Ország-világ

2015.07.01. 08:55

Megegyeznének a hitelezőkkel a görögök

Görögország kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megerősítette, hogy Görögország nem törlesztette a keddi határidőre 1,5 milliárd euró értékű tartozását.

„Megerősíthetem, hogy nem érkezett meg az az 1,2 milliárd SDR-es törlesztés, amely a mai napon volt esedékes Görögország részéről az IMF felé. Tájékoztattuk a végrehajtó bizottságot arról, hogy Görögország hátralékba került, és csak akkor juthat IMF-finanszírozáshoz, ha rendezte a hátralékot" – írta [namelink name="Gerry Rice"], az IMF szóvivője helyi idő szerint kedden este Washingtonban kiadott közleményében.

Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes határidőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a valutaalap felé.

A görög törlesztés elmaradása nem jelent meglepetést, miután korábban az athéni kormány egyértelművé tette, hogy külső segítség nélkül nem lesz pénze kifizetni tartozását. Megfigyelők biztosra vették a fizetés elmaradását azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.

[namelink name="Christine Lagarde"], az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Későn kérték a mentőcsomagot

Görögország 2010 óta két mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások, kedden éjfélkor pedig hivatalosan is lejárt a program. A görög kormány kedden az utolsó pillanatban a mentőcsomag meghosszabbítását kérte, de ezt az eurózóna pénzügyminiszterei elutasították.

Csőd helyett válság

Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít [namelink name="Lentner Csaba"] közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki erről az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában beszélt.

Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta.

A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek.

Lentner Csaba szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább".

Megjegyezte, hogy Görögországot - amely korábban már hétszer ment csődbe - az hozta a mostani helyzetbe, hogy az Európai Központi Bank és az IMF túlhitelezte.

Megegyeznének a hitelezőkkel a görögök

Brit  lapértesülések szerint Görögország kisebb módosításokkal kész  elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy  megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról. A német  pénzügyminiszter azonnal nemet mondott.  

A Financial Times című londoni gazdasági napilap úgy tudja,  hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök erről kedden este  levélben tájékoztatta a nemzetközi hitelezők képviselőit.   

A Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario  Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine  Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának  címzett levélben Ciprasz közölte, hogy a kormánya kész elfogadni a  nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap  nyilvánosságra hozott átfogó javaslatcsomagját bizonyos  módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal a június 30-án  lejáró nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának és az euróövezeti  mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő  hitelmegállapodás részeként.   

A hír hatására Európában megugrottak a vezető tőzsdeindexek, a  perifériás euróövezeti kötvényhozamok csökkentek, az euró árfolyama  pedig erősödött a dollárhoz képest a nemzetközi bankközi  devizapiacon. A frankfurti DAX-index 2,10, a párizsi CAC 2,36, a  londoni FTSE100 pedig 1,47 százalékos pluszban állt háromnegyed 12  körül.   

Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az  euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.  Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában  elutasította a görögök újabb javaslatát, mivel szerinte Alekszisz  Ciprasz görög miniszterelnök levelével nem vált egyértelműbbé a  helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni. Schäuble  emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a Görögországot  támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a korábbi  status quóhoz ragaszkodni.  

"A feltételek teljes mértékben megváltoztak, a pár nappal  ezelőttihez képest más helyzetben vagyunk" - szögezte le a  keményvonalas álláspontjáról ismert német politikus utalva arra,  hogy egy új segítségről immár az Európai Stabilitási Mechanizmussal  kell megegyezni, amely más szabályok szerint működik, mint a  hiteleket eddig biztosító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)  nevű uniós pénzügyi alap.  

Névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselők már a német  pénzügyminiszter nyilatkozata előtt figyelmeztettek arra, hogy a  görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, például az  általános forgalmi adót (áfa) és a nyugdíjrendszert illetően,  amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti  pénzügyminisztereken.   

Alekszisz Ciprasz levelében öt pontban foglalta össze kéréseit  és felajánlásait. Egyebek között azt kérte, hogy tartsák fenn a  görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt és lassabban  vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését  célzó pótlékokat. Azt ígérték, hogy eltörlik a mezőgazdasági dolgozó  adókedvezményeit, csökkentik a védelmi kiadásokat, ősszel  megteremtik a nyugdíjrendszer átfogó reformjának jogi kereteit,  valamint megállapodás esetén elfogadják a Gazdasági Együttműködési  és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábbi ajánlásainak egy részét.   

Egy euróövezeti tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy  elméletileg július 20-ig megköthetik az új megállapodást a  görögökkel.   

A július 20. újabb fontos határidő, a görög kormánynak ekkor  kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június-augusztusban  egyébként összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög  kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira, miközben az államkassza  üres. Athén június 30-án nem teljesítette mintegy 1,6 milliárd eurós  fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap felé, halasztást  kért a fizetésre.

Merkel: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet tárgyalni

Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni - jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén Angela Merkel. A német kancellár ugyanakkor bírálta a görög kormányt, hangoztatva, hogy Görögország egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel, továbbá az Eurócsoporttal, és nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek. Angela Merkelnél is élesebb bírálatot fogalmazott meg a görög kormánnyal szemben Sigmar Gabriel gazdasági és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.

"Az ajtó mindig is nyitva volt, és nyitva is marad a tárgyalások előtt, de az újabb tárgyalásokkal meg kell várni a vasárnapi népszavazást" - hangsúlyozta kormánya álláspontját ismertetve a kancellár, utalva arra is, hogy egy esetleges újabb segélyprogramról szóló tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen a német parlament alsóházának jóváhagyása.

"Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős" - fogalmazott Merkel. "Sokkal erősebb, mint öt évvel ezelőtt, az európai adósságválság kezdetekor volt" - tette hozzá, utalva arra, hogy ez a válság éppen Görögországban vette kezdetét.

A görög lakossághoz fordulva a német kancellár hangsúlyozta, hogy a görög nép "büszke nép" és rendkívül kemény napokat kell leküzdenie. Szavai szerint a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy "arányos" választ adjon.

Merkel állást foglalt a kialakult adósságválság tárgyalásos rendezése mellett. Úgy vélte, Európa nem veszítheti el azt a képességét, hogy kész a kompromisszumra. Hozzátette ugyanakkor, hogy csakis olyan kompromisszumról lehet szó, amelynek keretében az előnyök túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.

"Egy jó európait nem az jellemez, hogy minden áron a megegyezést keresi. Azt szeretném, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki" - jelentette ki.

Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette: Európa nem hagyja magár a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását.
A miniszter szerint ha Európa engedményeket tenne Athénnak, az jelzés lenne a nacionalisták számára és végzetes következményekkel járhatna. A nyertesek ebben az esetben az európai szélsőjobboldali erők lennének, nem pedig Európa polgárai - mondta Gabriel.

A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint az idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta.

"Nem tudjuk, hogy megrendezik-e a vasárnapra kitűzött referendumot vagy nem, és nem tudjuk, hogy az emberek támogatják-e azt vagy nem. De senki nem várhatja el, hogy a mostani helyzetben tárgyalásokat folytassunk a görög kormánnyal" - fogalmazott Schäuble. "Most várnunk kell, és meglátjuk, mi történik Görögországban" - tette hozzá.

Nem felel meg a normáknak a tervezett népszavazás

Nem  felel meg az Európa Tanács (ET) által felállított normáknak a július  5-re kitűzött, a nemzetközi hitelezőknek a Görögországgal szemben  támasztott követelményeiről szóló népszavazás, mivel túl rövid idő  telik el a referendum meghirdetése és megtartása között - közölte  szerdán a szervezet szóvivője.  

"Egyértelmű, hogy a normákhoz képest túlságosan rövid az  időkeret" - mondta Daniel Höltgen, Thorbjorn Jaglandnak, az ET  főtitkárának szóvivője. A szóvivő által említett "normák" az ET  alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság  javaslataiban foglaltakat jelentik.  

Höltgen megjegyezte, hogy a szavazóknak a népszavazás  kérdéseiről legalább két héttel korábban értesülniük kell, s jelen  esetben nem ez a helyzet.  

Hozzátette, ugyancsak az idő rövidsége miatt nincs lehetőség a  voksolás nemzetközi megfigyelésére, pedig a Velencei Bizottság  ajánlásai között ugyancsak szerepel a külföldi megfigyelők  megjelenésének lehetővé tétele a választásokon.  

A szóvivő azt is megemlítette, egy népszavazás kérdéseinek  nagyon világosnak és érthetőnek kell lenniük, és úgy vélte, ebben az  esetben nem ez a helyzet.  

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szombaton jelentette be,  referendumot ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő  megállapodásról. A népszavazás kimenetelének óriási a tétje: ha a  görög választók elvetik a hitelezőkkel való megegyezést, az  Görögország eurózónabeli tagságának megszűnését vonhatja maga után.  Ha a szavazók a görög kormány kérése ellenére megszavazzák a  megállapodást, erre az esetre Ciprasz kilátásba helyezte a  lemondását.

Hollande azonnali megállapodást sürget

Francois Hollande  francia államfő azonnali megállapodást sürgetett szerdán a görög  kormány és európai hitelezői között.  

"Egyértelműnek kell lenni, megállapodást most azonnal!" -  jelentette ki Lyonban a francia elnök, aki szerint nem lehet tovább  halogatni a kompromisszumot. "Már egy ideje beszélünk erről a  megállapodásról, itt az idő, hogy megszülessen" - fogalmazott.  

Azt is mondta, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna  szétesését. Véleménye szerint a meghosszabbított tárgyalásokat most  végig kell vinni.  

A külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról  vasárnapra kiírt görögországi népszavazásról a francia elnök úgy  vélekedett, Görögország dolga, hogy megtartja-e vagy pedig  visszavonja.  

Ha a megállapodás megszületik a referendum előtt, akkor a  konzultációnak nem lesz már sok értelme - jegyezte meg Hollande.  

Angela Merkel német kancellár viszont a francia állásponttal  ellentétes véleményt fogalmazott meg. Azt mondta, hogy az ajtó  továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de  egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi  referendum után lehet tárgyalni.  

Brit lapértesülések szerint Alekszisz Ciprasz görög  miniszterelnök kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők  legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott  átfogó javaslatcsomagját bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel  és pontosításokkal, a június 30-án lejáró nemzetközi hitelprogram  meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai  Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként.  

Az új javaslatot szerdán késő délután vitatják meg az  euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében.  

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter első reagálásában  elutasította a görögök újabb javaslatát, mivel szerinte Ciprasz kedd  esti levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly  tárgyalásokat folytatni.  

Schäuble emlékeztetett arra is, hogy június 30-án lejárt a  Görögországot támogató európai hitelprogram hatálya, így nem lehet a  status quóhoz ragaszkodni.  

Michel Sapin francia pénzügyminiszter viszont azt mondta:  reméli, hogy még a külföldi hitelezők által megajánlott  segélycsomagról kiírt népszavazás előtt megszületik a megállapodás  Görögország és a hitelezők között.

Ciprasz fenntartja a népszavazást

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök megerősítette, hogy vasárnap megtartják a népszavazást, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatnak véleményt a görög polgárok.

A miniszterelnök szerdán a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott.

Ciprasz megismételte, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a népszavazás után is. Szerinte a nemek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy egy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak.

Vezető európai politikusok a napokban sorra azt hangoztatták: a referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Európai Unióban kívánnak-e maradni.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke megerősítette, hogy szerda esti telekonferenciájukon megvitatják az új görög javaslatokat, de Ciprasz beszéde után kevés esélyt lát az előrelépésre.

A televíziós beszéd elhangzása előtt alig öt órával derült ki, hogy a görög miniszterelnök két levelet is küldött a nemzetközi hitelezőknek kedden.

Az elsőben azt javasolta, hogy Görögország kössön két évre szóló hitelmegállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) és ütemezzék át a görög államadósságot. Athén azt is kérte, hogy a megállapodás megkötéséig hosszabbítsák meg a kedd éjfélkor kifutó európai hitelprogram hatályát.

A másik, a szerdán ismertté vált levélben a görög kormányfő arról tájékoztatta a nemzetközi hitelezőket, hogy kormánya kész elfogadni a legutolsó átfogó javaslatcsomagukat bizonyos módosításokkal a június 30-án lejáró második európai hitelprogram meghosszabbítása és az euróövezeti mentőalappal kötendő hitelmegállapodás részeként.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti rendkívüli tanácskozásukon nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, továbbra sem hajlandóak tárgyalni a görög adósság egy részének leírásáról, az ESM hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelemről pedig szokásos ügymenet szerint döntenek, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el. A döntésben kulcsszereplő Németország képviselői hűvösen fogadták az újabb görög javaslatot is, Angela Merkel kancellár megismételte, hogy a népszavazásig nincs miről tárgyalni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfő éjjel arra kérte Alekszisz Cipraszt, hogy fogadja el a nemzetközi hitelezők utolsó, hét végén tett ajánlatát, valamint buzdítsa arra honfitársait, hogy szavazzanak igennel a népszavazáson. Cserébe felajánlotta, hogy keddre összehívja az euróövezeti pénzügyminisztereket és jóváhagyatja velük az egyezséget, illetve a nemzetközi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását, majd októberben tárgyalásokat kezdenek a görög adósság átütemezéséről, emellett pedig Athén 35 milliárd euró segélyt kap befektetési és munkahelyteremtési céllal. Hivatalos válasz erre nem érkezett a görög kormánytól.

Az Eurócsoport kivárja a vasárnapi népszavazás eredményét

Az eurózóna  pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport egységesen úgy döntött,  hogy minden további tárgyalás előtt kivárja a görögországi  népszavazás eredményét - közölte az egyik mikroblog-oldalon a  szlovák pénzügyminiszter.  

"Ne kössük a szekeret a lovak elé" - tette közzé rövid  üzenetét Peter Kazimir.  

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport  elnöke ugyanitt jelentette be, hogy a miniszterek telefonos  konferenciabeszélgetése véget ért, és hamarosan írásos és  videónyilatkozatot is közzétesz majd.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában