Ország-világ

2015.10.23. 22:00

Bányák pusztítják a természeti világörökségeket

Veszélyben van a Föld természeti világörökségeinek egyharmada, elsősorban a bányászat miatt. Az ENSZ listájában egy magyarországi helyszín szerepel: az Aggteleki Nemzeti Park. Több millió év alatt kialakult szépséges és értékes örökségünket sem kerüli el a veszély: lignitbányát létesítenének a közelében.

Balmaz Ágnes

Olvasóink vizes-hegyes helyeket ajánlanak

A legtöbb természeti világörökség jelen pillanatban Európában és Észak-Amerikában található, 71, de 70 van Ázsiában és a csendes-óceáni térségben. A teljesség igénye nélkül a legismertebbek: A Nagy-korallzátony Ausztrália partjainál, a közép-amerikai korallzátony, a Virunga Nemzeti Park, a Grand Canyon, a Duna-delta, a Galápagos-szigetek, az Óriások útja Írországban, a Turkna-tó Kenyában (amelyet Teleki Sámuel fedezett fel), a Pamukkale Törökországban vagy Socotra szigete (Jemen). Olvasóinkat megkérdeztük, Magyarországon mely helyszíneket javasolnák még természeti világörökségnek. Lillafüred, a szilvásváradi Szalajka-víz-
esés, ősemberbarlang, Fertő tó, Hegyestű, Lázbérci-víztározó, Rám-szakadék, Tihanyi-félsziget vitte a prímet.
Az ENSZ által természeti világörökségeknek tulajdonított 229 helyszín közül 70-en a csodát fenyegeti a pusztulás a bányászat, energiahordozók kitermelése miatt. A WWF (World Wildlife Fund) októberben kiadott jelentése szerint a védett területek 31 százalékán folyik ilyen jellegű emberi tevékenység.

A felbecsülhetetlen biológiai sokszínűséget megmutató Nagy-korallzátony vagy például a tanzániai Salu rezervátum sem kivétel. Ez utóbbiban veszélyeztetett afrikai állatfajok leltek védelemre, biztonságra. Vagy mégsem?

Természetes ivóvízszűrők

Magyarországon például a Kárpát-medencében őshonos délvidéki földikutya-populáció a kihalás szélére került. Ez a faj néhány szerbiai egyed mellett Magyarországon, főleg Baja környékén él, ezért javaslat született egy bajai rezervátum létesítésére.

Nemcsak az állatokat, saját magunkat, unokáinkat is veszélyeztetjük. A természeti világörökségek nagy része ugyanis vizes élőhelyekhez kötődik, amelyek vagy földtörténeti jelentőségük, vagy biológiai sokszínűségük miatt váltak felbecsülhetetlen értékűvé, bármilyen emberi beavatkozás megváltoztatja a élővilágot, a víz minőségét, a levegőt, az emberek egészségét. Emellett természetes ivóvízbázisként és szűrőként funkcionálnak, nem kell a vizet tisztítani, így az értékük költségmegtakarításban is jelentkezik.

Jogos volt tehát a környezetvédők és a média felháborodása, amikor felröppent a hír, lignitbánya létesülne az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában, amely veszélyezteti egyetlen magyarországi természeti világörökségünket, az Aggteleki-karsztot.

Sikeres küzdelem

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi és energetikai programvezetője egyelőre jó hírekkel szolgált: rövid időre sikerült elérni, nem nyitják meg a bányát.

– Már több alkalommal, több befektető próbált külszíni bányát nyitni az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai természeti világörökség területén. A Teresztenye-Szőlősardó települések területére tervezett külszíni lignitbánya környezetvédelmi engedélyezését sikerült megakadályozni éppen a világörökségi státuszra hivatkozva. Sajnos arra továbbra is megvan a veszély, hogy esetleg kiemelik a tervezett bányák területeit a világörökség területéből, de ehhez törvénymódosítására lenne szükség. Nem lenne szerencsés akár kis területet is elveszíteni hazánk egyetlen természeti világörökségéből – mondja a szakember, aki hozzáteszi, sajnos hasonló veszély fenyegeti Múcsony, Szendrő és Sajókápolna településeket is, amelyek szintén rendelkeznek természeti értékekkel. Ezek a területek viszont nemcsak természeti vonatkozásukban értékesek, anyagi értékük miatt is érdemes óvni őke.

Óvva érinteni az érintetlent.

Az Aggteleki-karszt, az Aggteleki Nemzeti Park a turisztikai vonzereje miatt jelentős bevételt is teremt. Évente 100 ezer látogató fordul itt meg. A lakosság a turizmusban és a természetközeli gazdálkodásban látja a jövőt. Ennek bizonyítéka, hogy elindult a falusi turizmus, az ökogazdálkodás és az őshonos állatok tartása. Mindezek alapja az érintetlen természeti környezet, amelyet a tervezett beruházás komolyan veszélyeztethet. Másrészt egyes településeknek az itt található karsztvíz adja az ivóvízbázisát. Ez egy nagyon érzékeny ivóvízforrás, amely ha sérül, azt valakinek ki kell fizetnie, általában az ott élőket érinti.

Nagyon fontos a finanszírozás módja, például a befektetések tisztasága. Nagyon sokan tudtukon kívül életbiztosításon, megtakarításokon, kötvényeken keresztül finanszíroznak bányászati, illetve fosszilisenergia-projekteket, tevékenységeket. Ez rövid távon akár jövedelmező is lehet, de unokáinkról nem gondoskodunk, mert a természeti értékek, levegőszennyezés, ivóvízkészlet-pusztulás által több kárt okozunk, amelyeknek a költségeit valakinek meg kell fizetnie. Két évvel ezelőtt indult el a „divest-invest" mozgalom, amelynek lényege a tőkeátcsoportosítás, vagyis a bányászatba befektetők kivonják vagy átcsoportosítják a tőkéjüket onnan.

Vizet tüzelünk, belélegezzük a port
 

Afrikára vessük vigyázó szemünket!

Vaszkó Csaba szerint a természeti világörökségi helyszíneket folyamatosan védeni kell, mindig fel-felröppen egy hír, hogy éppen melyik van veszélyben és miért. A közelmúltban a Virunga Nemzeti Park volt veszélyben, amely a hegyi gorillák egyik legfontosabb élőhelye. Az Afrikában található 41 természeti világörökségből 25 van veszélyben (kifejezetten a bányászat miatt), ami 61 százalék, ez nagyon magas arány. Illetve a 70 Ázsiában és a csendes-óceáni térségben található világörökségből 24 (34  százalék) is a fosszilis energiahordozók bányászata miatt veszélyeztetett.
Egészségünk szempontjából pedig mindenféle bányászat káros, de a legrosszabb a külszíni lignitbányászat, amelynek következtében minden esetben jelentékeny mennyiségű szilárd szennyező anyag kerül a levegőbe, amely veszélyeztetheti az érintett településeket.

– Bár energetikai célú hasznosítása első látásra kedvezőnek tűnik (lakossági fűtési célból), ugyanakkor a kén- dioxid, amely a lignit kéntartalmának elégésekor keletkezik, vízzel találkozva kénes savat hoz létre, ami a csapadékkal kihullva elsavasítja a felszíni vizeket, degradálja a talajt, súlyosan károsítja az élővilágot és az épületeket, irritálja a nyálkahártyát. A szén tökéletlen égésekor szén-monoxid keletkezik, amely éghető, és az élő szervezetekre igen káros gáz. Így mindkettő rontja a helyi lakosság életminőségét, károsítja egészségüket, a por ugyanis, ami a bányászattal felszabadul, tüdőrákot okozhat – hívta fel a figyelmet Vaszkó Csaba, aki hozzátette, a lignit éghajlatvédelmi szempontból a legnagyobb üvegházhatással bír, kén- és víztartalma magas, ezért gyakorlatilag vizet tüzelünk el, ha ezzel fűtünk. A hatékonyság ezáltal csökken.

A természeti világörökségeink megóvásának kulcsa abban rejlik, ha az egyes országok saját természetvédelmi és környezetvédelmi jogrendszere erősödik. – Ki kell zárni a világörökségi területeken való bányászati tevékenységet vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket (pl. szállítási útvonalak vagy feldolgozás). Emellett nagyon fontos a bányászatba befektetők tájékoztatása és felvilágosítása – adott megoldási lehetőségeket a szakember.


Az Aggteleki Nemzeti Park volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek védelmére alakult meg.  Fotó: Batár Zsolt (www.vilagorokseg.hu)

Gorillamentés az afrikai Virunga Nemzeti Parkban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában