Hallani sem akarnak a rezervátumról a bálnavadászok

Idén is kudarcba  fulladt a kísérlet arra, hogy 20 millió négyzetkilométeres  bálnarezervátumot hozzanak létre az Atlanti-óceán déli részén,  miután az erre vonatkozó javaslat nem kapta meg a szükséges  mennyiségű szavazatot kedden a Nemzetközi Bálnavadászati  Bizottságnak (IWC) a szlovéniai Portorozban zajló közgyűlésén.     

Brazília, Argentína, Uruguay, a Dél-Afrikai Köztársaság és  Gabon indítványát 38 tagország támogatta a 64-ből, 24 ország -  köztük a bálnavadászatban érdekelt Japán, Izland és Norvégia -  nemmel szavazott, kettő tartózkodott. A javaslat elfogadásához  háromnegyedes többségre lett volna szükség.   

A gigarezervátumról már 1998 óta folyik a vita brazil  kezdeményezésre, a javaslat 2014-ben és 2012-ben sem kapta meg a  kellő támogatást.    

A déli félteke országai a bálnaleső idegenforgalom  fellendülését remélnék egy olyan hatalmas zónától, amelyben  menedéket találnának a 20. században a kihalás szélére sodródott  bálnafajok.   

A kezdeményezők rámutattak, hogy az 1900 és 1999 között leölt  hárommillió bálna 71 százalékát a déli féltekén ejtették el.   

Szomorú, hogy több mint 50 cetféle a jövőben sem talál biztos  menedékre - jelentette ki a Greenpeace Ausztria szóvivője. A  Greenpeace azon fáradozik, hogy a bálnavadászati bizottság  alakuljon át bálnavédelmi bizottsággá - tette hozzá.   

Az IFAW nemzetközi természetvédő szervezet szerint a  dél-atlanti bálnarezervátumról beterjesztett határozati javaslat  nem pusztán a vadászati tilalomról szól, hanem a tengeri emlősök  átfogó, egyéb veszélyeket, köztük a környezetszennyezést vagy a  hajóközlekedést is figyelembe vevő védelméről.   

A világon jelenleg két bálnarezervátum van, az egyik az  Indiai-óceánon, a másik pedig az Antarktiszt övező vizeken.