat, de ő maga nem menne. Fotó: NASA


Egy utazás ugyanis a milliárdosok szemével is drága lenne: úgy számolja, az első utak fejenként 10 milliárd dollárba kerülnének. Hatalmas űrhajóról beszélt, ami tankolás után vissza is térne a Földre, hogy később újabb csapat embert szállítson a bolygóra. Szerinte anno az Amerikát átszelő vasútvonalakat is őrültségnek tartották, ma mégis természetesnek vesszük a létezésüket. Ő maga egyébként nem utazna, mert veszélyesnek tartja, és egyrészt szeretné végigvinni a programot, másrészt szeretné látni felnőni a gyerekeit.

 

Elon Musk óriásrakétákkal képzeli el az utazást, melyek vissza is tudnának térni. Fotó: NASA

Elon Musk óriásrakétákkal képzeli el az utazást, melyek vissza is tudnának térni. Fotó: NASA


Mark McCaughrean, az Európai Űrügynökség egyik munkatársa, a Rosetta-küldetés vezetőinek egyike a Twitteren hüledezett a hallottakon. Musk ötlete szerinte csupán egy óriási űrunikornis. Lehetetlen száz embert szállítani, pláne megfizethető áron. Úgy gondolja, Musknak inkább bázisugraniakéne – a halál esélye ott is nagyjából hasonló, mint az űrhajón, amiről beszélt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában