Ország-világ

2017.03.24. 08:00

Bérunióval vagy anélkül, emelni kell a fizetéseket

Az átlagbér 60 százalékához igazíthatnák a minimálbért és korlátozni lehetne, egy-egy iparágban hányan kereshetnének csak ennyit. A társadalmi minimum kidolgozását is elkezdte a szakszervezet, ami nem csak a legszükségesebb kiadásokat fedezné.

Rimányi Zita

Az európai uniós jogrendben rögzítené az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a Jobbik. A kezdeményezés célja, hogy az Európai Bizottságnál elérjék a bérunió kérdésének napirendre tűzését, mert a közösségen belül gondot okoz a jelentős bérkülönbség a nyugati és a keleti tagállamok között. Az 

elvándorlás miatt komoly munkaerőhiány keletkezett Magyarországon is, a nyugati tagállamokban pedig bérfeszültséghez vezet az olcsó keleti munkaerő beáramlása.

 

 – Az egyenlő munkáért egyenlő bért elv jó cél, de a bérunióban több tízezer kategóriában kellene a béreket összehangolni, s nem is mindenhol ugyanazokat a feladatokat végzik ugyanazon a poszton. Jobb lenne azt előírni, hogy a minimálbér mindenhol érje el a létminimumot – állítja Pogátsa Zoltán közgazdász. Nálunk ez csak jövőre valósul meg és a minimálbérért dolgozók nem épphogy akarnak megélni. Ezért a szakember szerint az lehetne a következő lépés, hogy minden tagállamban  az átlagbér hatvan százalékát el kellene érnie a legalacsonyabb garantált bérnek. Úgy véli, ágazatonkénti bérmegállapodásokat   kéne kötni nálunk is, de ehhez erős szakszervezetek is kellenek.


– Lehet beszélni a nyugatival azonos bérekről, de a lényeg az, hogyan érhetők el. Csak akkor van rá esély, ha a dolgozók kiharcolják ezt maguknak – szögezte le Sáling József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség bérpolitikai ügyvivője. Szerinte korlátozni kellene, egy-egy iparágban az alkalmazottak mekkora hányada lehet minimálbéren. Most ugyanis a mintegy négymillió hazánkban dolgozó közül 1,2 millióan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot. Szövetségünk elkezdte a társadalmi minimum kategória kidolgozását is. Aszerint a minimálbér nemcsak a legszükségesebb kiadásokat fedezné, hanem beleférne a szerény megtakarítás, üdülés is. Ennyit mindenki megérdemel az érdekvédő szerint, aki nyolc órában dolgozik.


Sragner László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az uniós bérunió azért illúzió, mert itthon a cégek jelenleg nem tudnak többet fizetni dolgozóiknak a társadalom és a gazdaság állapota miatt. Többek közt a fizetőképes keresletre, a vállalkozások újítóképességére, tőkeerejére utalt ezzel. Arról is beszélt, hogy a munkaerőhiány miatt jelentős béremelkedés kezdődött el, ami szerinte biztosan folytatódik. "Annyival, amennyit a vállalkozások ki tudnak termelni. A minimálbérek előírt növekedése nagyobb lendületet adott ennek a trendnek, a nem eléggé versenyképes cégek nem is fogják tudni kifizetni, meg fognak szűnni. Ez az ára annak, hogy a hazai bérek fokozatosan közelítsenek a nyugatiakhoz" – hangsúlyozta.

Nők lemaradásban


"Bérunió nélkül is muszáj a hazai béreket tovább emelni, a jelenlegi szint elfogadhatatlan, ezért mentek sokan külföldre dolgozni. Ráadásul a legújabb adatok szerint a magyar nők fizetése 14–33 százalékkal elmarad a férfiakétól. Gyors javulást hozna mindkét kérdésben a nyilvános béradatbázis, amit régóta mondunk. Rögtön mindenki tudná, ha méltatlan bért ajánlanak neki." Hercegh Mária, az MSZSZ női tagozatának elnöke

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában