Ha elkóborol a nagyi

1. Normális, ha a szemüvegünket vagy a kulcsunkat keressük. Az az intő jel, ha szokatlan helyekre kerül egy-egy tárgy, például a hűtőből kerül elő a mobiltelefon.

2. Az is rendben van, ha idegen helyen nehezen tájékozódunk, de ha lakókörnyezetünkben bizonytalanodunk el, az már bajt jelezhet.

3. Ha valaki ötpercenként visszakérdez a már megbeszéltekre, az is kezdődő Alzheimer-betegségre utal.

Veszélyes lehet az Alzheimer-kór, tűzeseteket vagy épp vízszivárgást okozhat otthonában a beteg, előfordulhat, hogy nyitva felejti a gázt, a lakást elhagyva eltéved, és még sorolhatnánk. Nemcsak veszélyes, gyakori is a probléma.

Belátni, hogy baj van

– 2050-re a mainál akár háromszor több, 130–150 millió Alzheimer-beteg is lehet a világon – mondta el a közelgő Alzheimer- világnap előtt [namelink name="dr. Kovács Tibor"]. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docense közleményében beszélt arról, hogy idehaza jelenleg 2-300 ezer demens él, 70 százalékuk az emlékezet elvesztésével kezdődő Alzheimer-kórtól vagy Alzheimer-kórral társult egyéb betegségektől szenved.

A nőknél kétszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint a férfiaknál. A többség már a középsúlyos stádiumban kerül orvoshoz, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik.

A kés, aztán a kanál is

 Sokan belátják, hogy segítségre van szükségük, de nehéz dolguk van a szakorvosoknak. Az emlékezet romlását sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, ezért az esetek túlnyomó többségében a betegek már csak az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában mennek el orvoshoz.

Már akkor kérjünk segítséget a háziorvostól, ha felmerül az Alzheimer-kór gyanúja. Ne bagatellizáljuk el az eleinte kellemetlen, később veszélyessé váló tüneteket.

A bevezető tünetek enyhék, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. De ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen javítani lehetne az egyébként 8–12 évig tartó betegség lefolyását.

A kivándorlás súlyosbít

 Később a beteg viselkedése jelzi Alzheimer-kór esetén, mikortól lehet szükség állandó felügyeletre, ami a családra nagy terhet róhat. Intő jel, ha már a lakásban sem tud tájékozódni, esetleg a toalettet sem találja, vagy ha nem tudja, hogyan használja az evőeszközöket. Először a kés-villa, majd a kanál is elmarad.

A gyorsuló kivándorlás (csak tavaly 33 ezren hagyták el az országot a Központi Statisztikai Hivatal szerint) csak súlyosbít az egyedül élő, esetleg passzívabb idősek állapotán. Minél kevesebbet tölt ugyanis egy idős közösségben, és minél passzívabb életet él, annál hamarabb kezd el leépülni. Ezért érdemes társaságba járniuk az időseknek, de a nyugdíjasklubok mellett a szomszédsággal is barátkozhatnak.

– Sok esetben a szakmai grémiumok véleménye, hogy a „tiszta" Alzheimer-kór ritkább, mint ahogy azt statisztikai adatok mutatják – tudtuk meg prof. dr. Vécsei Lászlótól. A szegedi neurológiai klinika vezetője szerint az Alzheimer-kór sokszor szövődik „multi-infarct dementiával", amit így kevert demenciának hívnak. A „multi-infarct dementia" az idegszövet keringészavarból eredő gyorsabb károsodását jelenti, mint azt a beteg kora indokolná. A kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint károsítja az ereket, és így kisebb-nagyobb idegszövet-elhalásokat idézhet elő az agy egyes területeinek elégtelen vérellátása miatt. A neurológiai klinika vezetője azt javasolja, időskorban rendszeresen ellenőriztessük a vérnyomásunkat, a vérzsírokat és a cukorszintet, táplálkozzunk egészségesen szellemi épségünk megőrzéséhez. Együnk sok növényi alapanyagban gazdag ételt, és kerüljük az alkohol fogyasztását, amely szintén nagyon komoly agyi károsodást képes előidézni.