Kezdődjön később, reggel 9 órakor az iskola? Szavazzon!

Elvben semmi akadálya nincs annak, hogy az iskolákban ne nyolckor, hanem esetleg kilenckor csöngessenek be. Jól jönne ez a reggeli dugók miatt, s még inkább azért, hogy a gyerekek kipihentebben kezdjék meg a napi hat-hét órájukat.

De amíg a szülők többségénél nem kilenckor, hanem nyolckor kezdődik az élet a munkahelyen,  mindez csupán az elvi felvetésig jut.

Benne van  a levegőben a téma és az igény, ezt mutatja, hogy az oktatási államtitkárnak is nekiszegezték  legutóbb a kérdést. De Palkovics László is félmegoldásig jutott, ami így szólt: „A reggeli fél kilences vagy kilences iskolakezdés mellett sok érv szól, ennek megvalósítása azonban a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű."

 Kipihenten jobbak

Ha a gyerekeken múlna, ők kilenckor kezdenének. De nem ilyen egyszerű a kérdés. Fotó: H. Baranyai Edina

 Nem az, Amerikában viszont kipróbálták. Többtucatnyi iskolában a megszokottnál fél-egy órával később kezdik az oktatást. Azokra a tudományos kutatásokra hivatkoznak, amelyek alátámasztották, hogy a tizenévesek többsége kialvatlan, de több pihenéssel sokkal jobban teljesítenek az iskolában. Az iskolák tapasztalatai szerint hatalmas javulás figyelhető meg: a későbbi kezdés jótékonyan hatott a fiatalok teljesítményére és a diákok is kevésbé érezték magukat fáradtnak az iskolában.

De később is lesz vége

Volt azért hátulütője is a későbbi kezdésnek, hiszen az logikusan azt jelentette, hogy tovább tartott a tanítás, s kérdésessé vált, hogy a tanítás utáni különórák és elfoglaltságok hogyan férjenek bele a napba.  A tengerentúli tapasztalatok szerint a délutáni szakkörök látogatottsága vissza is esett. Emellett hátrányként említették azt is, hogy kevesebb idő jutott a házi feladatokra.

Ritka kivételek

Ezek az érvek pró és kontra természetesen nálunk is élnek. Az észak-dunántúli régióban jelenleg alig találni olyan iskolát, amely akár csak néhány perccel, negyedórával előbbre hozta volna a kezdést. Jellemző egyébként, hogy nem  nyolc óra utáni, hanem inkább előbbi időpontban gondolkodtak az érintettek.

A kitolt iskolakezdésre a legfőbb ok a közlekedési nehézség volt, amelyről a Kisalföld számos cikket írt – a napokban is jelent meg írásunk a buszok késéséről. Abban nincs vita, hogy a nagyvárosokban lehetetlen helyzetet okoz a reggeli csúcsforgalom fél nyolc és nyolc között. Győrben például mindössze négy kilométernyi szakaszt nem sikerült kollégánknak fél óra alatt abszolválnia...

Érvek, ellenérvek

Három oldal véleményét is kikértük: egyrészt a szülők képviselőjét, majd a pedagógusokét, végül, de nem utolsósorban az utca emberét is megszólítottuk, álláspontjukat cikkünk mellett olvashatják.  Kíváncsiak vagyunk az önök véleményére is: jobb lenne, ha később kezdődne a tanítás? Ha igen, kinek? Önök meg tudnák ezt  oldani? A mai naptól vasárnap reggelig lehet szavazni a kisalfold.hu oldalon. A kérdéseket ott találják, várjuk szavazataikat!

 Reggel fél nyolc körül szinte mindenhol dugók alakulnak ki, az eltolt iskolakezdés ezen a helyzeten valamelyest nyilván segítene. Fotó: H. Baranyai Edina   

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

– Hallottam én is a felvetésről, és olvastam az ide hozott tanulmányt, miszerint délelőtt tíz és délután kettő óra között legaktívabb a gyerekek figyelme. Minden bizonnyal így van, ahhoz azonban, hogy a mostani rendszeren változtatni tudjunk, a szülők munkakezdésén túl a buszközlekedést is át kellene alakítani. De nem mellékes az a tény sem, hogy a gyerekek étkeztetését is meg kellene oldani, hiszen ha a diák kilenckor kezd és hét órája van, akkor fél  négyig iskolában ül, ennyi ideig nem maradhat étlen-szomjan.

Keszei Sándor,  a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke

– A bajok ott kezdődnek, hogy nemcsak a szülők, hanem maguk az intézmények – tisztelet a kivételnek – sincsenek tisztában a jogszabállyal. Azzal, hogy nyolc óra után bárki kitolhatja a kezdést, de ha előbbre akarja tenni a becsengetést, akkor ahhoz a szülői képviselet hozzájárulása szükséges. A fél kilences-kilences iskolakezdésnek addig nem lesz realitása, amíg az iskolák nem tudják vállalni a gyerekek felügyeletét nyolc és kilenc óra között. Mert ha a szülő nyolcra dolgozni megy, akkor vinni fogja az iskolába a gyerekét – mi mást tehetne?

Lengyel Tamás

 – A gyerekeknek nyilván jobb lenne, ha az iskolakezdést kitolnák kicsivel. De a szülők nagyrészt nem maguk döntenek arról, hogy mikor kezdjenek. Legfeljebb abban tudnak  a gyerekeiknek segíteni,  hogy időben lefektetik őket. Az időátállítás is segíthetne abban, hogy a gyerekek a lehető legtöbbet pihenjenek.

Brasnyai Tímea

 –  Mielőtt bárki rávágja, hogy kezdődjön kilenckor az iskola, érdemes végiggondolni, hogy mikor jut majd idő akkor az úszásra, a zongorára... Délután öt-hat után? A gyerekek pedig este érjenek haza, hogy aztán még a házi várja őket? A gyerekek bölcsődétől, óvodától kezdve már hozzászoktak egy rendhez, ami általában nyolc órával indul. Szóval nem olyan egyértelmű, hogy jól működne a kilenc órai kezdés.