2014.11.26. 07:00
OGY: Dohányipari változtatásokról is tárgyaltak ma
A Ház ülése reggel 8 órakor, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének jogharmonizációs célú kihirdetéséről szóló általános vitával kezdődött.
19:27 - A veszteséges szupermarketeket szankcionáló kormányzati előterjesztés általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget szerdán az Országgyűlés e heti ülése. A parlament a jövő héten várhatóan szintén háromnapos üléssel folytatja munkáját.
MSZP: beruházások maradhatnak el a módosítás miatt
[namelink name="Józsa István"] (MSZP) szerint beruházások maradhatnak el a javaslat elfogadása után. Lehetségesnek ítélte, hogy a hatályos jogszabály nem nyújt kellő védelmet a kisvállalkozásoknak a nagy, tőkeerős cégekkel szemben, de a politikus erre az előterjesztésben sem látott garanciát. Hozzátette: az elmúlt években annyi kisbolt létesült, ahány bezárt.
Szerinte megfelel a térségben tapasztaltaknak az, hogy a kiskereskedelmi forgalom 60 százaléka a nagyáruházakban bonyolódik le.
Józsa István azt mondta: tartósan veszteséggel működő nagyáruházra nem látott példát, szerinte ez idegen a cégek üzletpolitikájától. A hatásvizsgálatokat is hiányolta az előterjesztés mögül, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyáruházak több embert alkalmaznak, mint a kisebbek, a nagyobbak emellett kedvezőbb árakat és stabilabb minőséget nyújtanak, így szerinte a vásárlók járnak rosszabbul.
Hangsúlyozta: ha hatályba lép a javaslat, versenyelőnybe kerülhetnek bizonyos láncok, ezek közül a CBA-t, a Coopot és a Reált emelte ki.
Jobbik: a javaslat nem ad választ a problémára
[namelink name="Z. Kárpát Dániel"] (Jobbik) azt mondta: egyes multicégek ezermilliárd forintnyi profitot visznek ki az országból, elkerülve az adót. Kérdésesnek tartotta, hogy a javaslat orvosolná ezt a problémát.
Úgy véli, megkésett a szabályozás, a fővárosban például már megtörtént a belváros "plázásítása", ellehetetlenítve a kisvállalkozásokat.
A politikus a többi közt a helyben termelt élelmiszerek preferálást hiányolta az előterjesztésből, és szerinte arra is választ kellene adni, hogy a multinacionális cégek miért kezelik másképp a magyarországi beszállítóikat, mint a nyugat-európaiakat.
Arra sem lát garanciák, hogy a nagyobb üzletek a keletkező terheiket nem hárítják át a vásárlókra.
Elemi érdeknek nevezte a magyar kis cégek erősödését, ugyanakkor kijelentette: a nagyvállalatok nem fogják elhagyni az országot.
LMP: nem a kitűzött célt szolgálja a javaslat
[namelink name="Sallai R. Benedek"] (LMP) szerint a nemzetközi élelmiszerláncok kiszorításának céljával pártja egyet tudna érteni, de a jogszabály nem ezt szolgálja. Úgy látja, a fogyasztók túlnyomó többsége az olcsó termékeket keresi, az előterjesztés így nem kedvez nekik. Szerinte amíg a magyar élelmiszer-termelés nem erősödik meg úgy, hogy minden élelmiszerláncban megjelenhessen, addig legitimációs problémák vannak a javaslattal.
Bírálta, hogy vissza-visszatér a 400 négyzetméteres méretkorlát a kormányoldal előterjesztéseiben, mint mondta, a plázastop és a vasárnapi zárva tartás esetében is az ez alatti üzletméretet preferálták. Feltette a kérdést: kinek az érdekét szolgálja a javaslat? Úgy ítéli meg, hogy nem a szolgáltatás színvonalának emelkedését eredményezi, hanem még veszélyezteti is, több cég ugyanis elhalasztja fejlesztéseit. Bírálta azt is, hogy nem tudható: hogyan hat a javaslat a foglalkoztatásra vagy a nyereségességre.
Szelényi: ezt csinálták a bankokkal és az energiaszolgáltatókkal is
[namelink name="Szelényi Zsuzsanna"] (független) azt mondta, nem először látják ezt a folyamatot, mert a kormányzat korábban ezt csinálta a bankokkal, az energiaszolgáltatókkal és a trafikokkal. Először hatalmas különadót vetettek ki rájuk vagy egy brutális szabályozást vezettek be, amitől csökkent az értékük, hogy az állam vagy hozzá közel állók olcsón felvásárolhassák őket.
Nemcsak az a gond - tette hozzá -, hogy a Fidesz-közeli vállalkozások fölözik le a hasznot, hanem az is, hogy a lakosság drágábban jut termékekhez vagy szolgáltatásokhoz. Ha a boltok bezárnak, akkor a nagy áruházláncok dolgozóinak egy része utcára kerül majd.
A kormány célja a monopóliumok letörése
[namelink name="Glattfelder Béla"] gazdaságszabályozásért felelős államtitkár zárszavában azt mondta, a kormány legfontosabb célja a javaslattal a monopóliumokkal szembeni fellépés azért, hogy a magyar fogyasztók a lehető legversenyképesebb áron juthassanak hozzá a különböző termékekhez.
A kabinet képviselője riasztónak nevezte, hogy az ezredforduló óta évente mintegy ötszáz kisebb üzlet szűnt meg Magyarországon. Glattfelder Béla szerint ezért a nagyobb üzletek szankcionálási lehetőségét ezen kisebb üzletek védelme szempontjából kellene értékelni.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány javaslata nem jelent többletkiadást az üzleteknek, így a fogyasztóknak amiatt nem kell áremelkedéstől tartaniuk.
Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a javaslat általános vitáját.
Napirend után
Egyetlen napirend utáni felszólalóként az LMP-s [namelink name="Sallai R. Benedek"] a 27 éve elhunyt Rockenbauer Pál természetjáróra, televíziós szerkesztőre emlékezett.
[namelink name="Sneider Tamás"] ezt követően bezárta a Ház e heti ülését. Az Országgyűlés jobbikos alelnökének tájékoztatása szerint a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját, várhatóan újabb háromnapos ülést tartanak.
17:21 - Vitatták az ellenzéki képviselők szerdán az Országgyűlésben, hogy a dohányipari vállalkozások 2015-ös egészségügyi hozzájárulását valóban erre a célra használják fel. A képviselők ezután áttértek a kereskedelemről szóló törvény módosításának vitájára.
Képviselői hozzászólások
A törvényjavaslat általános vitájában [namelink name="Bangóné Borbély Ildikó"] (MSZP) adatokat idézett a kormány által készített nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiából: a roma lakosság 77 százaléka dohányzik, szemben az összlakosság 31 százalékával. A romák 64,2 százaléka soha, vagy nagyon ritkán veszi igénybe a térítésmenetes egészségügyi ellátást - közölte, megjegyezve: a törvényjavaslatból befolyó összeg éppen a hátrányos helyzetűekhez nem fog eljutni.
[namelink name="Szakács László"] (MSZP) úgy értékelte, hogy a nap folyamán tárgyalt három, dohányiparral összefüggő javaslat kedvezményezettje ugyanaz, egy valakit helyzetbe hoznak, a többi szereplőt megbüntetik. Mint mondta, nem az iparágért aggódik, de az abban dolgozókért igen. Szerinte nem csökkent a dohányzók száma, hanem inkább a feketepiacról szerzik be a cigarettát.
[namelink name="Szilágyi György"] (Jobbik) is úgy látta, hogy a három törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint a dohánypiac átrendezéséről, a piac újrafelosztásáról. Szerinte a Continental Zrt. javára rendezik át a piacot, a cég uralni fogja a gyártást, az értékesítést, illetve a nagy- és részben kiskereskedelmet. Mint mondta, a kisebb cégek megszűnésével az ezres nagyságrendet is el fogja érni a megszűnő munkahelyek száma, emellett nőni fog a feketekereskedelem is.
[namelink name="Sallai R. Benedek"] (LMP) szerint "csővégi hozzáállást" tükröz az, hogy az egészségügyre fordítják a törvény alapján befolyó összeget és nem a megelőzésre. Miközben erre azt mondják, hogy egészségvédelem, beengedik a trafikokba a jégkrémet - tette hozzá.
Szilágyi Györgyhöz hasonlóan az LMP-s politikus is rámutatott arra, hogy miközben a személyi jövedelemadónál a kormány az egykulcsos adórendszert tartja igazságosnak, addig más területeken - így ebben a törvényben is - sávos adózást alkalmaz.
A DK színeiben politizáló Varju László (független) pénzbehajtásnak minősítette a javaslatot, szerinte abban közhatalmi erőszak jelenik meg, ezért nem támogatható.
Szatmáry: mindenki fizetni fog a szektorban
Szatmáry Kristóf (Fidesz) zárszavában azt mondta, véleménye szerint a célok megfogalmazásában egyetértenek a képviselők. Elmondta, a piac döntő részért - a kereskedelem és a gyártás tekintetében - multik uralják, és aki a piac nagy részét uralja, annak többet kell fizetnie. A javaslat kedvezményezettjeként az egészségügyet jelölte meg.
A kormánypárti politikus szerint mindenki fizetni fog, még a képviselők által említett vállalkozás. Ugyanakkor hozzátette: a nagy cégek nem fognak kivonulni a magyar piacról.
A parlament ezt követően az általános vitát lezárta.
A kereskedelemről szóló törvény módosítása
NGM: a kormány védelmet nyújt a hazai kisvállalkozásoknak
A hazai kis- és középvállalkozások védelmét nevezte a kereskedelemről szóló törvénymódosítás legfontosabb céljának a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Glattfelder Béla expozéjában arról beszélt, hogy mivel a hatályos szabályok ugyanúgy vonatkoznak a hipermarketekre és a kis családi boltokra, a versenyben a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások hálózatai folyamatosan bővülnek, miközben egyre több kisbolt zár be.
A javaslat a kulturális értékek védelme érdekében megtiltaná a diszkontok, nagy méretű szupermarketek és hipermarketek létrehozását a nagyvárosi világörökségi területeken. Emellett bevezetnék azt az új rendelkezést, miszerint ha egy vállalat napi fogyasztási cikkek értékesítéséből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor piaci erőfölényben van.
Az államtitkár szólt arról is, hogy egyes kereskedelmi vállalkozások az árak letörése érdekében megengedhetik maguknak, hogy akár több évig is veszteséget termeljenek, ellehetetlenítve a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak részt venni az árversenyben, hiszen a nyereségből kell fenntartani magukat. Erre tekintettel a javaslat eltiltaná a cégeket a kereskedelmi tevékenységtől a második üzleti év beszámolójának elfogadása után, ha 50 milliárd forint elérése mellett veszteségesen működnek. Ez alól kivétel az induló vállalkozások első négy éve, az egyszeri, nagyértékű beruházásokra tekintettel - magyarázta Glattfelder Béla. Megjegyezte: a módosítás a monopóliumok ellen irányul, de védi a vásárlók érdekeit is.
Fidesz: már rég meg kellett volna alkotni a jogszabályt
[namelink name="Szatmáry Kristóf"] (Fidesz) szerint a rendszerváltás után kellett volna a hazai kis- és közepes vállalkozásokat felkészíteni az unió adta piacbővülésre és a versenyre. Mint mondta, a napi fogyasztási cikkek piacán komoly torzulások, monopóliumok alakultak ki, ezért most a folyamatosan bővülő piacon a kormány megpróbál egyenlő feltételeket biztosítani.
Az előterjesztés legvitatottabb pontjának nevezte azt a passzust, amely szerint csak azok az áruházak végezhetnek kereskedelmi tevékenységet, amelyek két egymást követő évben nem veszteségesek.
Közölte: erre azért van szükség, mert hosszú távon veszteséges kereskedelmi tevékenység nincs. Ha mégis ez áll fenn, annak az lehet az oka - mondta -, hogy a cég máshol realizálja a magyarországi tevékenységnek eredményét, de azért is veszteséges lehet, mert piacszerzés, a konkurencia kiszorítása miatt ár alatt értékesít, vagyis addig veszteséges, míg tönkre nem teszi versenytársait.
A javaslat az újonnan induló társaságoknak lehetőséget ad a veszteségre - mutatott rá.
15:38 - A dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulását teljes egészében az egészségügyre fordítják - hangsúlyozta a kormányzat és a kormánypárt a törvényjavaslat vitájában. Az ellenzéki pártok azt mondták, hogy a kimondott céllal egyetértenek, de bírálták, hogy a javaslat egy céget hoz helyzetbe.
Szatmáry: kevesebb dohányos és az igazságosabb teherviselés a cél
A dohányzók számának visszaszorításával, valamint az igazságosabb közteherviseléssel indokolta a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztő [namelink name="Szatmáry Kristóf"] (Fidesz).
Az indítvány rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat. A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne, a fizetendő hozzájárulás mértékét a javaslat sávosan határozza meg.
A fideszes képviselő felidézte, hogy a dohányzás visszaszorítása érdekében átrendezték a kiskereskedelmi piacot, 2011-ben pedig a nemdohányzók védelme érdekében fogadtak el olyan törvényt, amely a közforgalmú helyeken, zárt térben megtiltotta a dohányzást.
A politikus a dohányzás elleni küzdelem egyik eszközeként beszélt az adóztatásról, jelezve, hogy a teher jelenleg döntően a fogyasztókon csapódik le. A javaslat érvényt kíván szerezni az igazságosabb közteherviselésnek, hogy a legnagyobb hasznot húzó cégek is kivegyék részüket, emellett rögzíti azt is, hogy az így befolyt összeg a kormány egészségügyi rendszer átalakítását célzó elképzeléseire fordítható - ismertette Szatmáry Kristóf.
Kormány: a hozzájárulást az egészségügyre fordítják
[namelink name="Glattfelder Béla"], a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára elmondta, hogy a törvényjavaslat egy egyszeri egészségügyi hozzájárulást róna ki a dohányipari cégekre. Az elképzeléseik szerint a 11-12 milliárd forintos hozzájárulás teljes egészében az egészségügyi alrendszerekre fordítható, és nem várják, hogy áremelkedést okozna a cégek között meglévő erős árverseny miatt - közölte.
Fidesz: jó intézkedésekkel vissza lehet szorítani a dohányzást
[namelink name="Völner Pál"], a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedések hatására jelentősen csökkent a cigarettafogyasztás, tavaly mintegy négymilliárd szállal kevesebb fogyott.
Szavai szerint a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a megfelelő mértékű jövedéki adóztatás, de azt az adót a gyártók áthárítják a vásárlókra. A mostani javaslat viszont egyszeri kötelezettséggel terheli a dohányipari vállalatokat, így feltételezhető, hogy a teher döntő része a cégeken marad - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a bevételt csak az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására lehet fordítani. Arra is kitért, hogy a javaslat sávosan határozza meg a hozzájárulás mértékét, amit az igazságosabb közteherviseléssel indokolt.
MSZP: nincs biztosíték arra, hogy a bevételt az egészségügyre fordítják
[namelink name="Józsa István"] szocialista vezérszónok egyetértett az egészség védelmében hozott intézkedésekkel, de - mint mondta - nem mindegy, hogy azt hogyan teszik. A sávos adóztatással azt érik el, hogy azokat a cégeket adóztatják meg, akiket akarnak - folytatta. A törvényjavaslat a dohánypiac két legnagyobb szereplőjét érinti a leginkább negatívan, ők ketten együtt közel tízmilliárd forintot fizetnek be - közölte.
Felhívta a figyelmet, hogy a törvényben nincsenek garanciák arra, hogy a bevételt pontosan hogy fogják felhasználni, a költségvetés egészségügyi rovatában pedig nem lelhető fel többletráfordításra utaló sor.
Általában a különadók úgy szoktak indulni, hogy egyszerinek mondják, aztán többnyire az fordult elő, hogy az "egyszerinek szánt adó aztán úgy is maradt" - mondta.
Jobbik: semmilyen konzultáció nem zajlott az ügyben
[namelink name="Lukács László"] (Jobbik) is arról beszélt, hogy a kinyilatkoztatott célt fontosnak tartják és az egészségügynek valóban szüksége van arra a pénzre, ami az adóból befolyik majd. Hangsúlyozta, hogy semmilyen konzultációt nem folytattak az ügyben. Ráadásul "sanda gyanúra adott okot" az "ön személye és a korábban a trafikügyekkel kapcsolatos érintettsége" - mondta Szatmáry Kristófnak.
Az adónak hátránya, hogy csak egyetlen évre szól, mert az egészségügyben nem egy évre szoktak gondolkozni, hanem rendszerszinten - jelentette ki a jobbikos honatya.
Szerinte azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányipar és a dohánykereskedelmi dolgozók szervezete felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat milyen károkat okozhat az iparágban.
LMP: a jogszabály egy céget hoz helyzetbe
[namelink name="Schiffer András"], az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a törvényjavaslat mögül nem a lóláb, hanem "egy egész lovarda" lóg ki, ugyanis a jogszabály egy cégcsoport helyzetbe hozásáról szól. A különadó egyetlen vállalkozást, a "trafikosztáskor is taroló" Continental-csoportot fogja változatlanul hagyni - jelentette ki.
Leszögezte, hogy a törvény kimondott céljával egyetértenek, de felhívta a figyelmet, hogy nem ismertek a javaslat munkaerő-piaci hatásai. Ha erre nincs válasz, akkor az indítványt vissza kell vonni - szögezte le.
Schiffer András szokatlannak nevezte, hogy ilyen mértékű ugrásokat hajtsanak végre az egyes sávok között, mint amilyenek a javaslatban szerepelnek. Az LMP álláspontja szerint az indítvány célja a piaci szereplők eltérő terhelése, ezáltal a piaci versenyhelyzet befolyásolása, ezért felmerül az állami befolyásolás gyanúja - összegzett.
14:58 - Ellenzéki képviselők éles kritikával illették a dohánykereskedelemről szóló törvényjavaslatot a szerdai általános vitában az Országgyűlésben.
Varju: az első trafiktörvény is elfogadhatatlan
A DK-ban politizáló [namelink name="Varju László"] (független) arról beszélt, hogy az első trafiktörvényt elutasította, és annak minden módosítását is elfogadhatatlannak tartja. Álláspontja szerint a trafikokkal a kedvezményezettek politikai érdemeit jutalmazzák, ugyanakkor felelőtlenség, hogy 800 településen nincs ilyen szolgáltatás. A képviselő csalásnak minősítette a pályázatok elbírálását, és azt feltételezi - mondta -, hogy előbírálat is volt. Azt mondta: a kormány csak a trafiktörvény révén létrejött gazdasági helyzetet próbálja finomítani jelen javaslatával.
MSZP: elfogadhatatlan az adókiesés mértéke
[namelink name="Szakács László"] (MSZP) szerint nem a dohányzók száma csökkent az elmúlt időszakban, hanem a törvény a legális kereskedelmet szorította vissza. Úgy vélte: a feketekereskedelem mintegy 15 százalékkal bővült, s ez 40-45 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. Ezt elfogadhatatlan mértékű adókiesésnek minősítette, hozzátéve, hogy a nem ellenőrzött körülmények között piacra jutott termékek sokkal károsabbak. Utalt arra is, hogy az intézkedés munkahelyeket is érint, a reálgazdaság reagálni fog rá, amit szerinte a kormány nem vett számításba.
Jobbik: még inkább nőni fog a feketekereskedelem
A jobbikos [namelink name="Szilágyi György"] azt mondta, alantas célok szolgálatába állítani a törvényeket a jogalkotásba és az Országgyűlésbe vettet hitet rendíti meg. Reméli - mondta -, hogy megcáfolják, rosszul tudja, és nem volt mutyi a trafikok kiosztásakor, nem nőtt a feketekereskedelem, és a termékkör szélesítése valóban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását szolgálja.
A három e témát érintően benyújtott törvény hatása az lesz, hogy még inkább bővülni fog a feketekereskedelem - vélte.
LMP: nem a fiatalok távoltartása a cél
[namelink name="Schiffer András"] (LMP) arról beszélt, újra ki akarnak stafírozni haveri vállalkozásokat, állami piacrablást szolgál a javaslat. A pályázati kiírási határidő szerinte 45 napról 120 napra növelése az aktív piaci szereplőket segíti, mert csak hosszú idő elteltével lép be a konkurencia.
A bírságoknál az alsó határ csökkentése külön indoklása szorul - mondta, és azt kérdezte: meddig folytatják még, hogy oligarchacsoportok mondanak tollba törvényjavaslatokat.
MSZP: az állam és egyes szervei úgy néznek ki, mint egy korrupciós menedzsment
[namelink name="Korózs Lajos"] szerint az állam és egyes szervei úgy néznek ki, mint egy korrupciós menedzsment. Ha holnap leváltanák Vida Ildikót a NAV éléről, és 15-16 középvezetőt el kellene távolítani, nem tudnák megcsinálni, mert nem tudnának olyanokat a helyükbe ültetni, akik ezt a rendszert képesek működtetni - fogalmazott a szocialista képviselő, aki szerint valójában nem a gyermekek egészségét akarják védeni, hanem a Fidesz érdekében javasolnak módosításokat.
Az elnöklő Latorcai János ekkor azt kérdezte, hogy mikor tér rá a szocialista politikus a javaslatra, mert úgy érzi, az elmondottak nem arról szólnak.
Korózs Lajos ragaszkodott hozzá, hogy a "maffiaállam szociológiai hátterét" elmondja. Latorcai János ismét azt kérte, a javaslatról beszéljen, ezt követően a képviselő leült és az elnök kérdésére azt mondta: nem kívánja folytatni felszólalását.
Schiffer András erre úgy reagált, általános vitát tartanak, és ilyenkor a jogpolitikai célokkal is foglalkoznak. Ebben a vitában Korózs Lajos nem tett mást, mint a maffiaállam építéséről szóló tanulmány szerzőjét, Magyar Bálintot idézte. Azt kérte ismét, hogy az elnök biztosítson lehetőséget az államtitkárnak és a kormánypárti képviselőknek a cáfolatra.
Latorcai János úgy válaszolt, mindenkinek biztosít lehetőséget a megszólalásra, aki megnyomja a gombot.
Államtitkári zárszó
[namelink name="Hegmanné Nemes Sára"] államtitkár zárszavában kiemelte: a koncesszió szerzett jog, amit az állam csak törvénysértés esetén mondhat fel. Azért emelték be, mert sokan írtak a miniszternek, hogy szeretnék visszaadni, megszüntetni a koncessziót.
A tapasztalatok alapján a 45 nap kevésnek tűnt és ezért kértek hosszabbítást - jelezte, hozzátéve: egy pályázó öt trafikot üzemeltethet most is.
Az államtitkár javasolta, hogy ha Varju László a trafikkoncesszióknál bűncselekményről szerez tudomást, tegyen feljelentést és tárja elő bizonyítékait. Rámutatott: ha az elindult jó tendencia folytatódik, és a dohányzás csökken, akkor tovább fog szűkülni minden trafikos piaca.
Hangsúlyozta: kiskorú továbbra sem mehet be a trafikba, tehát rágógumi és jégkrém árusításával nem lehet őket becsábítani.
Az elnöklő [namelink name="Latorcai János"] ezt követően az általános vitát lezárta.
Krónika 5. rész (dohánykereskedelem)
Az MSZP közlése szerint jövedékiadó-emelés is bekerült a dohánykereskedelemről szóló törvényjavaslatba. A Jobbik trafikmutyiról, az LMP ellentmondásokkal teli javaslatról beszélt a szerda délután folytatódott parlamenti vitában.
MSZP: jövedékiadó-emelés is bekerült a javaslatba
Józsa István, az MSZP vezérszónoka szerint jövedékiadó-emelést is beletettek a javaslatba. "Nem tudunk annyit adózni, amennyit loptok" - idézte kormányellenes tüntetések tábláit, hozzátéve: szerinte fideszes "haverokhoz" mennek ezek a pénzek.
Kitért arra is, hogy meglepő módon javultak a halálozási statisztikák, aminek egyik oka lehet a dohányzás visszaesése. Helyesnek tartotta, hogy az unió vonatkozó irányelve további lépéseket kíván bevezetni a dohányzás elleni küzdelemben, amire ez a javaslat is hivatkozik. Az, hogy a koncessziós pályázatokat elektronikus úton be lehet nyújtani, a korszerűség irányába tett lépés - folytatta, ugyanakkor merevnek minősítve azt a szabályt, hogy 2 ezerről 3 ezerre nő a trafiknyitási küszöb.
Helyeselte, hogy 45 napról 120-ra változik az új pályázat kiírási ideje, mert ott szűnik meg a koncessziós pályázat, ahol kisebb igény van az értékesítésre. Megemlítette, hogy a javaslat rendezné halál esetén családi vállalkozás fennmaradásának lehetőségét, ami a korábbi trafikműködéssel összhangban van.
Nem szól ugyanakkor a javaslat arról, hogy két veszteséges trafik közül melyiket kell bezárni, nem rendezik arról sem, hogy mikor és milyen feltételek mellett lehet a koncessziós szerződést közös megegyezéssel felmondani - bírált Józsa István. Nincsenek háttérszámítások sem, hogy az adóemelések után milyen pályán fut majd a dohánytermékek ára - tette hozzá, megjegyezve: egy korrekt előterjesztés erről is rendelkezett volna.
Jobbik: a javaslat nem a dohányzás visszaszorításáról szól
Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, el kell dönteni mi a cél: ha az, hogy minél kevesebben dohányozzanak, akkor a boltoknak is kisebb forgalmat kell bonyolítaniuk, szerinte ugyanakkor ez a javaslat nem erről szól, hanem újabb szomorú epizódja a trafikmutyinak.
Megjegyezte: sarkalatos törvénnyel szabályoznak olyan kérdéseket, amelyek egy szűk csoport rövid távú anyagi érdekeit szolgálják, közvetlen anyagi kárt okozva széles rétegeknek. Csodálkozásának adott hangot, hogy Kövér László házelnök, amikor a haverok anyagi érdekeinek kiszolgálójává silányítják a törvényhozást, hallgat.
Az elnöklő Latorcai János félbeszakította a felszólalást, szerinte a jogszabálynak nincs sarkalatos pontja.
Szilágyi György úgy válaszolt: ha olyan dolgokat mond, amivel a kormányzat képviselői nem értenek egyet, akkor lehetőségük van, hogy felálljanak és válaszoljanak. Ő erről a törvényről beszél - mondta, és szóvá tette, hogy az elnök tartalmilag kritizálja a felszólalását.
A továbbiakban arról beszélt, hogy a feltöltő kártyás telefonok a fiatalok körében elterjedtek, akiket meg akarnak óvni a dohányzástól, a termékbővítéssel azonban pont bevonzzák őket a boltokba, ahol találkoznak a dohánytermékekkel. Vonaljegyet is többen használnak, mint ahányan dohányoznak - jegyezte meg.
Jelezte: módosító indítványokat nyújtott be arról, hogy az érintett termékeket ne lehessen ezen boltokban árusítani. A javaslatot nem támogatják - jelezte.
LMP: ellentmondásokkal teli a javaslat
Schiffer András, az LMP vezérszónoka úgy látja: Szilágyi György valóban tévedett, amikor arra hivatkozott, hogy a javaslatnak sarkalatos záradéka van. Ugyanakkor azt kérte, az elnök ne szakítsa félbe, ne javítsa ki a felszólalót, hanem adjon lehetőséget a kormánypárti politikusoknak, a kormány képviselőjének, hogy rávilágítsanak az ellenzéki képviselők tévedésére.
A javaslatról szólva először arra tért ki, úgy tárgyalnak egészségvédelmi törvényt, hogy egyetlen kormánypárti politikus sincs a teremben. Szóvá tette azt is, hogy a KDNP nem állít vezérszónokot.
Az LMP frakcióvezetője silány kommunikációs technikának nevezte, hogy egyszerre beszélnek a dohányzás visszaszorításáról, majd utána megfogalmazzák a piac erősítését célját. Azt tanácsolta az államtitkárnak, jelezze a Fidesz "kommunikációs gurujainak", ne írjanak olyan indoklást, amiben a két érv kizárja egymást. Schiffer András szerint egyes piaci szereplőket mások kárára lehet erősíteni, de akkor ne beszéljenek az egészség védelméről és a dohányzás visszaszorításáról.
Ellentmondás, hogy a boltok számát csökkentenék, de az árusítható termékek körét bővítenék - érvelt. Felvetette: miért akarnak rágógumit, mentolos cukorkát árulni, ha pontosan tudják, hogy a gyermekek ezt előszeretettel fogyasztják. Hasonlóan vélekedett a mobiltelefonok feltöltéséről és a vonaljegyek árusításáról.
Van pofájuk azt mondani, hogy ez a dohányzás visszaszorításáról szól, tényleg nem sül ki a szemük? - fogalmazott.
Krónika 4. rész (dohánykereskedelem, fiatalkorúak védelme)
Vállalhatatlannak ítélték, ezért a dohány-kereskedelemről szóló előterjesztés visszavonását kérték ellenzéki felszólalók a javaslat szerdai, parlamenti vitájában. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosításának vitájában az előterjesztő elmondta, hogy bővül a trafikokban árusítható termékek köre.
Varju: vissza kell vonni az előterjesztést
Varju László, a DK független képviselője vállalhatatlannak nevezte az előterjesztést, és annak visszavonását kérte. Úgy fogalmazott: eljutottunk oda, hogy a dohány-nagykereskedelmet is felosztják - vélhetően már kijelölt - kedvezményezetteknek, vagyis a Fidesz környezetében lévő társaságoknak teremtenek újabb lehetőséget.
Jobbik: a javaslat nem szolgálja az ország érdekét
Szilágyi György (Jobbik) szintén az előterjesztés visszavonását kérte, mert az szerinte nem szolgálja az ország érdekét. A képviselő a Continental Dohányipari Zrt. és a CBA érdekeltségét látja az előterjesztés mögött.
Bírálta, hogy minden kockázatot a beszállítóknak kell vállalniuk, akik a többi közt mintegy kétheti termékmennyiséget is kötelesek meghitelezve átadni a kiskereskedelemnek. Hangsúlyozta: erre csak a legnagyobbak lesznek képesek. Szerinte a jogszabály az illegális kereskedelmet növeli majd, és csaknem ezer ember állását veszélyezteti.
Feltette a kérdést: lesz-e az országban szivardohány és prémium termék vagy ezeket nem éri majd meg forgalmazni?
LMP: a Continentalt és kommunikációs cégeket hoz helyzetbe az előterjesztés
Schiffer András (LMP) kijelentette: a törvény által szabott kritériumok számos nagy céget kizárnak a lehetőségekből, miközben egyet, a Continentalt helyzetbe hoznak. Haszontalannak nevezte az esetleges kampányokat a feketekereskedelem ellen, amellyel szerinte csak azok a marketing kommunikációs cégek járnak jól, akik megkapják a megbízásokat.
Rabló kapitalizmust alkalmaz a Fidesz, ami ellehetetleníti a nagyobb hozzáadott értékkel termelő gazdaságot - fogalmazott.
Hangsúlyozta: az összes "állami piacrablás" befagyasztja a magyar béreket.
NFM: nem a nagykereskedők érekét szolgálja az előterjesztés
Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: az előterjesztés a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének javaslatait figyelembe véve készült, így nem a néhány nagykereskedő, hanem a több mint 6300 trafikos érdekét szolgálja.
Hozzátette: a szervezet számos kifogást fogalmazott meg a nagykereskedőkkel kapcsolatban, a többi közt azt, hogy erőfölényükkel visszaélve módosítják egyoldalúan a szerződéseket.
Kijelentette: a dohánykereskedelem nem szabad piac. Mivel koncessziós termékről van szó, az állam megmondhatja, milyen feltételek mellett lehet azt forgalmazni.
Emlékeztetett arra is: a változtatásokat korábban is nemzetközi példák alapján alakították ki. Szerinte még korai lenne megmondani, mely cég épülhet be a rendszerbe. Közölte azt is, nem vizionálná több ezer munkahely megszűnését a javaslat miatt, mert ha csökken is a szektorban foglalkoztatottak száma, az a csökkenő fogyasztás miatt lesz.
Mint mondta, a kormány célja az egészség és a fiatalok védelme. Azt ugyanakkor elismerte: a feketekereskedelem visszaszorítása nagy kihívás.
Az ülést vezető Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.
NFM: emelkedik a dohányboltokban árusítható termékek köre
A társadalmi igényekkel és elvárásokkal, a dohánytermék-kiskereskedőktől kapott jelzésekkel és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival indokolta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerdán a parlamentben.
Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitaindítójában elmondta, hogy a javaslat a dohányboltokban forgalmazható termékkör minimális növelését kezdeményezi, miközben a korábbi kétezer főről háromezerre emeli az újabb koncessziók kiadásának feltételét.
Az indítvány felhatalmazza a koncessziós szerződés megkötésére jogosult minisztert vagy a nevében eljáró személyt, hogy közös megegyezéssel megszüntethesse a szerződéseket azokon a területeken, ahol azt a dohányboltok száma és a vásárlók hiánya indokolttá teszi - ismertette az államtitkár.
Fidesz: az indítvány pontosítja a törvényi definíciókat
Völner Pál, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a Ház előtt fekvő javaslat célja a dohányboltokban forgalmazható termékkör ésszerű, minimális bővítése olyan termékekkel, amelyek szervesen kapcsolódnak a trafikok árukínálatához.
Hangsúlyozta, hogy az indítvány pontosítja a törvényi definíciókat és kétezer főről háromezerre emeli azt a küszöböt, amely alapján kötelezően újabb árusítási jogosultságot kell kijelölni. A politikus arra is kitért, hogy ha a forgalmi adatok indokolják és az adott településen már legalább két jogosultságot birtokolnak, akkor a kiíró dönthet úgy is, hogy a maximálisan engedélyezhetőnél kevesebb dohánybolt működjön.
Külön kiemelte, hogy a javaslat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. feladatává teszi, hogy intenzíven működjön közre a dohányzás visszaszorításban és az egészségvédelmet érintő feladatokban. Ennek megfelelően a Zrt.-nek médiakampányokat kell szerveznie, valamint együtt kell működnie a leszokást segítő szervekkel.
A javaslat a korábbi törvénnyel összhangban lehetővé tenné, hogy a családi vállalkozás a jogosult halála esetén is fennmaradjon - mondta a politikus.
Krónika 3. rész (dohánykereskedelem)
A dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény javasolt módosításának szerdai, parlamenti tárgyalása során az MSZP többek között áremelésről, munkahelyek megszűnéséről és a szabad verseny jogának megsértéséről beszélt. A Jobbik szerint az előterjesztés célja a haverok érdekeinek kiszolgálása, míg az LMP úgy értékeli, tökéletesen megszervezett állami piacrablás történik.
MSZP: piacgazdasági keretek között nincs ilyen konstrukció
Az MSZP véleménye szerint nincs mihez hasonlítani a magyarországi dohánykereskedelmi szabályozást, erről ugyanis nincsenek nemzetközi tapasztalatok, mert piacgazdasági keretek között ilyen konstrukció sehol a világon nem működik. Erről Józsa István, az ellenzéki párt vezérszónoka beszélt a dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény módosításának vitájában.
A képviselő szerint a javaslatból garanciális elemek hiányoznak.
A trafikkoncessziók nyertesei támogatják az előterjesztést, a nagykereskedők és a dohánygyárak viszont ellenzik - hívta fel a figyelmet. A szabályozás dobozonként várhatóan 130 forintos áremelkedést eredményez, ezért kérdéses a törvény célszerűsége - folytatta. Szavai szerint a drágulás hatással lesz az inflációra, a legális piac további zsugorodása miatt pedig 7-800 munkahely szűnhet meg.
Azt mondta, az indítvány nem segíti a felfutóban lévő feketekereskedelem elleni harcot, miközben az átlagosan 15 százalékos feketepiac 2014 végéig mintegy 45 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoz.
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány előzetes konzultáció nélkül egy kézbe adja a nagykereskedelmet, mert az ellátó létrehozása felesleges, költséges és bonyolulttá teszi a kiskereskedelmi ellátást és sérti a szabad verseny jogát - tette hozzá Józsa István.
A javaslat körbeírja, hogy milyen cégek jöhetnek szóba elosztószervezetként. Ebből az látszik, hogy ismét csak a baráti szervezetek helyzetbe hozása és évi több milliárd forintos haszonhoz juttatása a cél - értékelte a szocialista képviselő.
Jobbik: a javaslat célja a haverok érdekeinek kiszolgálása
Szilágyi György (Jobbik) úgy fogalmazott, "egy csodálatos, fantasztikus törvényjavaslat fekszik most előttünk. Ez a törvényjavaslat kifejezi bölcs vezetőink a népért aggódó gondoskodását". Az ellenzéki képviselő az előterjesztés jelentőségét abban látja, hogy a rendszerváltás után 25 évvel ismét betekintést lehet nyerni Magyarország 1950-es és 1960-as éveinek gondolkodásába, "a létező szocializmus világába".
Szilágyi György szerint a központi állam által irányított kereskedelmi rendszerrel jelenleg Kubában és Észak-Koreában lehet találkozni. Hozzátette: a törvényjavaslat káros, vállalhatatlan, és azt kérte, hogy vonják vissza azt.
Azt mondta, a trafikmutyi újabb mérföldkőhöz érkezett ezzel a javaslattal. A rendelkezéseket azzal indokolják - folytatta -, hogy az elmúlt időszakban nemkívánatos piaci jelenségek ütötték fel a fejüket, és szükséges a kereskedelmi kényszerítő eszközök kordában tartása. Egyetlen példát sem említenek azonban - tette hozzá, megjegyezve: ez a retorika kísértetiesen hasonlít a kulákok állami szintű démonizálására.
Szilágyi György szerint a javaslat valódi célja a haverok pillanatnyi anyagi érdekeinek elvtelen és gátlástalan kiszolgálása. Kifogásolta, hogy mellőzhető lesz a nyilvános pályázat a dohány-kiskereskedelmi ellátóról szóló koncesszió kiírásakor.
LMP: tökéletesen megszervezett állami piacrablás történik
Schiffer András (LMP) lex Continentalnak nevezte a törvényjavaslatot, és azt mondta, az a trafikmutyi folytatása, ugyanakkor vitatta az ellenzéki pártok azon álláspontját, hogy szocialisztikus intézkedésről lenne szó. Álláspontja szerint ugyanis tökéletesen megszervezett állami piacrablás történik, a javaslat továbbépíti az új vazallusi rendszert a Fidesz által irányított állami kapitalizmusban.
Az előterjesztés indoklását az első szótól az utolsóig szemen szedett hazugságnak nevezte. Mint mondta, egy meghatározott gazdasági érdekcsoport rendelt egy törvényt és a "Habony-műveknél legyártották hozzá a kommunikációs paneleket".
Az LMP frakcióvezetője hiányolta a jogalkotási törvény által előírt hatástanulmányokat. Megítélése szerint olyan piacot szántanak be, amelyet kedvezőtlen megítélése miatt nem véd meg senki.
Schiffer András beszélt arról is, hogy a javaslat valakiknek valóságos bombaüzlet, mert a dohány-kiskereskedelmi ellátó nemcsak állami tulajdonban, hanem koncessziós magánvállalkozásként is működhet. Olyan tökéletesen felesleges logisztikai vállalkozást iktatnak be a gyártók, nagykereskedők és a dohányboltok közé, amely a piac érdekalapú befolyásolása mellett a haszon teljes lefölözésére alkalmas - ismertette álláspontját, megjegyezve, a törvény azt is kijelöli, hogy már 15 éve engedélyes kereskedő lehet a nyertes.
Krónika 2. rész (klímavédelem, dohánykereskedelem
Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló törvénymódosítás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, majd a képviselők áttértek a dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény módosítását kezdeményező előterjesztés tárgyalására.
Fidesz: az éghajlatváltozással együtt kell élni
Turi-Kovács Béla (Fidesz) egyetértetett azzal, hogy a törvény részletszabályai kevésbé fontosak, mint a jogszabály háttere maga. Szerinte a legnagyobb hiba, ha eldöntetlen tudományos kérdéseket a tabu szintjén kezelnek, ugyanakkor az sem szerencsés, ha ilyen kérdésekben hatalmi szóval születik döntés.
Mint mondta, reméli, hogy az alapkérdésekben egyetértenek, azaz, hogy az éghajlatváltozással együtt kell élnie az emberiségnek. Hangsúlyozta: nem csak energiakérdésről van szó. Példaként említette, hogy a vízgazdálkodás - egységes irányítás mellett - hatalmas hasznokat hozhat Magyarországnak.
A politikus jelezte, támogatja a törvény elfogadását.
LMP: elkeserítőek a kiotói egyezmény utáni eredmények
Az LMP-s Sallai R. Benedek örömét fejezte ki, hogy konstruktív vita zajlik, és hogy nem pártpolitikai szempontok érvényesülnek benne. Szerinte elkeserítőek a kiotói egyezmény utáni eredmények, erről nem a magyar kormány, hanem a globális világgazdaság tehet. Bírálta, hogy 28 milliárd forintot szánnak egy olyan paksi fejlesztésre, aminek részletei nem is ismertek, miközben a kommunális és közszolgálati, ipari kibocsátások csökkentését célzó pályázatokra jelképes összeg áll rendelkezésre. Energia és klímapolitika kérdése nem elválasztható - hangoztatta, s az energiafüggőség átalakítását sürgette.
Jobbik: meg kell nézni milyen alternatív megoldások vannak
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta: meg kell nézni milyen alternatív megoldások vannak az atomenergia kiváltására, de addig és most nincs más lehetőség, mint a paksi fejlesztés. Hozzátette: azt szeretnék, ha a magyar embereknek származna nyeresége a bővítésből.
Kormány: a kibocsátást és az energiafelhasználást kell mérsékelni
Fónagy János zárszavában kiemelte: a jogharmonizációs előterjesztés kapcsán számos olyan felvetés hangzott el, ami a jelen, a közeli és a távoli jövő szempontjából egyaránt fontos. Azt kérte, a szocialista frakció gondolja át a törvény támogatásának lehetőségét. Azt, hogy aktuálpolitikai okokból nem támogatják, megérti, de a törvény céljai szakmailag megalapozottak - mondta.
Kitért arra, hogy a 90-es évekhez képest 30 százalékos kvótakibocsátást ért el Magyarország, ez azonban alapvetően a gazdaság visszaszorulásából fakadt. A kiotói kvótavagyon a gazdasági válság miatt teljesen elértéktelenedett - állapította meg, hozzátéve: ugyanakkor a megmaradt kvóta a 2013-20-as időszakra áttevődött, tehát nem veszett el.
Egyetértett azzal, hogy a kibocsátást és az energiafelhasználást kell mérsékelni. A villamosított közösségi közlekedést vetette fel egyik lehetséget megoldásként. Ehhez az energiát ma az atomerőmű tudja biztosítani - jelezte Fónagy János.
Nem új kapacitásokról van szó, hanem a mostaniak kiváltásáról - közölte a paksi bővítéssel kapcsolatban.
Az elnöklő Hiller István ezt követően az általános vitát lezárta.
NFM: fel kell lépni a káros magatartásokkal szemben a dohánypiacon
A hazai dohánypiacon tapasztalható káros magatartások elleni fellépéssel indokolta a dohánytermék-kiskereskedelemre vonatkozó törvény javasolt módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerdán a parlamentben.Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitáját megnyitva arról beszélt: a kiskereskedők nem tudják befolyástól mentesen, a piaci és fogyasztói érdekeknek megfelelően beszerezni a dohánytermékeket, ezért szabályozott keretekre van szükség.
Szavai szerint azzal, hogy előírják: a kiskereskedők csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított kiskereskedelmi ellátótól vásárolhatnak, megszűnik a kiskereskedők kitettsége a nagykereskedők irányába.
Fidesz: a javaslat nem monopolizálja a dohány-nagykereskedelmet
A Fidesz szerint az elmúlt időszak tapasztalatai alapján - egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt - szükség van arra, hogy szabályozott keretek közé szorítsák a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét.
Völner Pál, a kormánypárt vezérszónoka a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereskedelmet, ugyanis a gyártás, az ármeghatározás, a kereskedelmi politika kialakításának joga továbbra is a nagykereskedőknél marad. A javaslat kötelezi a nagykereskedőt arra, hogy megfelelő készletet biztosítson az ellátóknak - tette hozzá.
A kiskereskedelmi ellátó feladata a megrendelt árucsoport rendszeres kiszállítása lesz a kiskereskedőknek, miközben megszűnik a nagykereskedők által korábban előírt árukapcsolás - emelte ki.
Szavai szerint garanciális szabályok biztosítják, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét.
Völner Pál kitért arra is, hogy a feketekereskedelem növekedését a döntéshozók is látják, ezért a NAV és dohányipar szereplői országos kampányt indítottak az illegális kereskedelem ellen. Az illegális tevékenység kiszorítása az adóhivatal feladata és a NAV elsősorban arra törekszik, hogy az illegális termékek be se jussanak az országba - jelezte.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy korábban a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, de az eddigi átalakítások miatt ez mára 12 százalékra csökkent.
OGY - Krónika 1. rész (klímavédelem)
Főként az uniós jogharmonizációval indokolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló törvénymódosítást szerdán az Országgyűlésben. A Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatta az előterjesztést, az MSZP a kormány kvótaértékesítési politikájára hivatkozva jelezte, hogy tartózkodni fog a szavazásnál.
Fónagy: uniós jogharmonizáció a javaslat célja
Szerdán az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény jogharmonizációs célú módosításának általános vitájával kezdte a parlament a munkáját.
Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára közölte, a javaslat célja az uniós jogharmonizáció. Az üvegházhatású gázok szerepét hangsúlyozva a klímaváltozásban közölte, jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket a törvény arról, hogy egyes üvegházhatású gázok milyen egyedi szabályozás alá tartoznak. Jelezte, a módosítás fontos eleme az Európai Bizottság által megkövetelt jelentéstételek és adatszolgáltatások kérdéseinek rendezése, fluorozott szénhidrogének esetében forgalomba hozatali kvóta bevezetése, valamint ezzel kapcsolatos szankciórendszer kialakítása.
Fónagy János közölte: a javaslatban a jogsértő magatartással szembeni fellépéshez szükséges hatósági eszközök és intézkedések is szerepelnek úgy, hogy a megállapított szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.
A módosítások céljaként jelölte meg azt is, hogy egy olyan szabályozást alakítsanak ki, amely hatékonyan tesz eleget a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos szabályozásból fakadó kötelező tagállami feladatoknak.
Kitért arra, hogy a 2012-es szabályozásban kiterjesztették az üvegházhatású gázok emisszió-kereskedelmét a légi közlekedésre. Az Európai Bizottság azonban jelezte, hogy az ezzel összefüggő irányelv magyar jogba történt átültetése több rendelkezést illetően részben vagy teljesen hiányzik, mások esetében tartalmilag nem megfelelő.
Fónagy János elmondta, hogy egy 2014. áprilisi uniós rendelet az emisszió-kereskedelem részévé tette a légi közlekedésből származó kibocsátási egységek kereskedelmét, ezért szükségessé vált a légi jármű üzemeltetőkre és az üzemben tartókra vonatkozó rendelkezések átdolgozása is.
Fidesz: élhető jövőt kell biztosítani a jövő generációinak
Bartos Mónika (Fidesz) a pártok támogatását kérve a javaslathoz arról beszélt, hogy a módosítások kis szeletét képezik a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítéseknek. Mint mondta, a nemzetközi közösség sok erőfeszítést tesz azért, hogy élhető jövőt biztosítson a következő generációknak.
Az egyik legsúlyosabb kérdésnek a felmelegedést nevezte, amely szerinte globális összefogást kíván.
Közölte, hogy a törvénymódosítás jogharmonizációs célú, azzal Magyarország a klímapolitikai és klímavédelmi célokat hatékonyan el tudja látni.
MSZP: rossz a kormány kvótaértékesítési politikája
Heringes Anita (MSZP) szerint az Orbán-kormány időszakára az éghajlatvédelem igazgatási szempontból szétesett, a célokat az energiapolitikáért felelős miniszter, miközben az eszközökkel való gazdálkodást a nemzetgazdasági miniszter látja el.
Jelezte: a jogharmonizáció szükséges, de tekintettel a kormány elmúlt négy évben hozott, a kvótavagyon értékesítésére vonatkozó "rossz és elhibázott" döntéseire, az MSZP tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a rossz kvótaértékesítési politika több tízmilliárd forint bevételkiesést okozott a költségvetésnek, pedig egy szakmailag megalapozott politika sok kis- és közepes vállalkozásnak jelentett volna biztos megrendelést, illetve lehetővé tett volna egy nagyméretű panelprogramot.
Jobbik: támogatható a javaslat
Kepli Lajos (Jobbik) közölte, támogatni fogják az uniós célú jogharmonizációt, a Jobbik egyetért azzal, hogy a légi közlekedést bevonják a szén-dioxid-kvóta értékesítési rendszerébe.
Beszélt arról is, hogy klímavédelmi szempontokat is nézve nem gondolja, hogy a szél- és naperőművekkel ki lehet váltani az atomenergiát. Véleménye szerint az utolsó utáni pillanatban vagyunk, és már Magyarországon is látható a klímaváltozás hatása: az évszakok eltolódtak és a csapadék eloszlás rapszodikus lett. Úgy értékelte, hogy a kvótakereskedelemnek nem volt pozitív hatása Magyarország gazdaságára.
LMP: tettekre és forrásokra van szükség
Sallai R. Benedek (LMP) továbblépve a törvényjavaslat konkrét céljain azt mondta, a globális környezetvédelmi célok megvalósulásához nem az kell, hogy eladjuk a kvótákat, hanem hogy ne bocsássunk ki szén-dioxidot. Mint mondta, egy környezettudatosan gondolkodó kormányzat igyekszik csak annyit értékesíteni, amennyit muszáj.
Közölte, tettekre van szükség, azokhoz pedig források kellenek, mindaddig normális klímapolitikát - vagyis hathatós alkalmazkodást a klímaváltozáshoz - nem lehet megvalósítani, amíg nincs forrás az alkalmazkodási stratégiához.
Frakciótársa, Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy fluortartalmú üvegházhatású gázokat (f-gázok) a hűtő- és klímaberendezésekben, hőszivattyúkban, habosítókban, tűzvédelemben, aeroszolos palackokban és oldószerekben lehet megtalálni. Mint mondta, az f-gázok felmelegítési potenciálja több százszoros is lehet a szén-dioxid felmelegítési potenciáljához képest. Növekedésükhöz az éghajlatváltozás is hozzájárul, különösen a hűtőkapacitások növekedése miatt - tette hozzá.
Korábban írtuk:
Dohányipari változtatásokról is tárgyalnak ma
Sávosan emelkedő dohányipari egészségügyi hozzájárulásról és a dohány-nagykereskedelem átalakításáról, valamint a veszteséges nagyobb üzletek szankcionálásáról tárgyal az Országgyűlés mai ülésén.
A Ház ülése reggel 8 órakor, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének jogharmonizációs célú kihirdetéséről szóló általános vitával kezdődik.
A képviselők ezt követően mondhatják el véleményüket három, a dohánykereskedelemhez, illetve a trafikokhoz kapcsolódó kormányzati előterjesztésről.
A parlament tárgyalhatja azt a fideszes javaslatot, amely az árbevétel alapján sávosan emelkedő, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné a dohányipari vállalkozásokat. Vita kezdődhet arról a kormányzati indítványról is, amely alapján a trafikok csak állami vagy koncessziós szerződéssel feljogosított nagykereskedőtől vásárolhatnának dohányterméket, továbbá a kabinet azon kezdeményezéséről is, amely szerint a trafikok a jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket és mobil-feltöltőkártyát is árusíthatnának.
Az e heti háromnapos ülés végén kerülhet napirendre a kormány azon javaslata, amely megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését az egymást követő üzleti évben is veszteséges nagyobb üzleteknek. A kabinet azoktól a cégektől várná el a nyereséges működést, amelyek nettó árbevétele az egymást követő két üzleti évben eléri az 50-50 milliárd forintot. A javaslat emellett a világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén is betiltaná a nagyobb szuper- vagy hipermarketeket.
