Ország-világ

2015.09.18. 08:02

Gyékényesnél 500-600 menekült jött át Magyarországra a vasúti hídon

Horvátország a magyar határra szállítja a migránsokat - mondta Szijjártó Péter. Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére.

Balog Zoltán: Magyarországnak kötelessége a határok és az ország biztonságának védelme


Az államnak megvannak a kötelességei, amelyeket az alkotmány rögzít, és ennek alapján Magyarországnak kötelessége a határok és az ország biztonságának védelme - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ATV Szabad szemmel című pénteki műsorában.


A tárcavezető kifejtette: az elmúlt hetekben a civil és segélyszervezetek minden tőlük telhetőt megtettek a nagyon súlyos krízishelyzetben, amikor humanitárius katasztrófa fenyegetett Magyarországon, és jól együttműködtek a rendőrséggel.


De a helyzet a biztonság szempontjából fenntarthatatlan volt, ezért volt szükség a kerítésre - magyarázta. Közölte: ugyanakkor "a kerítésen vannak kapuk", és akik ezeken keresztül jönnek, tisztességes eljárásban részesülnek.


Balog Zoltán a napokban bevezetetett új jogszabályokkal kapcsolatban kijelentette: még csak néhány napja működik a rendszer, meg kell várni, hogy milyen tanulságai vannak.


Emlékeztetett: Magyarországot az elmúlt években sok esetben érte olyan vád, hogy megsért bizonyos nemzetközi és európai uniós rendelkezéseket, szerződéseket, ezeket az eseteket mind kivizsgálták, egy-két olyan eset valóban volt, ahol "nem túl lényeges pontokon" ütközött a nemzetközi jogszabályokkal a magyar szabályozás, és ezeket a magyar Országgyűlés mind korrigálta. Megvannak azok a nemzetközi szervezetek, amelyek adott esetben felülvizsgálhatják a magyar rendelkezéseket - mondta. Hozzátette: ugyanakkor nagyon komoly egyeztetéseket folytattak, hogy korrekt és tisztességes szabályokat hozzanak, bár "elismerem, hogy szigorú szabályokat hoztunk".


A miniszter megjegyezte: mindazonáltal érdemes arról is beszélni, hogy mit jelent Magyarországnak az a kihívás, amelyet "az elmúlt fél évben kétszázezer embernek a rohama" hozott.


Balog Zoltán kijelentette: ki kell vizsgálni, hogy mi történt Röszkén, de bízik benne, hogy "a magyar rendőrség legalább annyira jogszerűen teljesíti ezután is a feladatait, ahogy eddig".


Arra is kitért, hogy "a törvényszegést nem lehet befogadással honorálni", azokat lehet befogadni, akik erre valóban úgy szorulnak rá, ahogyan azt előírja a nemzetközi jog.


A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt években több ezer keleti keresztényt fogadtak be.


Ők nem jelentenek veszélyt Magyarországnak, de az ő életük veszélyben volt, ezért "komoly nemzetbiztonsági vizsgálat után" lehetőséget adtak nekik, hogy Magyarországon tartózkodjanak - mondta.


Kormányszóvivő: az embercsempészek egy nap alatt legyűrték a horvát migrációs rendszert


Horvátország menekültügyi rendszere pénteken összeomlott, az embercsempészek egy nap alatt legyűrték - jelentette ki a kormányszóvivő a baranyai Beremenden, sajtótájékoztatón pénteken.


Kovács Zoltán hangsúlyozta: hazugság, hogy a Horvátországba érkezett, ott kezelhetetlen illegális migránstömeget egy magyar-horvát megegyezés keretében küldték Magyarország felé, és az is, hogy Magyarország szabad átjárást biztosított ezeknek az embereknek.


Emellett egy nagyon súlyos határincidens is történt: mintegy ezer migráns negyven horvát rendőr kíséretében értesítés nélkül, vonattal érkezett Magyarbólyba, az eset határsértés és több bűncselekmény gyanúját is felveti - tette hozzá.


Győri Enikő: Európa tanulhat abból, ahogy Spanyolország déli határait védi


Európa tanulhat abból, ahogy Spanyolország déli határait védi - mondta Magyarország madridi nagykövete az MTI-nek pénteken, miután látogatást tett Ceutában, az észak-afrikai spanyol enklávéban.


A város marokkói határát 8,7 kilométeren határolja 6 méter magas dupla kerítés, amelyet 1998-ban építettek az Afrika felől érkező illegális bevándorlás megakadályozása érdekében.


Spanyolország nem azért emelte a kerítést, "mert szeretnek falak mögött élni, hanem mert lehetetlen helyzetet produkált az élet" - fogalmazott Győri Enikő.


Mint mondta, mindennap vannak olyanok, akik megpróbálnak illegálisan bejutni Ceuta területére Marokkó felől.


Amellett, hogy a 24 órás határzárat technikailag is folyamatosan fejlesztik, a két szomszédos ország, Marokkó és Spanyolország együttműködése miatt hatékony a határvédelem. Példaként említette, hogy egy egyezmény alapján Marokkó visszafogadja az illegális határátlépőket, és beszélt arról is, hogy Spanyolország részt vesz a marokkói határőrök kiképzésében.


A nagykövet megbeszélést folytatott Nicolás Fernandez Cucurull spanyol kormánymegbízottal és Juan Jesús Vivas Larával, Ceuta autonóm város elnökével.


Arra a kérdésre, hogy a spanyol elöljárók miként értékelték a jelenlegi magyarországi helyzetet, azt mondta: "értik, hogy mit jelent a külső határon lenni, ráadásul egy bonyolult helyzetben, őket is sokat kritizálták különböző emberi jogi szervezetek".


Vonatra terelik a migránsokat Nagykanizsán


A város déli részén lévő vasútállomáshoz, egy oda este beállított vasúti szerelvényhez terelik a rendőrök azokat a migránsokat, akik kora este léptek be Magyarország területére Gyékényes irányából - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen.


A nagykanizsai Csengery utcát a rendőrség mindkét irányban, egészen a miklósfai városrészig lezárta. Az illegális bevándorlókat a Csengery utcai vasúti teherperonokhoz állított személyvonathoz tereli egy rendőrsorfal, az első érkezők szó nélkül fel is szálltak a vonatra.


Három autóbusz is érkezett a vasútállomáshoz, ahol azt lehetett hallani, hogy ezeket a buszokat elküldik a többi gyaloglóért.


A helyszíni információk szerint a migránsok menete 10-11 kilométer hosszú, becslések szerint meghaladja az egy-kétezret a szétszórt csoportokban haladók létszáma. A többségében férfiakból álló csoportokban néhányan azt mondták, nem tudták, hogy Magyarországra kerültek, miután a horvátok vonattal a gyékényesi vasúti átkelőig vitték őket. Sokan úgy gondolták, hogy már Szlovéniában vannak, de az úti céljuk Ausztria és Németország.


A közeli utcákból nagyon sokan figyelik kíváncsian a történteket, de néhány kiabálón kívül a többség csak érdeklődve nézi az érkezőket és a nagy erőkkel jelen lévő rendőröket.


A menekültválság nemcsak Horvátország, hanem az EU problémája is


A menekültválság nem csak Horvátország, hanem az EU problémája is - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a nemzetbiztonsági tanács ülése után Zágrábban pénteken.


A migránsválság továbbra is létezik, és a következő órákban még több ember jöhet Horvátországba - mondta az államfő.


Ugyanakkor nyomatékosította: azon dolgoznak, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket, és megmutassák a világnak, valamint a menekülteknek, hogy emberségesen is lehet viselkedni.


"De határozottan fellépünk nemzeti érdekeink és biztonságunk védelmében, mert ez nemcsak a mi problémánk, hanem az EU problémája is" - tette hozzá.


Horvátország ugyan tagja az EU-nak, de nem működhet gyűjtőközpontként, az uniónak segítenie kell megvédeni határainkat, amelyek az EU határa is egyben - hangsúlyozta.


Az államfő úgy ítélte meg, hogy a Horvátországra nehezedő migránsnyomás győzte meg Európát arról, hogy Szlovénia és Magyarország is elkezdje befogadni a migránsokat, utóbbi már autóbusszal szállítja őket Ausztriába.


Egyetértett a miniszterelnökkel, hogy "Dublin többé nem létezik", azaz nem létezik közös európai menekültpolitika.


Vesna Pusic horvát külügyminiszter szerint Horvátországot és társadalmát nem veszélyezteti a migránsválság, mert a kormány felül tud kerekedni a problémán, de csak ideiglenesen, ezért felszólította az Európai Uniót, hogy mielőbb találjon megoldást a válsághelyzet kezelésére.


A miniszter elmondta: a találkozó csak előkészület volt az Európai Tanács következő ülésére, amelyen közös megoldást és választ kell találni a kialakult helyzetre. Kiemelte, hogy az aktuális migránsválság nyomást gyakorol ugyan Horvátországra, de csak ideiglenest és átmenetit, tekintettel arra, hogy a menekültek nem akarnak Horvátországban menedékjogot kérni, mint ahogy Magyarországon és Szlovéniában sem, csak tovább akarnak menni Nyugat-Európába.


Európának közös megoldást kell találnia, méghozzá szomszédos partnereivel együtt, azokkal, akik a migránsválság legnagyobb terheit viselik, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával - mondta.


Ante Kotromanovic honvédelmi miniszter megismételte korábbi kijelentését, miszerint a fegyveres erők készen állnak arra, hogy amennyiben szükséges, bekapcsolódjanak a menekültválság kezelésébe.


A miniszter ugyanakkor úgy véli, erre nem lesz szükség, mert a rendszer működik.


"Remélem a magyarok rájönnek, hogy nincs értelme lezárni a határokat" - mondta, majd hozzátette: Németország megfelel ezeknek az embereknek, ezért nem érti, Magyarország miért ennyire rámenős.


Rámutatott, hogy nyomást kell gyakorolni Görögországra, ahonnan a legnagyobb hullám érkezik.


Ők az első schengeni ország, és nem tartják be az uniós rendeleteket - vélekedett.


Zoran Milanovic miniszterelnök negyven perc után elhagyta a nemzetvédelmi tanács ülését, hogy a német vezetéssel konzultáljon.


Seffen Seibert német kormányszóvivő szerint Milanovic tájékoztatta Angela Merkel kancellárt Horvátország erőfeszítéseiről, amelyek azt célozzák, hogy az ország eleget tegyen kötelezettségeinek, és ennek során valamennyi illegális bevándorlót emberhez méltó bánásmódban részesítsen.


A német kancellár és a horvát miniszterelnök egyetértett abban, hogy a problémát az EU külső határainál kell megoldani - mondta el a német kormányszóvivő.


Elérte Nagykanizsát a Gyékényes felől gyalogló menet


Nem sokkal este nyolc óra előtt elérte Nagykanizsa határát az a migránsokból álló gyalogló menet, amely kora este a Somogy megyei Gyékényes térségében lépett be Magyarország területére.


Az MTI tudósítója azt látta, hogy a több száz, de akár ezer főt is meghaladó tömeg folyamatos tempóban haladt végig a Zala megyei Surdon át Nagykanizsa irányába, miközben a rendőrség autókkal biztosította vonulásukat és a járműforgalmat. Nem sokkal este nyolc óra előtt érte el Nagykanizsa határát a miklósfai városrésznél a gyaloglók első csoportja.

5

A horvát-magyar határt Gyékényesnél átlépő illegális bevándorlók gyalogolnak a Zala megyei Surdon Nagykanizsa felé 2015. szeptember 18-án. Számukat 500-600-ra becsülték.

Fotó: MTI/Gergely Szilárd

A rendőrök lezárták a településrész központjában azt az utat, amelyiken a menet halad, így szemből már nem lehet mellettük elmenni. A város déli részében sok rendőri gyülekezik, a járműforgalom azonban mindenütt zavartalan, ugyanakkor az út menti járdákon nagyon sok helybéli várakozik és nézelődik.


Új vezető a német menekültügyi hivatal élén


ŰNémetországban a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője, Frank-Jürgen Weise veszi át a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) irányítását a belügyminisztérium pénteki közleménye szerint.


A BAMF vezetése az egyik legnehezebb feladat, Frank-Jürgen Weise viszont az egyik legtapasztaltabb és legjobb "államigazgatási menedzser" Németországban - emelte ki Thomas de Maiziere belügyminiszter.


A BA-t 2004 óta vezető szakember egyszerre irányítja majd a munkaügyi és a menekültügyi hivatalt - áll a közleményben.


A menekültválságban a német kormány egyik legfőbb törekvése a menekültstátus megszerzésére jó kilátásokkal rendelkező menedékkérők és a menekültek minél gyorsabb munakerő-piaci integrációja, munkába állítása. A BA és a BAMF éppen a napokban alakított közös munkacsoportot a folyamatok áramvonalasítására Frank-Jürgen Weise és a BAMF előző elnöke, Manfred Schmidt vezetésével.


Manfred Schmidt csütörtökön mondott le, döntését személyes okokkal indokolta. A tekintélyes menekültügyi szakember 2010 óta irányította a hivatalt, amelynek tevékenységét az utóbbi hónapokban számos bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítania a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.


Bírálatok érték a hivatalt egy augusztus 25-ei Twitter-üzenete miatt, amelyben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét.


A kritika szerint ezt az üzenetet szírek "meghívólevélként" értelmezték, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején.


Sonline: jelentősen szigorították a határellenőrzést Barcsnál


Jelentősen szigorították a határellenőrzést Barcsnál, ahol a biztonságra már nemcsak a megerősített rendőri szolgálat figyel, hanem a rendőrség bevetési osztálya is - közölte pénteken a Sonline.


A Somogy megyei portál arról ír, hogy pénteken busznyi rendőr érkezett Barcsra, lezárták a Horvátország felé vezető híd közepét, ahol a megszokott határellenőrzés után még egy kontroll vár az arra közlekedőkre. A hídon mobil vaskerítés áll két oldalt, a tucatnyi rendőr minden áthaladó járművet tüzetesen átvizsgál.


A határ magyar oldalán a rendőrség bevetési osztálya áll készenlétben. A plexiüveggel ellátott sisak egyelőre a kezükben van, a védőpajzsok a busz mellett hevernek - olvasható a megyei napilap internetes oldalán.


Szijjártó Péter horvát kollégájával egyeztetett


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Vesna Pusic horvát külügyminiszterrel, magyarázatot kérve a Horvátországban tapasztaltakra - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.


A tárcánál kifejtették: Szijjártó Péter magyarázatot kért arra, hogy Horvátország miért hordja ezrével a regisztrálatlan bevándorlókat a horvát-magyar határra.


Mivel Vesna Pusic "egy állítólagos belügyminiszteri-rendőrségi megállapodásra hivatkozott, a magyar miniszter világossá tette, hogy ez színtiszta hazugság, nincs és nem is volt ilyen megállapodás" - írták.


Kiemelték: Szijjártó Péter utasította Magyarország zágrábi nagykövetét, hogy adjon át tiltakozó jegyzéket a horvát külügyminisztériumban, amelyben Magyarország elítéli Horvátországnak "az európai joggal teljes mértékben ellentétes magatartását".


Soltész Miklós: horvát, szerb területen is dolgoznak magyar karitatív szervezetek


Horvát és szerb területen is dolgoznak magyar karitatív szervezetek, ott az alapvető felszerelésekből is hiány van - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.


Az államtitkár elmondta, hogy a magyar szervezetek a migrációval kapcsolatban hónapok alatt összegyűlt tapasztalataikat adhatják át más országok migránsokat támogató karitatív szervezeteinek, például arról, hogy a kulturális, vallási adottságokat figyelembe véve milyen ételt, vizet, ruhát érdemes a menekülteknek adni.


Soltész Miklós szerint a válság megoldása a gyökereknél lehetséges: egyfelől a görög határoknál kell megvédeni az uniót, másfelől pedig segítséget kell nyújtani a migránsokat kibocsátó háborús területeknek.


A szolidaritásnak két alapvető iránya egyfelől a rászorult migránsok, másrészt a migrációnak leginkább kitett országok: Görögország, Macedónia, Szerbia, Magyarország és most már Horvátország. Ám a gazdagabb nyugati országok eddig nem tettek semmit, mi több "gusztustalan módon bírálnak" - tette hozzá Soltész Miklós.


Szlovén rohamrendőrök feltartóztatták migránsok egy csoportját a horvát határon


Szlovén rohamrendőrök útját állták péntek este migránsok egy nagyjából 200 fős csoportjának, amely Horvátországból egy kisebb hídon keresztül akart bejutni az országba.


A migránsok a két ország határán fekvő Szutla folyón átvezető, lakott területektől távol eső hídon próbáltak bejutni Szlovéniába, amikor feltartóztatták őket. Szlovén aktivisták egy csoportja korábban átlépett a határ horvát oldalára, és ott üdvözölték a migránsokat.


A szlovén hatóságok a következő 24 órában mintegy ezer migráns érkezésére számítanak Horvátországból. Azt közölték, hogy a menedékkérőket beengedik, de azokat visszatoloncolják, akiket illegális bevándorlónak minősítenek.


Osztrák belügyminisztérium: nem érkezett hivatalos magyar közlés a buszokkal Ausztria fele tartó menekültekről


Nem érkezett hivatalos magyarországi tájékoztatás a buszokkal Ausztria fele tartó menekültekről, így amennyiben nem akarnak menedékkérelmet benyújtani Ausztriában, akár meg is tagadható a beutazásuk - közölte az osztrák belügyminisztérium a Reuters hírügynökség jelentése szerint péntek este.


A tárca szóvivője elmondta: a hatóságok felkészültek a Magyarországról érkező menekültek fogadására.


A számítások szerint csaknem 1500 menekült érkezik a magyar-osztrák határ felől.


A migránsok péntek délután lépték át a magyar-horvát határt. Az illegális bevándorlókat Vámosszabadiba, illetve Szentgotthárdra szállították a regisztrációs pontokra.


Megszüntették az eljárást a Röszkéről előállított három külföldi újságíróval szemben


Megszüntette az eljárást a rendőrség azzal a három külföldi újságíróval szemben, akiket a röszkei közúti határátkelőhelyről állítottak elő szerdán - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére.


Szenti Szabolcs elmondta, az újságírók azzal védekeztek, hogy a tömeg sodorta át őket magyar területre, amikor migránsok egy csoportja a határt védő rendőrökre támadt.


Ezt az állítást nem tudta a hatóság cáfolni, ezért a Szegedi Rendőrkapitányság bizonyítottság hiányában megszüntette a három külföldi újságíró ellen a határzár tiltott átlépése bűntettének gyanúja miatt indult eljárást - közölte az őrnagy.


Migránsok egy csoportja szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést.


Az UEFA kétmillió euróval segíti a bevándorló gyerekeket


Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) kétmillió euróval segíti a kontinensre bevándorló gyerekeket.


A pénzt a márciusban létrehozott saját, gyermekeket támogató alapítványán keresztül juttatja el a migránsokhoz - döntött az UEFA máltai ülésén.


Korábban a német bajnoki címvédő Bayern München jelentette be, hogy egymillió eurót adományoz a menekültek megsegítésére, a Münchenbe érkező bevándorlók számára pedig elérhetővé tesz egy edzőközpontot. A legutóbb ezüstérmes Wolfsburg 1200 Németországba érkezett migránst hívott meg keddi Bajnokok Ligája-mérkőzésére, emellett minden eladott jegy árából egy eurót szánt a menekültprogram támogatására.


Akadt hasonló felajánlás más országból is: az FC Porto a szeptember 29-i, Chelsea elleni mérkőzése jegybevételéből támogatja a migránsokat.


Szakember: a menekültek egyharmada lehet szír


A menekültek egyharmada lehet szír, illetve iraki, kurd és más, az Iszlám Állam elől menekülő arab - mondta Dezső Tamás, az ELTE docense az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában arra a riporteri felvetésre, hogy a 180 ezer menekült 90 százaléka szírnek vallja magát.


Nagyon érdekelne, hogy Afganisztánból miként tud több tízezer ember eljutni Európába. Látszik, hogy ez egy megtervezett esemény, ennek feltárása feladata lehet az ELTE most létrejött Migrációkutató Intézetének, de akár a szolgálatoknak is - jegyezte meg a szakember.


Arra a kérdésre, mekkora menekültáradat jöhet még, Dezső Tamás úgy reagált: menekült rengeteg van, a kérdés az, hogy mennyien tudják finanszírozni az Európáig tartó utat.


Kelet-közép-európai közéleti szereplők szolidaritást kérnek a hatóságoktól


Csaknem száz kelet-közép-európai közéleti szereplő nyílt levelét tette közzé pénteken az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportálon, és abban tettekben megnyilvánuló szolidaritást kérnek a migránsokkal a térség hatóságaitól és népeitől.


Az aláírók a kialakult helyzetet óriási léptékű válságnak nevezik, melyben százezrek igyekeznek Európa felé biztonságot, reményt és normális életet keresve.


"Nem olyan rég még mi kopogtattunk Európa ajtaján. Nem tagadhatjuk meg tőlük a segítséget" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói sajnálatukat fejezik ki, hogy ezzel a térségben sokan nem értenek egyet.


A levél felidézi, hogy 1989 után sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltó országok képesek-e a nyugati integrációra; ebben az évtizedben nem ezek az államok voltak az unióra leselkedő fenyegetések forrásai, mégis újra megjelent ez a megosztottság.


"Nem rajtunk kell számon kérni, hogy a menekültek hazája összeomlott. Nem mi tettük országaikat a folyamatos rettegés földjévé, ahol az emberre erőszakos halál vár, az emberi élet pedig magányos, szegény, állatias és rövid" - írják.


"Emberként mégis az a kötelességünk, hogy együttérzők legyünk és segítséget nyújtsunk" - szögezik le az aláírók, emlékeztetve, hogy az európai közösség alapelve a szolidaritás, és nem szabad elutasítani a közös felelősségvállalást, figyelmen kívül hagyni az emberi szenvedést, és azoknak az országoknak a helyzetét, amelyeket a legjobban érint az egyre nagyobb migrációs hullám.


"Ha elutasítjuk a segítségnyújtást, az európai szolidaritás eszméjét tagadjuk meg" - jelentik ki a nyílt levél aláírói, figyelmeztetve, hogy ez azt a szolidaritást is aláássa, amelyet más országok tanúsítottak a kelet-közép-európai országok iránt, és amelyre biztonságuk, fejlődési kilátásaik, a háborúskodásból, szegénységből és az idegen uralom alól való megmenekülés reménye épül.


"Az emberiesség, elveink és értékeink nevében felszólítjuk térségünk hatóságait és népeit, hogy tanúsítsanak praktikus szolidaritást a menekültekkel szemben, hogy biztonságos menedéket találhassanak közöttünk, és szabadon maguk dönthessenek saját jövőjükről" - zárul a csaknem száz közéleti szereplő által aláírt nyílt levél.


A nyílt levél külföldi aláírói között van többi között Bronislaw Komorowski és Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel államfő, Wlodzimierz Cimoszevicz egykori lengyel miniszterelnök, Andrius Kubilius volt litván kormányfő, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország, Csehország több korábbi külügyminisztere, valamint ismert írók, költők, társadalomtudósok és civilszervezetek vezetői is.


Magyarországról a levelet Bajnai Gordon korábbi kormányfő, Dessewfy Tibor, a DEMOS Magyarország elnöke, Gyarmati István diplomata, Heller Ágnes filozófus, Karádi Éva, a Magyar Lettre International főszerkesztője, Kornai János, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, Kováts András, a Menedék elnöke, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője, ifj. Rajk László építész, valamint Tarr Béla filmrendező és Zilahy Péter író írta alá.


Edirnénél több százan indultak el gyalog a török-görög határhoz


Több száz, egyes jelentések szerint több ezer - túlnyomórészt szíriai - migráns közelítette meg gyalog péntek délután az északnyugat-törökországi Edirne térségében a görög határt, a török biztonsági erők azonban később feltartóztatták őket.


A migránsok az Edirne határában egy út mellett felállított sátortáborból indultak el, ahol már három napja várakoznak. Sokan közülük kedd óta próbálják elérni a pazarkulei határátkelőt, de a hatóságok ezt rendre megakadályozzák. Pénteken azonban közelebb engedték a görög határhoz a közel ezer - a Reuters brit hírügynökség szerint több ezer - fősre duzzadt tömeget, de a biztonsági erők egy idő után aztán megállították őket.


Az edirnei kormányzó korábban leszögezte, hogy a migránsokat nem engedik átkelni a határon addig, amíg nem kapnak meghívást külföldről.


"Ez az átkelés nem lehetséges" - szögezte le a CNN Türk televíziós csatorna élő adásában Dursun Ali Sahin.


A török hatóságok a hét közepe óta útlevélvizsgálat nélkül már senkit nem engednek be Edirnébe, a menekültek így ezért ütöttek tábort a városon kívül, egy autóút mentén. A héten a rendőrség az isztambuli autóbusz-pályaudvaron több száz migránst akadályozott meg abban, hogy felszálljon az edirnei járatra, és kizárólag azokat engedik busszal nyugati irányba utazni, akik megfelelő személyi okmányokkal rendelkeznek.


Csütörtökön a görög ügyvivő kormány egyik szóvivője azt mondta, hogy Athén újabb menekülthullámra számít az országot Törökországtól elválasztó Evrosz folyónál, a szárazföldi határ felől.


Bár Törökország a szíriaiaknak határozatlan ideig biztosítja az ország területén való tartózkodást és az alapvető orvosi ellátást, nem ad nekik törvényes menekültstátust, és nem teszi lehetővé számukra a legális munkavállalást sem. A szíriai gyermekek rendes beiskolázására sincs mód, csak arra, hogy ideiglenes tanfolyamokon vegyenek részt, és speciális iskolákba járjanak. A szíriai menekültek állításuk szerint elsősorban azért akarnak az Európai Unióba bejutni, hogy ott tényleges menedékjogot kapjanak, és ezáltal biztosíthassák a jövőt gyermekeik számára.


7,6 milliárd amerikai dollárt költött a török állam a Szíriából érkező menekültekre 2011 áprilisa óta - nyilatkozta Numan Kurtulmus török miniszterelnök-helyettes pénteken Ankarában.


A politikus elmondta, ebből az összegből 418 millió amerikai dollár a külföldi hozzájárulás, amely nemzetközi segélyszervezetektől, külföldi kormányoktól jött.


A miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy Törökországban 2 millió 225 ezer 147 regisztrált szíriai állampolgárt tartanak számon a hatóságok. Közel 2 millióan élnek főként Isztambul, Ankara és Izmir nagyvárosaiban, további 258 ezer 977 ember sátor- és konténertáborokban kapott menedéket - részletezte.


Numan Kurtulmus kifejtette: az Európai Unióhoz 450 ezren fordultak menedékstátuszért, amelyből 158 ezer kérelmet fogadtak el.


Naponta süllyednek el a menekültek hajói a tengeren, emberek százai borulnak a vízbe és sokan életüket vesztik. Az utóbbi 5 évben 5 ezer 950-en haltak meg így, de a török parti őrség 53 ezer 228 embert kimentett - tette hozzá a politikus.

3

Migránsok magyar autóbuszon a magyar-horvát határon, a beremendi határátkelőn 2015. szeptember 18-án. Az átkelőn a magyar hatóságok mintegy 1500 horvát buszokkal érkező migránst engedtek be, akiket magyar buszokkal vittek tovább.

Fotó: MTI/Varga György

Politológus: Európának nincsenek válaszai a migrációra


Európának nincsenek válaszai a számára is meglepetéssel felérő migrációra - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.


Mráz Ágoston Sámuel a Keresztény Értelmiségek Szervezete (KÉSZ) által szervezett fórumot megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt napokban és hetekben a migránsokat érintő témákban számos "emberi gyengeséggel és bűnnel", azaz kettős mércével, manipulációval és rosszindulattal lehetett találkozni az Európai Unióban, mostanra viszont olyan európai országok és politikusok is elkezdték védeni Magyarországot, akiktől erre nem lehetett számítani.


Nagy változások indultak meg, mára már az európai elit is felismerte azt, hogy vagy változtat a téves nézetein és újragondolja eddigi politikáját, vagy az európai polgárok fogják megváltoztatni ezt az elitet - fogalmazott a politológus.


Hozzátette, szinte minden kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy az európai polgárok nem kívánnak illegális bevándorlókat látni az unió területén, és minden tagállamban többségben vannak az eszerint vélekedő emberek.


Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, amennyiben nem ad megfelelő válaszokat az unió a kialakult helyzetre, vagyis "ha nem ébred fel", akkor a soron következő választásokon "el fogják kergetni" a most hatalmon lévő elitet.


Ez látszik például Ausztriában és Franciaországban is, de minden uniós tagállamban "földrengéssel fog járni" az, ha a kiválasztott vezetők nem ismerik fel választóik akaratát - tette hozzá.


"Valakinek az Európai Unió élére kellene állnia, valakinek el kellene végre szánnia magát, hogy a felismert problémákra megfelelő válaszokat adjon, megfelelő döntéseket hozzon, és ne az a tétlenség és tanácstalanság legyen az unióban, amelyet nyár óta lehet látni" - mondta Mráz Ágoston Sámuel.


A menekült és migráns gyermekek védelmére szólította fel Magyarországot az UNICEF


A menekült és migráns gyermekek védelmére és a méltó bánásmód biztosítására szólította fel Magyarországot az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pénteken.


"A szerdán látott jeleneteknek, amelyek során gyermekek erőszak, illetve zavargások középpontjába kerültek, nem szabad megismétlődniük" - írta a szervezet közleményében, utalva a Röszkénél aznap történt eseményekre.


Az UNICEF azt is leszögezte: a gyermekeket nem szabad büntethetővé tenni azért, mert menekültek vagy migránsok, és nem szabad őket elszakítani családjuktól.


"Ezek a gyermekek már így is rendkívüli szenvedésen mentek keresztül útjuk során, ezért most méltósággal kell bánni velük, és biztosítani kell számukra a szükséges ellátást, védelmet és együttérzést" - fogalmazott a szervezet.


Az ENSZ Gyermekalapja a közleményben azt is kiemelte: kapcsolatba lépett a magyar ENSZ-képviselettel, és a szerdai erőszakos összecsapások, illetve az országba érkező migráns gyermekek őrizetbe vételét, büntetőeljárás alá vonását és családjuktól való elszakítását is lehetővé tevő új magyar törvények fényében felajánlotta támogatását a menekült és migráns gyermekek védelme érdekében.


Az UNICEF Magyarország mellett az összes európai tagállamát arra szólította fel, hogy sürgősen intézkedjenek a menekült és migráns gyermekek védelméről és ellátásáról, miután "egyetlen állam sem képes önmagában ellátni e felelősséget".


Zalában rendőrautók kísérik az úton gyalogló migránsokat


Akár az ezret is elérheti azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik péntek kora este, feltehetőleg Horvátországból, Gyékényes felől átlépve a határt Zala megyébe érkeztek - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.


A rendőrség az út egyik sávját szinte teljesen elfoglaló hosszú menet élén és a végén is biztosítja a gyaloglókat, de a készenléti rendőrség Surd határától nem messze, Nagykanizsa irányába egy autóbusszal szintén a migránsokra vár.


Az illegális bevándorlók túlnyomó többsége fiatal vagy középkorú férfi, de néhány kisgyerek is halad velük. Többen angolul azt a kérdést tették fel az út mentén álló helybelieknek, hogy Németország milyen messze van.


A rendőrök nem állítják meg a menetet, csupán kísérik az embereket, illetve biztosítják az autók forgalmát.


Migránsok százai érkeztek vonattal Magyarbólyba


Több mint 800 migráns érkezett vonattal a horvátországi Pélmonostorból a baranyai Magyarbólyba péntek este - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.


A bevándorlókat, akik között sok a gyerek, a község vasútállomásán átszállították egy mentesítő személyvonatra, amellyel először Pécsre, majd onnan máshova viszik őket.


A vasútállomást mintegy ötven, kutyákkal érkező rendőr és gépfegyveres katona biztosította.


Migránsok egy nagyobb csoportja Gyékényesnél átlépte a horvát-magyar határt


Egy nagyobb létszámú, illegális bevándorlókból álló csoporttal szemben intézkednek a rendőrök a gyékényesi határátkelőhely térségében - közölte a rendőrség honlapján a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság péntek este.


A közlés szerint az illegális bevándorlókat a rendőrök a kijelölt regisztrációs pontokra szállítják. Arról, hogy pontosan hol vannak ezek a regisztrációs pontok, a rendőrség nem adott tájékoztatást.


Időközben a migránsok egy csoportja az úton gyalogolva kora este elérte a Zala megyei Surdot, ahol rendőrök biztosítják vonulásukat - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.


Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy hányan lehetnek a Somogy megyei Gyékényes felől Nagykanizsa irányába tartók, de többségében fiatal férfiak, akik egymástól nem túl nagy távolságra haladnak folyamatosan. Több rendőrautó és a rendőrség egyik szállító busza is a helyszínre érkezett.


Az MTI úgy értesült, hogy az illegális bevándorlók valószínűleg a gyékényesi vasúti hídon keresztül jöttek át Horvátországból Magyarországra. Számukat 500-600-ra becsülték.


Berlin nem kommentálja a menekültügyi szigorításról szóló híreket


A német kormány nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint a berlini vezetés a német menekültügy történetének legnagyobb szabású szigorítására, a menedékkérők jogosultságainak szűkítésére, kötelességeik bővítésére készül. Ugyanakkor az új szabályok kidolgozását irányító belügyminisztérium szóvivője pénteken összefüggésbe hozta a terveket a Németország által szorgalmazott kvótarendszerrel.


A tárcaközi egyeztetésen lévő reformról pénteken több lap kiemelte, hogy a jövőben nem kaphatnak szállást és ellátást mindazon menedékkérők, akiknek ügyében nem Németország az illetékes a dublini szabályok alapján, kivéve, ha önként átvállalja a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ez egyelőre a szíriai menedékkérőkre vonatkozik. A többi menedékkérő csak arra kaphat támogatást, hogy visszautazzon az ügyében illetékes uniós tagországba.


A kormány nem kommentál előkészületben lévő törvényjavaslatokat - mondta a belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón. Ugyanakkor megjegyezte: Németország régóta törekszik a menekültek országok közötti elosztására szolgáló, kötelező és állandó uniós rendszer megteremtésére.


Amennyiben ez sikerül, szükség lesz "tagállami szintű irányító mechanizmusokra", és a reform említett eleme éppen erre a felismerésre épül - fejtette ki.


A reform elsősorban a menekültügyi eljárások és a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását, a menekültügyi rendszerbe belépésre irányuló "rossz ösztönző" elemek kiiktatását, valamint a menekült vagy más menedékjogi státust - és ezzel a hosszabb távú németországi tartózkodás kilátását - megszerző emberek minél gyorsabb integrációját célozza - mondta a szóvivő.


Hozzátette: a javaslatcsomagot megtárgyalják a kormány és a tartományok vezetőinek szeptember 24-ei találkozóján, és ezután annak tartalmát a kormány "nagyon hamar" elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti.


A belügyminisztérium szóvivője elmondta: a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) augusztus végén nagyjából 190 ezer embert tartottak nyilván, akikkel szemben az ország elhagyását előíró határozat van érvényben, de többségük az úgynevezett befogadott státusban van, ami azt jelenti, hogy a hatóságok eltekintenek a határozat végrehajtásától. Az ország elhagyására ténylegesen kötelezett emberek száma így mintegy 52 ezer.


A kitoloncolásokkal kapcsolatban a tervezett reformot összefoglaló, több mint százoldalas dokumentumról beszámoló lapok kiemelik, hogy az új szabályok szerint a hatóságok nem közlik előre az intézkedés végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett eltűnjön. Egyebek mellet azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.


A kormány terve szerint az elutasított menedékkérőket nemcsak az ország elhagyására kötelezik, hanem valamennyi juttatásukat és munkavállalási lehetőségüket megszüntetik. Viszont a kérelem elbírálásáig a nem iskolaköteles menedékkérőknek kötelező lesz elfogadni a felajánlott munkalehetőséget, különben elveszítik az ellátási jogosultságukat.


A "rossz ösztönzők" kiiktatását célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes juttatás arányát, és emelik a természetbeni juttatások arányát, a készpénzt pedig legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki.


A javaslatok között szerepel az is, hogy a határvédelemért felelős szövetségi rendőrséget felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy megvizsgálja és megállapítsa, jogosultak-e menedékkérelem benyújtására a határon ilyen szándékot jelző, németországi tartózkodásra más jogcímmel nem rendelkező emberek.


A belügyminisztérium irányításával formálódó terv szerint nemcsak a nyugat-balkáni térség három további államával - Koszovóval, Albániával és Montenegróval -, hanem Ghánával és Szenegállal is bővítik az úgynevezett biztonságos származási országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánon most Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina tartozik ebbe a körbe.


Thomas de Maiziere belügyminisztert az utóbbi hetekben sok bírálat érte azért, mert a kormánynak nincs átfogó, részletes terve a menekültválság kezelésére. A miniszter a napokban egy televíziós vitaműsorban azt mondta: szeptember 24-én a menekültügy számos területén gyökeres változást hozó javaslatokat mutatnak be.


Osztrák alkancellár: Magyarország menekültügyi eljárása vészreakció volt


Magyarországnak a menekültügyben tanúsított magatartása vészreakció volt, ugyan túlzottnak tekinthető, de rávilágított a problémára - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár a Salzburger Nachrichten című újság szombati számában megjelenő interjújában, amelyet az APA osztrák hírügynökség előzetesen ismertetett pénteken.


A szociáldemokratákkal közösen kormányzó konzervatív néppárti politikus utalt arra, hogy a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár a napokban a Der Spiegelnek nyilatkozva élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatban az alkancellár arra emlékeztetett, hogy Ausztria és Magyarország viszonya mindig jó volt, és nem kellene hogy egy ilyen nyilatkozat veszélyeztesse a jó kapcsolatokat.


Mitterlehner úgy vélte, Európának nagyjából három-négy hete van, hogy közös menekültstratégiát alkosson, hiszen fogytán az emberek türelme.


Szijjártó: Horvátország a magyar határra szállítja a migránsokat


Horvátország ahelyett, hogy ellátná a bevándorlókat - regisztráció nélkül, tehát nem megfelelve az uniós jogszabályoknak - autóbuszokkal a magyar határra szállítja őket - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.


A politikus szerb vezetőkkel folytatott megbeszélését követően elmondta: a horvát rendőrtisztek azt mondják, hogy erről az intézkedésről a horvát és a magyar belügyminiszter megegyezett.


"Ez hazugság, soha nem egyeztünk meg ilyenben" - szögezte le, majd hozzátette: "kértük a horvát külügyminisztériumot, hogy a horvát kormány és a rendőrök fejezzék be ennek a hazugságnak a terjesztését".

2

Ilegális bevándorlók szállnak át egy horvát buszról magyarra Beremenden, a magyar-horvát határátkelőnél 2015. szeptember 18-án. Az átkelőn a magyar hatóságok mintegy 1500 migránst engedtek be, akiket magyar buszokkal vittek tovább.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Beremend térségében a magyar honvédség és a magyar rendőrség megkezdte a fizikai akadály megépítését, gyors telepítésű drótakadályt állítanak annak érdekében, hogy megelőzzék az illegális határátlépések lehetőségét - mondta Szijjártó Péter.


A Magyarországgal szembeni horvát bírálatokra a magyar külügyminiszter úgy reagált: Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azért támadta Magyarországot, mert állítólag nem bánt jól a migránsokkal, a horvát befogadórendszer pedig egy nap alatt összeroppant. Szerinte a horvát kormány most azzal van elfoglalva, hogy a magyar határ felé szállítsa a migránsokat, és nem azzal, hogy biztosítsa nekik a szükséges feltételeket.


Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter meglepetésének adott hangot, hogy Horvátország már egy éve figyeli a migránsválságot a szomszédos Szerbiában, és nem volt felkészülve arra, hogy hasonló esetben kezelje a helyzetet.


Két nap alatt összeomlott a horvát (befogadási) rendszer - fogalmazott Nebojsa Stefanovic.

 

Öt év börtönre ítéltek egy iraki férfit embercsempészet miatt


Gyorsított eljárásban, a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása nyomán öt év börtönre ítélt egy iraki férfit embercsempészet miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon, nem jogerősen pénteken - közölte a Fővárosi Főügyészség.


A Németországban élő iraki férfi az eljárás adatai szerint szerdán az M5-ös autópálya mellett gépkocsijával felvett öt, az államhatár átlépésére jogosító okmányokkal nem rendelkező iraki állampolgárt azért, hogy Németországba szállítsa őket. A sofőrt és utasait azonban a főváros VII. kerületében rendőri intézkedés során feltartóztatták és az iraki férfit előállították.


A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozásának eredményeként a kerületi ügyészség a férfit 72 órán belül gyorsított eljárásban több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt bíróság elé állította.


A tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás és az ügyészi indítvány alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a vádlott bűnösségét, és öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint öt évre kiutasította Magyarország területéről.


Az ítélet fellebbezések miatt nem jogerős. A bíróság ügyészi indítványra elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig.


A büntető törvénykönyv szeptember 15-én hatályba lépett, tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosítása jelentősen súlyosította az embercsempészés büntetési tételeit. Míg szeptember 15-e előtt az embercsempészés fenti ügyben szereplő esetét a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, addig a törvénymódosítás nyomán ugyanez a cselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az iraki férfi szeptember 16-án követte a vádbeli cselekményt.


Szijjártó: Magyarországnak van javaslata a migránsválság kezelésére


Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel.


Szijjártó Péter első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. Hangsúlyozta: a magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt.


A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani.


A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának.


Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb határon húzott kerítésnek semmi köze Szerbiához, hiszen új határátkelőhely is nyílt a nyáron; az intézkedés célja az volt, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak.


Hozzátette: Magyarország célja az, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívása ne vezessen a magyar-szerb kapcsolatok romlásához.


Az a mondat, amelyet a magyar és a szerb kormányfő elmondott Budapesten a közös kormányülés után, ma is érvényes: Szerbia és Magyarország között soha nem volt olyan jó kapcsolat, mint most - szögezte le Szijjártó Péter. Úgy fogalmazott: ha ez nem lenne igaz, akkor a mostani rendkívül komoly kihívások komoly gondot okoznának mindkét országnak.


Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívásáról van szó, mert ez nem menekültválság, hanem masszív népvándorlás, amely nem fog véget érni belátható időn belül, mert kimeríthetetlen utánpótlása van.


Emlékeztetett arra, hogy tavaly a magyar-szerb kereskedelmi forgalom rekordot döntött, és a lezárt határok újbóli megnyitása Magyarországnak is érdeke. Ez pedig akkor történhet meg, ha a szerb rendőrség eléri azt, hogy a bevándorlási nyomás enyhüljön ezen az átkelőhelynél.


Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint sem voltak még ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. Hozzátette: országa nem szeretne semmilyen megosztottságot, de korrekt módon kell viselkednie a migránsokkal és a környező országokkal is.


Elmondta: a migráció az egyik legnagyobb válság a második világháború óta, és Szerbia nehéz helyzetben van, mert az EU két oldala között találta magát: Magyarország arra panaszkodik, hogy Szerbiából lépnek be az unióba a migránsok, de Szerbiába is az EU-ból érkeznek. Emellett az unió sem egységes ebben a kérdésben.


"Szerbia nem lehet áldozata annak, hogy nincs egységes uniós vélemény" - fogalmazott.


Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter elmondta, hogy idén Szerbiában 150 ezer migránst regisztráltak. Hozzátette, hogy stabilizálódott a helyzet a horgos-röszkei határátkelőhelyen, és Szerbia kész arra, hogy akár már szombaton megnyissa az M5-ös autópályán fekvő határátkelőt.


A magyar hatóságok kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe a magyar-szerb határon, hogy megfékezzék a migránsáradatot. A migránsok szerdán a régi röszkei határátkelőnél összetűztek a magyar rendőrséggel. Magyar adatok szerint idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.


Az Európai Bizottság bírálta Horvátországot


Az Európai Bizottság bírálta Horvátországot pénteken, amiért Zágráb Magyarország irányába tereli a Szerbia felől érkező menekülteket és migránsokat.


A bizottság szóvivője Brüsszelben közölte, nem összeegyeztethető az uniós szabályokkal az, hogy a horvát hatóságok regisztráció nélkül engedik továbbutazni a migránsokat.


Az úgynevezett dublini szabályok szerint abban az uniós országban kell elbírálni egy menedékkérő beadványát, ahol először belépett az EU területére. Ebben az országban regisztrálni kell és ujjlenyomatot kell venni tőle a szabályok szerint.


Ha a migránsok vonakodnak menedékkérelmet beadni az adott ország területén, akkor meg lehet tagadni tőlük a beutazást - húzta alá a szóvivő.


Egyúttal azonban - a horvát és magyar határzárakat firtató kérdésre - azt is leszögezte, hogy a határok védelme nem jelenheti a menedékkérelem beadásának megakadályozását, mivel ez utóbbi elidegeníthetetlen emberi jog. Mindazonáltal a szóvivő azt is megjegyezte, hogy a külső határok védelme nemzeti hatáskör, ezért abba az Európai Bizottságnak nincs beleszólása.


Azt is elmondta, hogy Horvátország mindeddig nem kért segítséget Brüsszeltől a helyzet kezelésében.


Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggel óta több mint 15 ezer illegális bevándorló érkezett, Zágráb pedig pénteken bejelentette, hogy a magyar határra utaztatja a migránsokat, mivel nem tudja elhelyezni őket.


Svájc is átvállal menekülteket Olaszországtól és Görögországtól


A svájci kormány bejelentette pénteken, hogy vállalja 1500 menekült befogadását abból a 40 ezerből, akiknek elosztásáról még júliusban döntött az Európai Unió.


A nem EU-tag Svájc felajánlása így azokra a menekültekre vonatkozik, akiket Görögországban és Olaszországban regisztráltak. Az Európai Bizottság legújabb javaslata további 120 ezer menekült szétosztására vonatkozik, és Athén és Róma mellett Budapest tehermentesítését is célozza.


A svájci kormány közölte, hogy amennyiben az Európai Unió ennek a további 120 ezer menekültnek a sorsáról is meg tud állapodni, akkor az alpesi ország bizonyos feltételek mellett ebben a programban is részt vesz majd.


Az uniós belügyminiszterek kedden tartanak válságtanácskozást a menekültek tagállamok közötti szétosztása ügyében, majd egy nappal később az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára is sor kerül. Az Európai Parlament már múlt csütörtökön jóváhagyta a szóban forgó 120 ezer menekült elosztását.


A svájci kormány pénteken arról is döntött, hogy további 70 millió frankkal (19,8 milliárd forinttal) támogatja a Szíriával szomszédos országokat a menekültek ellátásában. Svájc a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta már 198 millió frankot (56 milliárd forintot) áldozott erre a célra.


Simonetta Sommaruga államfő pénteken Bernben azt mondta, hogy az Európai Unióba érkező menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer hazájának is érdeke, hiszen - mint hangsúlyozta - mi lenne akkor, ha Svájc hirtelen a menedékkérők számának erős megugrását tapasztalná.


Az év eleje óta az alpesi országban nagyjából 20 ezer ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, vagyis lényegesen kevesebben, mint sok más európai államban. Svájc a lakosság nagyságához mérten azonban Németországgal és Svédországgal együtt azokhoz az országokhoz tartozik, amelyek a legtöbb embernek nyújtottak menedéket. A közel 8 millió lakosú országban a külföldiek aránya így is elég nagy, a népesség 25 százalékát teszi ki.


Továbbra is érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba


Menekültek és migránsok újabb csoportjai lépték át pénteken a szerb-horvát határt a szerbiai Sid városánál, ahová buszokkal és taxikkal érkeztek a reggeli órákban a Szíriából és más közel-keleti országokból indult menekültek.


A Tanjug szerb hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség a határ horvát oldalán lévő Tovarnik település vasútállomására irányítja a migránsokat, és az előző napokkal ellentétben nem szállítják tovább őket buszokkal. A migránsok a Tanjug tudósítója szerint kukoricásokon és szántóföldeken át gyalogolnak a vasútállomás felé Tovarnikban.


A tovarniki határátkelő a szerb oldalról nyitva áll ugyan, de a horvát határőrség nem enged be járműveket az országba. A vöröskereszt helyi aktivistái ételt és vizet osztanak a migránsoknak a határ szerbiai oldalán. A beszámoló szerint a migránsok azt mondták, Németországba akarnak eljutni.


A még csütörtök éjszaka lezárt kiskőszegi-bezdáni határátkelőn - amelynek kiskőszegi horvát oldalát rendőrségi kordonokkal védik, hogy a Szerbiából érkező migránsok ne tudják átlépni a határt - a híd közepén állítottak sátrakat a bevándorlók. A határnak ezen a szakaszán csak a Duna felett átívelő hídon tudnak Horvátországba jutni a migránsok - jelentette az Index.hr horvát hírportál.


A zágrábi belügyminisztériumra hivatkozva a portál beszámolt arról is, hogy péntek délután három óráig 15 400 migráns érkezett Horvátországba Szerbiából.


Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggel óta több mint 15 ezer illegális bevándorló érkezett.


Soltész: a tapasztalatok átadásával segítjük a horvátok és a szlovének menekültügyi munkáját


Magyarország a migrációs válsággal kapcsolatos, az elmúlt két és fél hónapban összegyűlt karitatív tapasztalatok átadásával is segíti a szomszédos Horvátország és Szlovénia menekültügyi munkáját - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Kaposváron.


Soltész Miklós sajtótájékoztatón beszélt erről, miután Horvátország és Szlovénia budapesti nagykövetével, valamint karitatív szervezetek képviselőivel egyeztetett az együttműködés lehetőségeiről.


Az államtitkár ezúton is köszönetet mondott a magyar karitatív szervezeteknek, hangsúlyozva: mindaz, amit az elmúlt hónapok során a határ mentén, pályaudvarokon, szociális gyermekvédelmi intézményekben, a rászorultakat segítve elvégeztek, semmilyen eddigi munkával össze nem hasonlítható.


Hozzátette, ezt a tudást szeretnék átadni a két szomszédos ország karitatív szervezeteinek a közös szolidaritás jegyében.


A közös szolidaritás az igaz azokkal a migránsokkal és a migránsokért, akik valóban rászorultak - mondta, megjegyezve: "de ugyanezt a közös szolidaritást elvárjuk azoktól az európai országoktól, amelyek tranzitországként szerepelnek ebben a válságban".


Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy a magyar karitatív szervezetek felajánlása, hogy átadják tapasztalataikat szlovén és horvát testvérszervezeteiknek, sok-sok ezer embernek az életét megkönnyíthetik ezekben a hetekben.


"Most, itt a szolidaritás jegyében minden segítséget megadunk a rászorultaknak, de a problémát a gyökereknél kell megoldani, ott kell megoldani, ahol kialakult"- mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy" európai összefogás nélkül sem Szlovénia, sem Horvátország, sem Szerbia, sem Magyarország vagy más országok nem tudnak megbirkózni ezzel a hatalmas nagy feladattal".


Ksenija Skrilec, Szlovénia budapesti nagykövete köszönetet mondott a magyar karitatív szervezetek által felajánlott segítségéért. "Ez egy igazi gyakorlati megvalósulása az együttműködésnek" - fogalmazott.


Gordan Grlic-Radman, Horvátország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy közösek a problémák, amelyeket csak közösen tudnak megoldani. Ez a menekülthullám meghaladja az erejét mind Horvátországnak, mind Szlovéniának, mind Magyarországnak - mondta a nagykövet, aki úgy vélekedett: "európai segítségre van szükség, Európának kell ebben hathatósan közreműködni".


Gelencsér Attila, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője a Baranyára és Somogyra is kiterjesztett válsághelyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy három héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón már jelezte: ha szükséges, akkor lezárják a magyar-horvát határt. Akkori kijelentését igazolja, hogy a kerítés a baranyai szakaszon már épül - mondta, hozzátéve: szükség szerint a somogyi szakaszon is megkezdődik az építkezés.


Közölte: a kaposvári katonák már szerdától felderítő járőrszolgálatot látnak el a horvát határ közelében. "Meg fogjuk védeni az itt élőket, nem kell tartaniuk a migránsok áradatától" - fogalmazott Gelencsér Attila.


Kitért arra is, hogy egy "hamis bélyeg van azon a politikai közösségen, amelyik ma irányítja az országot", ennek lényege, hogy a kormány embertelenül bánna a migránsokkal. "Ez egy szemenszedett hazugság" - jelentette ki a politikus.


A kormány a migránsokat becsapott embereknek, és bizonyos értelemben áldozatnak tekinti - mondta Gelencsér Attila.


Kifejtette: a migránsokat nem hibáztatják, sokkal inkább hibáztatják azokat az "eltévedt európai politikusokat, akik össze-vissza beszélnek", és sokkal inkább hibáztatják az embercsempészeket.


A politikus nehezményezte, hogy a média nem foglalkozik azzal: a menedéket kérők közül a terhes nők, a gyermekek és fogyatékossággal élők, ha átlépik a határt, Magyarországon természetes módon védett személynek minősülnek.


Azt mondta: egyelőre arról tud beszámolni, hogy "a magyar megoldás, úgy tűnik, működik, a helyzet Magyarország tekintetében javul".


Buszokkal viszik el a migránsokat Beremendről


Autóbuszokkal viszik el a Baranya megyei Beremendről azokat a migránsokat, akik péntek délután lépték át a magyar-horvát határt - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.


Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az illegális bevándorlókat Vámosszabadiba, illetve Szentgotthárdra szállították a regisztrációs pontokra.


A rendőrség azt reméli, a bevándorlók együttműködőek lesznek - tette hozzá.


Az MTI tudósítójának becslése szerint a magyar hatóságok mintegy 1500 migránst engedtek be Magyarországra a beremendi határátkelőhelyen keresztül.


A migránsokat a horvátok csaknem húsz busszal vitték a határállomáshoz, onnan az átkelőhelyre gyalog mennek be; innen pedig magyar "kék buszokkal" viszik őket tovább. A rendőrök az érkező bevándorlókat megszámolják, és azt kérdezik tőlük, melyik országból jöttek.


A határszakasz magyar oldalán rendőrök és katonák állnak sorfalat. A határátkelőnél nyugalom van, atrocitás nem történt.


A migránsok Magyarországra érkezését hatalmas médiaérdeklődés kíséri; a magyar újságírók, tévések mellett sok külföldi stáb is a helyszínre érkezett.


A tömegben vizet és ételcsomagokat osztanak a segélyszervezetek, egy ember rosszul lett, őt a mentők látják el.


KKM: aki a határt megtámadja, terrorcselekményt követ el


Aki a határt megtámadja, terrorcselekményt követ el - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.


A Röszkén történt zavargással összefüggésben azt mondta: "felfegyverkezésről, veszélyekről, terrorizmusról kell beszélni".


Bejelentette: a rendőrség mellett a KKM is feltette honlapjára a fényképeket, amelyeken azok az emberek láthatók, akiket határkerítés szerdai lebontásával és a rendőrök elleni támadásokkal összefüggésben keresnek.


Rendvédelmi kar: megfelelő a határszélen szolgáló rendőrök ellátása


Sajtóhírekkel ellentétben megfelelő a szerb határnál szolgálatot teljesítő rendőrök ellátása - tájékoztatta a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnöke pénteken az MTI-t azt követően, hogy bejárta Röszke térségében a rendőrségi szolgálati helyeket.


Dobson Tibor úgy vélekedett: természetes velejárója a szolgálatnak egy olyan veszélyhelyzetben, mint a jelenlegi menekültválság, hogy csúszik egy-egy étkezés.


Azt mondta, hogy egy szolgálati szálláson, egy regisztrációs táborban, a röszkei belépési ponton, illetve a határvédelmi kirendeltségen tett látogatása során meggyőződött arról, hogy megfelelő a rendőrök elhelyezése és ellátása is.


Közlése szerint, veszélyhelyzetben előfordul és előfordulhat, hogy nem mindig komfortosak a körülmények.


Ugyanakkor a határon szolgáló rendőrök minden nap kapnak meleg ételt, ami általában a vacsora.


Napközben pedig szendvicseket és ásványvizet kapnak, vagyis nem igaz, hogy étlen- szomjan látják el a szolgálatot - számold be tapasztalatairól a MRK vezetője.


Dobson Tibor arról is szólt: arra kérte az Országos Rendőr-főkapitányság vezetését, hogy tegyen lehetővé hasonló bejárást az MRK számára a Baranya megyei határszélen is.


A KKM tájékoztatást kért a horvát rendőrök híreszteléseiről


A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatást kért Horvátországtól azzal kapcsolatban, hogy a horvát rendőrök azt híresztelik: a magyar és a horvát belügyminiszter megállapodott a bevándorlók határhoz szállításáról.


A tárca az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a horvát hatóságok Pélmonostornál tömegesen, regisztráció nélkül elkezdték szállítani a bevándorlókat a horvát-magyar határhoz.


A horvát rendőrök folyamatosan azt híresztelik, hogy minderről a magyar és a horvát belügyminiszter megállapodott. "Ez hazugság" - hangsúlyozták.


Közölték: Magyar Levente államtitkár telefonon kért magyarázatot Josko Klisovic horvát külügyminiszter-helyettestől, és határozottan felszólította, hogy "a horvát rendőrök fejezzék be ennek a hazugságnak a terjesztését".


Szijjártó: Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak


Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak, és aki ezzel ellentétes állítást tesz, az valótlanságot állít - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.


A Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben a tárcavezető a svéd és a francia miniszterelnök találkozója után elhangzottakra reagált.


Manuel Valls francia miniszterelnök pénteki stockholmi sajtótájékoztatóján arra szólította fel Magyarországot, hogy "bánjon humánusan" az ország határaihoz érkező minden migránssal.


A közös sajtótájékoztatón a svéd miniszterelnök is bírálta a magyar kormány hozzáállását. "A menekültek befogadásának módozatairól lehet vitatkozni, de válogatni közöttük és azt mondani, hogy a muzulmánokat nem engedjük be, elfogadhatatlan" - fogalmazott Stefan Löfven.


Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban közölte: "arra kérjük Svédország és Franciaország kormányát, hogy fejezzék be a képmutatást, és ne azt az országot támadják, amely minden tekintetben betartja az uniós előírásokat".


Úgy fogalmazott, "szívesen hallottuk volna a svéd és a francia miniszterelnök véleményét inkább arról, hogy elfogadhatónak tartják-e azt, hogy agresszív bevándorlók órákon keresztül kövekkel és betondarabokkal támadják a magyar rendőröket".


A Magyarországot érintő alaptalan rágalmak miatt a KKM a pénteki napon bekérette Svédország és Franciaország budapesti nagykövetét - áll a közleményben.


AP: beengedik Magyarországra a menekültekkel teli buszokat Horvátországból


A magyar hatóságok beengedik Magyarországra azokat a menekülteket, akik mintegy húsz buszból álló konvojjal érkeztek pénteken a magyar határra Horvátországból - jelentette az AP amerikai hírügynökség Beremendről.


A sajtó arról számolt be pénteken, hogy Horvátországból ingyenes buszokkal szállítják a migránsokat a magyar határra, miután Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kijelentette, országában nem regisztrálják többé a menekülteket, és oda mehetnek, ahová akarnak.


A menekültekkel teli buszok kora délután érkeztek meg a Horvátország és Magyarországi közötti beremendi átkelőhöz. Az AP tudósítója először arról számolt be, hogy a magyar hatóságok nem engedik be az országba a menekülteket, később viszont azt írta: elkezdték lassan beengedi a migránsokat.


Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó menekültek többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggel óta mintegy 14 ezer illegális bevándorló érkezett.


Rendezettek a körülmények a röszkei áteresztőponton


Rendezett körülményeket, speciális konténeregységeket, távtolmács- és egészségügyi szolgáltatást, teljes ellátást biztosít a Röszke melletti áteresztőpont azoknak a migránsoknak, akik ott benyújtják a menedékkérelmet - tapasztalta az MTI tudósítója pénteken a helyszínen.


A röszkei autópálya melletti területet a rendőrség felügyeli, viszont jelen van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a honvédség és a Magyar Vöröskereszt is.


A zárt zóna több tucat speciális konténerből áll. Az első egy zsilipkonténer: aki szeretne, itt léphet be a tranzitzónába. A következőben biztonsági ellenőrzés történik, megvizsgálják az érkezők csomagjait, ruházatát, a szúró- és vágóeszközöket a rendőrök elveszik. Ezt követi az elsődleges adatfelvétel, és nyilatkozniuk kell, nyújtanak-e be menedékkérelmet Magyarországon.


Az embereket ezt követően a bevándorlási hivatal helyiségeibe kísérik, ahol rögzítik az ujjlenyomatukat és az arcképüket, és felveszik adataikat. Az összegyűlő anyag azonnal a menekültügyi információs rendszerbe kerül. Az ezt követő meghallgatás során helyszíni fordítók és távtolmács is segíti a munkát.


Röszkén tizenegy ilyen konténeriroda működik, ahol a kérelmek elfogadhatóságát vizsgálják. Az úgynevezett sérülékeny csoportoknál nincs vizsgálat, de az ujjlenyomatot és a fényképet elkészítik. A helyszínen jogi segítséget is igénybe vehetnek az érkezők.


Ezt követik a bírósági tárgyalóirodák. Két bíró tud egyszerre dolgozni tolmácsok segítségével, és az informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy az eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája Szegedről tudja meghallgatni az ügyfelet. Erre akkor kerül sor, ha valaki fellebbez a döntés ellen.


A helyszínen a honvédség és a Magyar Vöröskereszt is működtet egészségügyi konténert. A hivatásos állománynak öltözőkonténer és teakonyha is van.


Azok, akik a döntésre vagy az elszállításra várnak, az itt levő szálláson pihenhetnek. Ez egy elkülönített rész a területen belül, ahol ötven embert tudnak elhelyezni. Itt mosdók, tusolók is találhatók. Pénteken néhány konténerszoba volt foglalt. A kerítésen kisruhák száradtak, jelezve, hogy családok vannak most a szállásokon. A zóna legvégén egy kiléptető zsilipkapu található. Ezen keresztül bárki visszatérhet Szerbiába, ha jelzi az ott szolgálatot teljesítő rendőröknek.


Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója az MTI-nek elmondta: kedden Röszkén és Tompán nyitottak egy-egy zónát. A menedékkérelmek vizsgálata elsősorban az elfogadhatóság vizsgálatából áll. Ellenőrzik, hogy a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett-e. A magyar fél szerint Szerbia biztonságos országnak számít, de ezt a vélelmet a kérelmező megdöntheti. Ha nem sikerül, akkor a kérelme elfogadhatatlan, és vissza kell térnie Szerbiába.


Általában nem sikerül megdönteni ezt a vélelmet, hiszen az emberek legtöbbje csak néhány órát tölt Szerbiában, nem nyújt be menedékkérelmet, és minél hamarabb Németországba szeretne jutni. Eddig csak elfogadhatatlan kérelmek születettek.


Az úgynevezett sérülékeny csoportba tartozók - családok, idősek, súlyos betegek, mozgássérültek, háborús sérültek - esetében nem tranziteljárás folyik. Őket beengedik az országba, és normál eljárás keretében folytatják le a vizsgálatot.


Keddtől csütörtökig 264 menedékkérelmet nyújtottak be. Az ügyfelek közül 205 különleges bánásmódot igénylő volt. Közigazgatási döntés 82 esetben született, 35 esetben elfogadhatatlannak találták a kérelmet. Az eljárást - a migráns kérésére - 11 esetben szüntették meg, a tranzitzónából ugyanis bármikor vissza lehet térni Szerbiába. A döntésekkel szemben hét fellebbezés született, az érintettek a tranzitzónában levő szálláshelyen várhatják meg az eljárás eredményét.


Egy szír családot fogadott be a Vatikán


A háború elől hazájából elmenekült négyfős szíriai családot fogadott be a Vatikán - jelentette be pénteken a pápai alamizsnahivatal.


A Damaszkuszból származó kétgyerekes családot a Vatikán tulajdonában levő lakásban helyezték el a Szent Péter tér közelében.


Ferenc pápa szeptember 9-én felszólította egyházát az Európába érkező bevándorlók befogadására. Ezután jelentette be a Vatikán, hogy befogad két bevándorlócsaládot.


A szír családot a pápai állam területén levő Szent Anna-plébánia közössége segíti. A család tagjai menekültkérelmet nyújtanak be az olasz hatóságoknak, ami azt jelenti, hogy a következő hat hónapban a szülők nem vállalhatnak munkát. Ezért fél évig a vatikáni plébánia közössége támogatja őket. A Vatikán által segített másik bevándorlócsalád még nem érkezett meg Rómába.


Mindkettőt Konrad Krajewski püspök, pápai alamizsnás "választotta ki" a dél-olasz Lampedusa szigetére érkezett bevándorlók közül.


A Vatikáni Rádió nyilvánosságra hozta, hogy a jezsuita rend által működtetett Centro Astalli bevándorlókat segítő római humanitárius központ 2014-ben ötvenezer euróval (15 millió forint) segítette az Olaszországban menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat a kérelem adminisztrációs költségeinek kifizetésében. Ferenc pápa 2013 szeptemberében kereste fel a központot, ahol menekültekkel találkozott.


A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa a római bevándorló-állomásoknak ajánlotta fel azt a mobil orvosi rendelőt, amelyet Bajorország ajándékozott az egyházfőnek, és eddig a Szent Péter téren állt.


A horvát ellenzéket sokkolta a miniszterelnök bejelentése


A legnagyobb horvát ellenzéki pártot, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) sokkolta a miniszterelnök bejelentése a migránsválság megoldásáról - közölte a horvát sajtó pénteken.


Gordan Jadrankovic szóvivő a Nova TV híradójának úgy nyilatkozott, hogy Horvátországot egy "eltévelyedett ember" vezeti, aki nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel.


A kormánynak nem volt terve és most sincs, hogy megoldja a válságot - mondta.


Figyelmeztetett, hogy a helyzet kaotikussá vált, a miniszterelnök pedig ahelyett hogy megoldaná, "leszámol, fenyegetőzik és vádaskodik".


"Nem lehet megoldást találni a válságra a szomszédos országok nélkül"- mondta, majd hozzátette: a miniszterelnök erővel a szomszédos országok felé akarja terelni a migránsokat, ami nem vezet semmi jóra. A helyzet sokkal összetettebb, mint az elmúlt napokban volt - szögezte le.


A HDZ felszólította a kormány, hogy léptessen életbe tejes határzárat Szerbiával, mint ahogy azt más uniós országok is tették, amelyek tagjai a schengeni övezetnek, és vezényelje ki a hadsereget az országhatárra.


Horvát tisztségviselő: megkezdték a migránsok Magyarország felé irányítását


A horvát hatóságok elkezdték Magyarország határára szállítani a Szerbia felől érkező migránsokat - közölte a zágrábi belügyminisztérium egy név nélkül nyilatkozó illetékese az AFP francia hírügynökséggel péntek délután. Az első csoport már megérkezett a beremendi átkelőhöz.


Az AFP forrása szerint "egyelőre" buszokkal szállítják a migránsokat a magyar határra Pélmonostorról (Beli Monastir) és a horvát-szerb határt menti Tovarnikból.



A Reuters brit hírügynökség ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy a beremendi átkelőhöz, a határ horvát oldalára több száz migráns érkezett több mint tíz busszal. A beszámoló szerint a magyar rendőrök és katonák felsorakoztak a határon.


Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban az utóbbi napokban Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni. Horvátországba szerda reggel óta mintegy 14 ezer illegális bevándorló érkezett.


Német kormányszóvivő: menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a tartós megoldáshoz


Menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a menekültválság tartós megoldásához - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben.


Steffen Seibert tájékoztatóján a magyar, a horvát és a szlovén határra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: ami "a magyar esetet illeti, a menekültek nagy száma kétségkívül nagy megterhelést jelent egy olyan országnak, mint Magyarország, és erre tekintettel kell lenni".


Ugyanakkor a német "szövetségi kormány szerint nem jelent hozzájárulást az aktuális menekültprobléma tartós megoldásához, ha menekülteket gyakorlatilag visszautasítanak a határon" - mondta a szóvivő.


Hozzátette: a német kormány tudja, milyen nagy kihívások előtt áll Görögország, Macedónia, Szerbia, Magyarország és most már Horvátország és más államok is.


Éppen ez teszi "számunkra oly világossá, hogy nem lehet tisztán nemzeti megoldás erre a humanitárius kihívásra, amely talán a legnagyobb a második világháború óta", és csak olyan megoldás lehetséges, amely az európai országok "konstruktív és szolidáris" együttműködésén alapul - mondta Steffen Seibert.


Ennek a megoldásnak része, hogy "Európa egésze teljesíti a közös európai menekültügyi rendszerből és nemzetközi humanitárius kötelességeiből fakadó kötelezettségeit" - tette hozzá.


Németország a kötelezettségekből és a terhek nagyságából adódó feszültség oldása céljából törekedik "európai szinten a tartós és szolidáris megoldásra", amelynek elemei közé tartozik az úgynevezett hot spotok felállítása és a menekültek elkerülhetetlenül "szükséges és méltányos elosztása" - mondta Steffen Seibert.


Fidesz: az ellenzék biztosítsa a parlamentben a kétharmadot!


A honvédelmi és a rendőrségi törvény módosításának hétfői parlamenti elfogadásához szükséges kétharmados többség biztosítására kérte az ellenzéket pénteken a Fidesz frakcióvezető-helyettese.


Most a baloldal is bizonyíthatná, hogy nem a bevándorlók pártján áll - fogalmazott Gulyás Gergely budapesti sajtótájékoztatóján, emlékeztetve: a törvénymódosítás megszavazása után a honvédség erői is részt vehetnek majd a határvédelemben.


Közölte, hogy - a javaslat elfogadása esetén - Áder János köztársasági elnököt a jogszabály mielőbbi aláírására fogják kérni, így azt akár már hétfőn vagy kedden kihirdethetnék a Magyar Közlönyben.


A Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt arról a törvényjavaslatról is, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek a fideszes Tuzson Bence, és amelynek célja, hogy ne csak a Szegedi Járásbíróság, hanem - dunántúli esetekben, területekre lebontva - a pécsi és a zalaegerszegi is eljárhasson a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben. Gulyás Gergely közölte: az előterjesztést gyorsított eljárásban, házszabálytól eltérve tárgyalnák, ehhez négyötödös többségre van szükség, ezért kérik az ellenzék támogatását.


A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, ma már nemcsak Magyarország legégetőbb problémája a bevándorlás, hanem Európáé is. A politikus eredményesnek nevezte a magyar-szerb határon felhúzott kerítést, hiszen a több ezerről sikerült 200-300 közé csökkenteni az illegálisan Magyarországra lépők számát. Jelezte, hogy a magyar-horvát határ egy részén is megkezdődött a műszaki határzár építése.


"Magyarország nem képes arra, és véleményünk szerint Európa sem képes arra, hogy a bevándorlókat bármilyen felső határ nélkül fogadja. (...) Úgy gondoljuk továbbra is, hogy a jobb élethez senkinek nincs joga, csak az emberi méltósághoz" - fogalmazott.


Gulyás Gergelytől azt is kérdezték, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint a héten Röszkénél előre megfontolt szándékkal, brutális módon, tervezetten, "minden bizonnyal a miniszterelnök" utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva. Erre a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy reagált: "az a volt miniszterelnök vált ilyen rendkívül érzékennyé az emberi jogokra, aki nem csupán a vízágyút és a könnygázt tartotta megengedhetőnek bevetni a saját népével és polgáraival szemben, hanem még beléjük is lövetett gumilövedékkel". "Amit Gyurcsány Ferenc állít, arra a válasz nem politikai, nem rendőrszakmai, hanem egyedül orvosi lehet" - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki kijelentette, Röszkénél a magyar határt támadás érte, a könnygáz és a vízágyú használata pedig "abszolút mértékben arányos volt".


Migránsokat szállító buszok érkeztek Beremendhez


Migránsokat szállító buszok érkeztek a horvát határnál lévő magyar településhez, Beremendhez - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója péntek délután.


Az MTI tudósítója mintegy tíz, emberekkel teli buszt látott. A migránsok elkezdtek leszállni a buszokról. A határ magyar oldalán mintegy 150-200 rendőr, katona van. A rendőrök sorfalat állnak.


A helyszínen gépfegyveres, pajzzsal ellátott katonák, illetve gépfegyveres katonai járműveket is látott az MTI tudósítója.


A rendőrök kékszínű gyakorlóban vannak, némelyüknél gázspray, sisak is van.

1

Migránsok a rendőrsorfallal szemben a magyar-horvát határon Beremendnél 2015. szeptember 18-án.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Szlovénia az uniós szabályok megsértésével vádolta meg Horvátországot


Szlovénia az Európai Unió és a schengeni rendszer szabályainak megsértésével vádolta meg pénteken Horvátországot, miután Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kijelentette, hogy országában a továbbiakban nem tudják regisztrálni és elszállásolni az újonnan érkező menekülteket.


Sefic Bostjan szlovén belügyi államtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendőrség további egységekkel készül a várhatóan Horvátországból érkező menekültáradat kezelésére.


"Horvátország lépései nincsenek összhangban az EU és a schengeni rendszer szabályaival, miután úgy döntöttek, hogy innentől kezdve nem regisztrálják a migránsokat" - hangsúlyozta az államtitkár.


Lázár: az embercsempészek legyőzték Horvátországot


A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az embercsempészek legyőzték Horvátországot, és Magyarország számára most a magyar-horvát határ megvédése a kérdés. Lázár János pénteken, hódmezővásárhelyi fogadóórája után arról is beszélt: a migrációs hullám megállítására az lett volna a szerencsés, ha Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Magyarország közösen zárta volna le határait.


A miniszter a Vásárhely24 portálnak nyilatkozva elmondta, Röszkénél úgy tűnik, átmenetileg sikerült a menekültproblémát a kerítés megépítésével megszüntetni.


Hangsúlyozta, a horvát határ megvédése most a kérdés, ugyanis a szerb és a horvát hatóságok ezresével szállítják a menekülteket a horvát-magyar határ 40 kilométeres szakaszára.


A kerítés felépítése most ott is megkezdődött - emlékeztetett.


Lázár János közölte, a horvát és a szerb kormány meg sem próbálta a menekültek ellátását, az ő szolidaritásukra nem számíthat Magyarország. Hozzátette: az elmúlt napokban változni látszik az osztrák és német menekültpolitika, az ő jobb belátásukban bízhat Magyarország.


Megismételve korábbi álláspontját azt mondta, a határvédelem a megoldás, Európa határain kívül kell a migránsokat összegyűjteni.


Azon országok éljenek a migránsok behívásának lehetőségével, ahol a munkaerőpiac ezt megkívánja - fejtette ki, megjegyezve: nem akarják, hogy kötelező legyen a menekültek elosztásáról szóló uniós kvóta, mivel Magyarországnak ez nem érdeke.


Lázár János azon véleményének is hangot adott, hogy a német és osztrák határellenőrzés bevezetése, esetleg annak kommunikálása hogy ott határzár létesül, visszatartó erővel bírna.


Mint mondta, az lett volna a szerencsés, ha Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Magyarország közösen zárta volna le határait és épített volna fizikai és jogi akadályokat.


Ez megállította volna a balkáni migrációs és embercsempész hullámot - közölte.


A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre úgy tűnik, az embercsempészek Horvátországot legyőzték.

 

Fidesz: az ellenzék biztosítsa a parlamentben a kétharmadot!

 

A honvédelmi és a rendőrségi törvény módosításának hétfői parlamenti elfogadásához szükséges kétharmados többség biztosítására kérte az ellenzéket pénteken a Fidesz frakcióvezető-helyettese.


Most a baloldal is bizonyíthatná, hogy nem a bevándorlók pártján áll - fogalmazott Gulyás Gergely budapesti sajtótájékoztatóján, emlékeztetve: a törvénymódosítás megszavazása után a honvédség erői is részt vehetnek majd a határvédelemben.


Közölte, hogy - a javaslat elfogadása esetén - Áder János köztársasági elnököt a jogszabály mielőbbi aláírására fogják kérni, így azt akár már hétfőn vagy kedden kihirdethetnék a Magyar Közlönyben.


Horvát miniszterelnök: Zágráb nem akarja feltartóztatni a migránsokat

Horvátország nem tartóztatja fel a migránsokat, nem zárja le az országhatárokat, és nem vezényli ki hadseregét a határokra - közölte Zoran Milanovic miniszterelnök pénteken Zágrábban, rendkívüli sajtótájékoztatón.


Kijelentette: "Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, mert mi nem vagyunk célország".


 "A szomszédjaink nagyon gyorsan összefogtak ellenünk, és most ujjal mutogatnak ránk, de mi nem fogunk szögesdrótot húzni, mint Magyarország" - mondta, majd hozzátette: azt üzenik Európának, hogy Horvátország nem lesz hot spot.


A miniszterelnök elmondta, hogy Horvátországban szeretettel fogadják a menekülteket. Innen tovább utazhatnak, mert ők Nyugat-Európába akarnak eljutni, de az újonnan érkezőket már nem tudják regisztrálni és elszállásolni, ezért áttérnek a "B-tervre". Milanovic részleteket erről nem kívánt elárulni, de sejttette, hogy a menekültek átengedéséről és ellátásáról van szó, a horvát hatóságok nem fogják megakadályozni a belépésüket az országban, de a kilépésüket sem.


"Horvátország megmutatta, hogy van szíve, és emberségesen viselkedik, de emlékeztetnünk kell szomszédjainkat arra, hogy eszünk is van, és tudjuk, mi az érdekünk, valamint, hogy milyen biztonsági kockázataink vannak" - hangsúlyozta.


Kétszer is elhangzott a sajtótájékoztatón az az újságírói kérdés, hogy amennyiben Horvátország nem akar hot spottá válni, merre fogja irányítani a menekültáradatot? Milanovic mindkét alkalommal burkoltan utalt arra, hogy a magyar határhoz.


Amikor arról kérdezték, hogy Szlovénia felé irányítják-e őket, csak azt a válaszolta: "Úgy gondolom, hogy Magyarország háromszor közelebb van".


Az al-Dzsazíra pánarab televízió újságírója azt kérdezte tőle, hogy a horvát kormány tervezi-e a migránsok regisztráció nélküli, szervezett átszállítását a magyar határhoz?


"Mi mást tehetnénk? Veszélybe sodorjuk a horvát gazdaságot, a turizmust, a forgalmat?" - válaszolta a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy lehet-e rendbontásra számítani a magyar-horvát határon, azt mondta: "Majd meglátjuk". Hozzátette, hogy ott lesz az összes médium.


Milanovic szerint a határokat fizikailag csak úgy lehet lezárni, ha falakat építenek, amit pedig Horvátország nem fog megtenni. Ezt beszédében többször is hangsúlyozta.


A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem érti, Görögország miért nem tartja be az uniós szabályokat, és Európa ezt miért engedi meg neki. Hangsúlyozta, hogy a migránsok feltartóztatása a török partok és a görög szigetek között nem lenne nehéz feladat, és ehhez Horvátország is segítséget tudna nyújtani hajóival.


Berlin többségi szavazással fenyegetőzik a kötelező kvótákról

Többségi szavazást helyezett kilátásba az Európai Unióban a német külügyminiszter pénteken, hogy így késztesse a menekültek elosztására a kötelező befogadási kvótának makacsul ellenszegülő országokat.

A Passauer Neue Presse című német újságnak adott interjúban Steinmeier egyebek között azt mondta, "lehetetlen, hogy csak Németország, Ausztria, Svédország és Olaszország viselje" azt a terhet, amelyet a migránsok unióba áradása jelent.


Korábbi nyilatkozatok szerint több uniós tagállam (közöttük Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását.


"Ha másképp nem megy, meg kell fontolnunk a minősített többséggel történő szavazás lehetőségét" - mondta a német külügyek irányítója.


Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.


A tagállamok belügyminiszterei szeptember 22-én tanácskoznak Brüsszelben ismét a menekültválságról, egy nappal később pedig rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az unióban.


"Németország segít, de ki segít Németországnak?" - tette fel a kérdést Sigmar Gabriel német alkancellár a Bild című bulvárlapban. Németország idén több mint 800 ezer migráns befogadására készül, szemben a


"Németország sok ember számára kínálhat új hazát, de nem mindenkinek"- tette hozzá Gabriel. "Európa értékközösség. Aki nem osztja az értékeinket, ne reménykedjen abban, hogy tartósan kapja az Európai Unió támogatását" - mondta az alkancellár.


A migránsok Horvátországból a határfolyón átkelve próbálnak Szlovéniába jutni

Miután csütörtök délután leállt a vasúti forgalom Szlovénia és Horvátország között, a migránsok a Zágráb-Ljubljana autópályától északra fekvő Szutla folyón gyalog átkelve próbálnak Szlovéniába jutni - jelentette a 24 sata horvát napilap.


A szlovéniai Obrezje körzetében, közvetlenül az autópálya melletti szakaszon, csaknem száz illegális határsértőt tartóztattak fel a szlovén rendőrök péntekre virradóra. A migránsok egy része most a Szutla folyón gyalog próbál átkelni a határon.


Azokat az illegális határsértőket, akik nem kérnek Szlovéniában menedékjogot, a hatóságok visszatoloncolják Horvátországba.


A legújabb adatok szerint eddig több mint 14 ezer illegális bevándorló lépett Horvátország területére.


Harrach: szervezetten irányítják a migránsok mozgását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint szervezetten irányítják a migránsok mozgását, amelyre már külön üzletág telepedett.


Harrach Péter - a kormánypárti frakciók kihelyezett ülése után - az MTI-nek pénteken azt mondta: a tanácskozáson is kiemelten foglalkoztak ezzel a kérdéssel.


Hozzátette: köszönetet kell mondani mindazoknak, akik a kérdés rendezésében közreműködtek. Elsősorban a rendőröknek és a katonáknak, akik a rendkívüli megterhelés és a gyakori provokációk ellenére is emberségesen viselkedtek.


Szintén köszönetet kell mondani a karitatív szervezeteknek, amelyek a migránsok emberi méltóságának megőrzéséhez nyújtottak segítséget.


Harrach Péter szerint a migránsok mozgását szervezetten irányítják, és kitapintható mögötte az üzleti szempont is, a mozgatásukra külön üzletág telepedett.


A kereszténydemokrata politikus értékelése szerint Nyugat-Európa iszlámosodásának folyamata visszafordíthatatlan. Ez már elkezdődött a második világháború utáni betelepülőkkel, családjaik, utódaik számának növekedésével. Ez az új bevándorlási folyamat az eddigi jelenség betetőzését jelenti - fejtette ki.


Harrach Péter beszámolt arról is, hogy a KDNP a két kormánypárt közös tanácskozása előtt külön is tartott frakcióülést. Ezen kijelölték a következő ülésszak kormányzati előterjesztéseinek felelőseit. Az ülésen Hölvényi György EP-képviselő az Európai Néppárt szemszögéből számolt be a migrációs helyzetről.


Az elmúlt időszak kormányzati változásairól szólva közölte: Simicskó István honvédelmi miniszterré történő kinevezésével a kabinet tagjainak egyharmada kereszténydemokrata, ami nagyon jó arány. Megerősítette, hogy a KDNP-frakció tagja lesz Hollik István, aki Papcsák Ferenc mandátumát kapta meg. Hollik Istvánnak kommunikációs feladatai lesznek majd - tette hozzá.


Az elkövetkező időszak feladatai között a családi csődvédelem nyomon követését és a termékbemutatóról szóló javaslat kimunkálását említette Harrach Péter.

Kormányszóvivő: a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére a horvát határnál

A rendőrség felkészült a tömeges migráció okozta helyzet kezelésére a horvát-magyar határnál - jelentette ki a kormányszóvivő péntek Szegeden, sajtótájékoztatón.


Kovács Zoltán elmondta, a magyar hatóságok a szerb határszakaszon alkalmazott eszközökkel megpróbálják elejét venni, hogy illegális migránsok tömegei az országon keresztül ellenőrzés nélkül jussanak az unió belsejébe.


A kormány Csongrád és Bács-Kiskun megye után további négy - Baranya, Somogy, Zala és Vas - megyére terjesztette ki a tömeges migráció okozta válsághelyzetet - emlékeztetett a kormányszóvivő. Kovács Zoltán kijelentette, a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, miközben "mi már kilenc hónapja álljuk a sarat". Idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.


Hat megyében van válsághelyzet

Csongrád és Bács-Kiskun után újabb négy megye, Baranya, Somogy, Zala és Vas megye területére hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány.


A péntek reggel nyolc órától - legfeljebb 2016. március 18-ig - hatályos döntés a Magyar Közlönyben jelent meg.


Baranya és Somogy megye esetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már csütörtök este jelezte, hogy válsághelyzetet hirdetnek ki, mivel egy nap alatt összeomlott a horvát bevándorlási rendszer. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban közölte, hogy már az éjszaka meg is kezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar-horvát határon.


Másik két megyére, Bács-Kiskunra és Csongrádra kedden hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kabinet.


A most közzétett rendelet - hasonlóan a három nappal ezelőttihez - az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról. A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni.


Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.

Újabb menekültek érkeznek a Balkánra. Fotók: MTI


A rendőrség nem talált újabb migránsokat Baranyában

A rendőrség az elmúlt éjjel nem talált újonnan érkező határsértőket a magyar-horvát határ Baranya megyei szakaszán.


A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a honlapján azt közölte, hogy csütörtökön éjfélig 453, magukat főként szír és afgán állampolgárnak valló illegális bevándorlót állítottak elő.


"A külföldiek együttműködtek a rendőrökkel, ellenállást nem tanúsítottak, kényszerítő eszköz alkalmazására nem került sor, személyi sérülés nem történt" - írták.


Hozzátették: a rendőrség a térségben a szükséges erőkkel és eszközökkel van jelen, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot.

Orbán: megkezdődött a határzárépítés a horvát határon

 

Péntekre virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes határzár építése a magyar-horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

 

Lezárták a horvát-szerb határt, Szlovénia nem enged be vonatot Zágráb felől

A horvát rendőrség bejelentette csütörtök este, hogy határozatlan időre lezárt minden közutat, amely a Szerbiával közös hét határátkelőhelyhez vezet. Szlovénia pedig csütörtök estétől péntek reggelig nem enged be az országba egyetlen olyan személyszállító vonatot sem, amely Zágrábból érkezik a dobovai határállomásra.


A Szerbiával közös horvát határ szóban forgó hét átkelőhelye között van Tovarnik, ahol az utóbbi két napban a legtöbb migráns lépett be Horvátországba Szerbiából. Szerda reggel óta már 11 ezer migráns érkezett Horvátországba - tette hozzá a horvát rendőrség.


Ranko Ostojic horvát belügyminiszter nem sokkal korábban határzárat helyezett kilátásba arra az esetre, ha továbbra is annyi migráns - 8000 - érkezik Horvátországba, mint csütörtökön. Megerősítette, hogy a szomszédos Szlovénia lezárta határait, és nem létezik olyan tranzitfolyosó, amelyen a migránsok Horvátországon keresztül eljuthatnának Nyugat-Európába.

Újabb menekültek érkeznek a Balkánra. Fotók: MTI



A szlovéniai Dobovánál a rendőrség megsokszorozott gyalogos járőrökkel és helikopterekkel ellenőrzi a Horvátországgal közös zöldhatárt.


A Reuters hírügynökség egy tévés forgatócsoportjának tagjai látták a dobovai vasútállomáson, amint néhány ember az ablakokon át megpróbálta elhagyni azt a Zágrábból érkező és Zürichbe tartó vonatot, amelyen mintegy 150, úti okmány nélküli migráns volt, és amelyet a szlovén hatóságok megállítottak. Rendőrök megakadályozták a migránsokat a szerelvény elhagyásában.


A szlovén határrendészet szóvivője közölte, hogy a Horvátországból érkező migránsokat a lehető legrövidebb időn belül visszaküldik. Napközben 24 migráns az obrezjei határátkelőnél, az A2-es autópályán gyalog akart bejutni Szlovéniába, de őket is visszaküldték - tette hozzá.


Ez a mintegy 150 fős volt az eddigi legnagyobb menekültcsoport, amely Szlovéniába érkezett az Európát sújtó migrációs válság kezdete óta. Csütörtök napközbeni horvát és szlovén médiajelentések szerint összesen 500-600 migráns tart Szlovénia felé, többségük éjszaka érhet a határra.


A szlovén hatóságok közölték, hogy nem fogják hagyni a migránsok ellenőrizetlen ki-beáramlását, és biztosítani fogják belépésük megfelelő felügyeletét. A migránsok érkezésére készülve a határ mentén - amely egyúttal a schengeni övezet külső határa is - már kijelölték a tervezett regisztrációs pontokat és fogadóállomásokat.

 Mirko Cerar kormányfő leszögezte, hogy országa biztosítani fogja a schengeni határt Horvátország felé. A szlovén határőrség vezetője, Peter Skrebl pedig úgy fogalmazott, Szlovéniában nem fognak ezrek gyalogolni az autópályán. A rendőrség közlése szerint a határt illegálisan átlépőket visszatoloncolják Horvátországba, hacsak nem nyújtanak be menedékkérelmet Szlovénia területén.

Újabb menekültek érkeznek a Balkánra. Fotók: MTI



A menedékkérők az után indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe.


Az Európai Uniónak egyértelmű álláspontot kellene kialakítania a migrációs válsággal kapcsolatban, és politikai akarat kell a krízis megoldásához - jelentette ki csütörtökön újságírók előtt Aleksandar Vulin szerb munka-, foglalkoztatás- veterán- és szociálisügyi miniszter, hozzátéve: annak nincs értelme, hogy Görögország átjáróház az úti okmányok nélkül utazók számára, Magyarország pedig "nem enged be senkit, még a dokumentummal érkezőket sem".


Vulin elmondta, hogy a jövő héten Brüsszelben találkozni fog az Európai Bizottság tisztségviselőivel, és tárgyalni fognak azokról a problémákról, amelyek Szerbiát érik a menekültválságban, valamint a problémákkal felmerülő költségekről.


"Felkészülünk arra, hogy Bulgária felől is érkezik egy nagyobb migránstömeg. Szerbia azonban nem épít állandó elhelyezési központot a migránsok számára. Szerbia nem egy gyűjtőközpont vagy egy koncentrációs tábor, és senkit nem kényszerít maradásra. Viszont a területén mindenkinek megad mindent, amit kötelessége megadni, mert ezt teszi egy emberséges társadalom, mint amilyen a mienk" - jelentette ki a miniszter.


Norvégia 7,3 millió eurót adományoz Szerbiának és Macedóniának a menekültválságból fakadó gondjaik enyhítésére - jelentette be csütörtökön Berge Brende norvég külügyminiszter. Az összeg felét Szerbia kapja a menekültfogadási rendszer javítására még a tél előtt, a másik felét pedig mindkét ország kapja rendkívüli helyzetek kezelésére - tette hozzá. Brende dicsérte a szerb kormányt, a civilszervezeteket és a magánszemélyeket, amiért az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére nagylelkűen segítenek a rengeteg oda érkező menekültnek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában