Ország-világ

2016.03.16. 13:13

Illegális bevándorlás: borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe

Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a Die Zeit című liberális német hetilap Zeit Online című hírportálja Borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe címmel.

A hírportálon kedd este megjelent interjúban a miniszter kiemelte, a magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban.


Az egyik félreértés abban áll, hogy a határkerítés az "embertelen önkény" megnyilvánulása, holott ennek az ellenkezője az igaz: az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedésről van szó.


A szabályoknak megfelelő eljárásban van része mindenkinek, aki Magyarországon menedéket kér - reagált arra a felvetésre, hogy számos jogász és az ENSZ másként értékeli a helyzetet. Ugyanakkor - tette hozzá Balog Zoltán - helytálló megállapítás, hogy "sok menekültet elutasítanak", de ezt indokolja, hogy "ezek az emberek egy biztonságos származási országból, Szerbiából utaztak be".


Arra a felvetésre, hogy Szerbia biztonságos származási országgá minősítése azt jelenti, hogy Magyarországnak senkinek sem kell védelmet nyújtania, a miniszter kijelentette, hogy helyes döntés volt Szerbiát biztonságos származási országnak minősíteni, mert ott "nincs üldöztetés". 


Megjegyezte: Németország éppen észak-afrikai államokat minősít biztonságos származási országoknak, így megfogalmazódik a kérdés, vajon miért ne lehetne biztonságos származási ország az EU-tagságra pályázó Szerbia.


A határsértések számának emelkedéséről elmondta: a folyamatot az magyarázza, hogy az embercsempészet "gigantikus üzletté vált". Az emberek nem maguktól érkeznek a kerítéssel ellátott határra, hanem az embercsempészek révén, akik "kizsákmányolják őket", ez ellen pedig harcolni kell.


A kerítés "hosszú távon nem megoldás", de ez nem érv az "ideiglenes kerítés" ellen - jelentette ki arra a kérdésre, igaza van-e a Frontex vezetőjének abban, hogy kerítéssel nem lehet megállítani menekülthullámokat. 


A miniszter hangsúlyozta: Magyarország évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a balkáni migrációs útvonal a menekültek egyik legfőbb útvonala lehet, de "Brüsszelből egyszerűen nem érkezett reakció", vagy nem ajánlottak segítséget. Így egyszer csak "bevándorolt félmillió ember majdnem teljesen ellenőrizetlenül", ezért a hatóságoknak lépniük kellett, hogy rendezetté tegyék a helyzetet.


Magyarország betartja a nemzetközi jog és az uniós jog előírásait, és álláspontja szerint jelezni kell, hogy "nincs korlátlan bevándorlási lehetőség, és az áradatot megállítjuk". Csak ezután lehet tovább tárgyalni - mondta a miniszter.


A kérdésre, hogy egykori emberi jogi aktivistaként fájdalmas-e neki, hogy Magyarország manapság nem segít a menekülteknek, azt mondta: nem tagadja, hogy a részvétel ezeknek a "helyes döntéseknek" a meghozatalában lelkiismereti teher volt számára, de különbséget kell tenni a felebaráti szeretet és az államnak a polgárai védelmére irányuló kötelezettsége között. 


Hangsúlyozta: a határ megnyitása az NDK-ból érkezett menekültek előtt az európai értékek, köztük a biztonság és a szabadság védelmét jelentette, most pedig "ugyanezeket az értékeket védelmezzük a határ lezárásával és azzal, hogy ragaszkodunk a jog betartásához", továbbá azzal, hogy "megóvtuk Magyarországot egy tömeges bevándorlástól", amely társadalmilag, politikailag, kulturálisan veszélyeztette volna az országot. Ugyanakkor a hatóságok és a civil segítők mindent megtettek a menekültek emberséges ellátásáért.


Az emberek úgy érzik, hogy önazonosságuk került veszélybe - emelte ki arra a kérdésre, hogy milyen veszély keletkezik a menekültek révén. Kifejtette: a magyarok sokszor idegen uralom alatt éltek, de most végre úgy élhetnek, ahogy akarnak, és ezen nem kívánnak változtatni. "Természetesen az iszlámról is szó van", amelyet ugyan a magyarok "kolosszális világvallásként tisztelnek", de azt is tudják, hogy egyes ügyekben, például a férfiak és nők közötti viszonyban más felfogást jelent. Ezt "Köln megmutatta" - utalt a miniszter a német városban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadásokra.


Hozzátette, hogy a közel-keleti háborús övezetekből érkező ellenőrizetlen bevándorlás növekvő terrorfenyegetettséget is jelent, ami veszélyezteti a magyarok szabadságát.


A nemzetállam megerősítése nagyobb biztonságot ad a polgároknak, akik érzékelik, hogy Brüsszel egyre kevésbé képes döntéseket hozni a menekültválságról. Ez is egy magyarázat arra, hogy "kulturális vasfüggöny" ereszkedett le az EU nyugat- és kelet-európai tagállamai között - mondta arra a kérdésre, hogy a több nacionalizmus több szabadságot jelent-e.


Arra a felvetésre, hogy egy másik olvasat szerint Magyarország és más kelet-európai államok akadályozzák a menekültválság értelmes, európai megoldását, Balog Zoltán kijelentette, hogy tartós megoldásra van szükség, és a Törökországgal kötendő megállapodás ugyan fontos, "de nekünk ez nem elég". Az európaiaknak önállóan kell gondoskodniuk az európai határ jobb védelméről - mondta. Arra a felvetésre, hogy ismét emberek vesznek a tengerbe, ha Európa erődöt épít, elmondta, hogy olyan megállapodásra van szükség Törökországgal, amelynek révén az emberek nem vágnak neki a tengernek. "De igaza van: borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe" - mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: a kölcsönös vádaskodás helyett segíteni kell az embereken.


Olyan emberekről van szó, akik az embercsempészek, a kormányuk, a háborúk, az európai életről hamis képet mutató "globalizált tömegmédiumok" áldozatai, és áldozatai azon 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában