Ország-világ

2014.09.11. 11:09

13 éve érte terrortámadás az Egyesült Államokat

A hangulat ma feszült az Államokban, készültség van. A terrortámadásban 4 gépet térítettek el, közel 3000 ember halt meg.

Munkatársunktól

Noha az amerikai belbiztonsági minisztériumnak nincs tudomása konkrét terrorfenyegetésről, az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai a korábbi évekhez hasonlóan most is fokozott készültségben várják a 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóját - derült ki szerdán megjelent amerikai sajtójelentésekből.

A 13. évfordulóval kapcsolatban foganatosított biztonsági intézkedések részleteit nem hozták nyilvánosságra. Ugyanakkor az amerikai hatóságok tudatában vannak annak, hogy az iszlamista terrorszervezetek - amint azt a bengázi amerikai képviselet ellen két éve elkövetett támadás is bizonyította - szimbolikus és propagandisztikus jelentőséget tulajdonítanak szeptember 11-nek.

Amerikai biztonsági szakértők szerint a dzsihadista terrorcsoportok közül az Egyesült Államok területére nézve az Arab-félszigeten működő al-Kaida-szervezet jelenti a legnagyobb potenciális veszélyt. A többi szervezet elsősorban külföldön található amerikai célpontok megtámadására tehet kísérletet.

Idén a Szíriában és az Irakban jelentős területeket uralma alá hajtó, magát Iszlám Államként (IÁ) tituláló szélsőséges csoport előretörése áll az aggodalmak középpontjában, különösen azután, hogy annak tagjai nemrég fejeztek le két amerikai újságírót. Az Egyesült Államok és más nyugati országokat különösen az nyugtalanítja, hogy az IÁ soraiban számos állampolgáruk harcol.


Jeh Johnson, a 13 évvel ezelőtt végrehajtott terrortámadások nyomán létrehozott belbiztonsági minisztérium vezetője egy szerdai washingtoni előadásában kijelentette, hogy a szíriai polgárháborúban az elmúlt három évben mintegy 12 ezer külföldi vett részt valamilyen formában, köztük több mint ezer európai és több mint száz amerikai.

Az IÁ mellett amerikai célpontok elleni támadásokkal fenyegetőzött az as-Shabab szomáliai dzsihadista szervezet is, amelynek vezérével nemrég amerikai dróncsapás végzett. A nyugati és arab titkosszolgálatoknál nyugtalanságot keltett az is, hogy a tripoli repülőtér elfoglalása nyomán utasszállító repülőgépek kerültek líbiai iszlamista milíciák kezére.

Jeh Johnson elmondta, hogy a belbiztonsági minisztérium, amelynek fő feladata a terrorelhárítás, ma 22 szolgálatot egyesítve 60 milliárd dolláros költségvetéssel és 240 ezer alkalmazottal működik. A tárcavezető elmondta, hogy miközben a Pentagon forgatókönyveket készített elő Barack Obama elnöknek a IÁ elleni katonai fellépéshez, a minisztérium újabb biztonsági óvintézkedéseket léptetet életbe.

Egyebek között júliusban megszigorította a készültséget 25 külföldi repülőtéren, többnyire olyanokon, ahonnan közvetlen járatokat indítanak az Egyesült Államokba. A belbiztonsági minisztérium emellett együttműködik a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) és a hírszerző szolgálatokkal a Szíriába utazott radikálisok azonosításában és nyomon követésében.

Velük kapcsolatban adatmegosztást folytat európai és más kormányokkal, különösen azzal 38 országgal, amelyeknek polgárai vízummentességet élveznek az Egyesült Államokban. Az esetleges "magányos farkas" típusú, belföldi merénylők kiszűrése érdekében a tárca együttműködik az amerikai tagállamok és települések rendőrségeivel.

"A jó hír országunk számára szerintem az, hogy 13 év után jelentősen javítottunk a nemzet azon képességén, hogy felfedezze és meghiúsítsa a külföldi terrorista összeesküvéseket, mielőtt azok elérhetnék hazánkat. Itthon a szövetségi bűnüldöző szervek újból és újból kiváló munkát végeznek azzal, hogy számos személyt már azelőtt azonosítnak, lenyomoznak, letartóztatnak és bíróság elé állítnak, mielőtt még terrorcselekményt követnének el"- mondta Jeh Johnson.

"A rossz hír az, hogy továbbra is valódi terrorista ellenségekkel és reális terrorfenyegetéssel kell szembenéznünk" - mondta.

Denverben egyébként szerdán vádalku keretében bűnösnek vallotta magát a terrorizmus támogatásában egy 19 éves ápolónő, aki áprilisban megpróbált Szíriába jutni, hogy ott az IÁ harcosait segítse, de a coloradói főváros nemzetközi repterén elfogták. Az muszlim hitre tért Shannon Conley-t, aki beleegyezett, hogy segítse a hatóságok nyomozását, akár ötévi szabadságvesztésre és 250 ezer dollár pénzbüntetésre ítélhetik.

Korábban

Tizenhárom éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon érte közel háromezer emberéletet követelő terrortámadás az Egyesült Államokat. A hivatalos verzió szerint a merényletet az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet hajtotta végre. Az Egyesült Államok válaszul háborút hirdetett a terrorizmus ellen. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása a 9/11-es merényleteket kivizsgáló bizottság hivatalos jelentésével összhangban:
New Yorkban helyi idő szerint 8.46-kor, majd 9.03-kor két "élő bombaként" használt, eltérített utasszállító repülőgépet kormányoztak a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két ikertornyába. A tornyok 9.59-kor, illetve 10.29-kor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült eloltani.

Egy harmadik eltérített gép Washingtonban az amerikai védelmi minisztérium épületébe, a Pentagonba repült, annak egy részét lerombolva. Egy negyedik gép - amelyet szintén merényletre akartak felhasználni, állítólag washingtoni célponttal - az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg, a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel 3000 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatért évekkel később az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vállalta a felelősséget, jóllehet vezetője, Oszama bin Laden korábban tagadta, hogy szervezetének köze lenne a támadáshoz.


A támadások miatt - addig példátlan módon - több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök a merényletek után sugárzott televíziós beszédben azt mondta: "több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény" történt, és kilátásba helyezte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

A merénylet után született meg az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak sokkal szélesebb jogkört biztosító "hazafias törvény" (Patriot Act). A II. világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték a hírszerző ügynökségeket, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.

George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, amikor minden évben megemlékezéseket tartanak.


A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét, elkészültekor ez lesz a nyugati félteke legmagasabb épülete és a világ jelenleg épülő tornyai közül a hetedik legmagasabb. Az építmény 2013 májusában érte el teljes magasságát, amikor felhelyezték rá az utolsó két elemet; a mintegy 3 milliárd dollárból felépülő tornyot 2014-ben tervezik átadni. A 102 emeletes épület 278 ezer négyzetméternyi irodát, egy kilátót, valamint üzleteket és éttermeket foglal majd magában.

Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekre válaszul még abban az évben, október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. Oszama bin Ladennel csak tíz évvel a merényletek után, 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. Az Amerika elleni merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalják.

A 9/11-es vizsgáló bizottság jelentése sok kérdésre nem ad választ, és több pontatlanságot tartalmaz. Egy felmérés szerint az amerikaiak 38 százaléka szerint a kormány nem tárta fel a teljes igazságot a támadással kapcsolatban, és több szervezet a támadás körülményeinek újbóli kivizsgálását követeli.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában