Szabad szemmel nem lesz látható a Földet megközelítő aszteroida

Hogy pontosan mennyire közelíti majd meg a Földet, abban a  csillagászok is bizonytalanok: 17 ezer kilométeres közelségbe is  kerülhet, de lehet, hogy 14 millió kilométernyire marad. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában elmondta, hogy a 17 ezer kilométeres távolság csillagászati értelemben közeli. Mint hozzátette, a Hold  pályáján belülre merészkedő égitestekkel való találkozás mindig  közelinek számít.  

A kutatók 2013-ban fedezték fel a harminc méter átmérőjű, nagy  tömegű kisbolygót, amelyről akkor - sajnálatos módon - nagyon kevés megfigyelés született. A szakember szerint emiatt elég bizonytalanok a pályaszámítások: a legvalószínűbb közelítés nagyjából másfélszeres Holdtávolságnak - 500 ezer kilométernek -  felel meg, ami biztonságos távolságot jelent. Hozzátette, hogy a  2013 TX68-as jelzésű aszteroida, akárcsak bolygónk, a Nap körül  kering és mindig más távolságban száguld el mellettünk.   

Mizser Attila szerint ma már nagyon sok kisbolygót ismerünk a Naprendszerben. A katalogizált példányok száma jóval meghaladja az  500 ezret, és emiatt nem lehet mindegyikükre megfelelő gondot  fordítani, ráadásul ez technikailag sem lehetséges, hiszen egy apró  égitest csak akkor látható, ha viszonylag közel - csillagászati  léptékkel néhány tízmillió kilométerre - van a Földtől.   

A 2013 TX68-as aszteroida nagyon halvány lesz, amikor március  5-én megközelíti a bolygónkat, ezért szabad szemmel nem lehet majd  látni, nagyon komoly felkészültségű amatőr csillagászok azonban  esetleg meg tudják örökíteni.   

A szakember szerint az aszteroidák megfigyelése - amelyet az  amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és még jó néhány  megfigyelőhálózat is végez - egyrészt az égitestek keletkezési  idejének feltérképezése, másrészt biztonsági szempontból is fontos.  A cél, hogy megmondjuk, mikor van esély valamilyen égitest  becsapódására - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindez ma  még gyermekcipőben jár.  

"A cseljabinszki becsapódás például egyszer csak megtörtént. Vannak égitestek, amelyeket egyelőre nem tudunk előre jelezni, mert annyira kicsik, halványak, hogy észleléstechnikailag nem lehet őket időben, vagy egyáltalán megfigyelni" - magyarázta Mizser Attila.  

Három évvel ezelőtt, 2013 februárjában egy nagyjából 17 méter átmérőjű meteor robbant fel Közép-Oroszország felett, 10-15 kilométeres magasságban: a robbanás okozta lökéshullámok következtében betörtek az ablakok, megrongálódtak az épületek és mintegy 1200 ember sérült meg.