festészet

2020.05.30. 07:53

380 éve halt meg Rubens, a barokk egyik legnagyobb mestere

1640. május 30-án halt meg Antwerpenben Peter Paul Rubens, a barokk egyik legnagyobb festője, aki szerette a nagyszabású mitológiai témákat, a szenvedélyes jeleneteket, tökéletesen megkomponált képeit életerőtől duzzadó alakok népesítették be.

Fotós: APA-PictureDesk via AFP

Fotós: APA-PictureDesk via AFP

Rubens apja, egy kálvinista vallású jogász 1568-ban, a spanyolok elleni németalföldi szabadságharc kitörésekor Németországba menekült. Kölnben a lázadás élére állt Orániai Vilmos herceg feleségének udvarában lett tanácsos, de a féltékeny Vilmos megvádolta, hogy a hercegnő szeretője és börtönbe vettette. Szabadulása után Siegen városába ment, 1577. június 28-án ott született fia, Peter Paul.

Az idősebb Rubens két évvel később meghalt, özvegye pedig visszatért Antwerpenbe. Fia katolikus hitben nőtt fel, és kiváló humanista nevelést kapott.

Rubens első ismert műve, a Fiatal férfi képmása 1597-ben született, a következő évben már az antwerpeni Szent Lukács festőcéh tagja volt.

1600-ban Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki híres művek másolásával bízta meg. Rubens beutazta Itáliát, járt Velencében és Rómában, nagy hatást gyakoroltak rá Michelangelo, Leonardo, Veronese alkotásai, továbbá Carracci és Caravaggio barokk stílusa, mely a természethűséget a reneszánsz mesterek heroizmusával ötvözte.

Rubens képei az egész világon nagy népszerűségnek örvendenek
Fotó: Matthias Rietschel / AFP

1603-ban diplomáciai útra küldték Spanyolországba, itt ismerte meg III. Fülöp király hatalmas gyűjteményét. Különösen Raffaello és Tiziano képeit tanulmányozta tüzetesen, és megfestette Lerma hercegének lovas portréját is. 1604-ben tért vissza Itáliába, ahol számos portrét festett, és elkészítette a római Santa Maria Vallicella-templom oltárképét (Madonna a szentekkel és angyalokkal).

Amikor hírét vette anyja betegségének, 1608-ban hazaindult, de késve érkezett. Hírneve megelőzte, Habsburg Albert spanyol kormányzó udvari festőjévé fogadta, így mentesült a hivatalos kötöttségek és az adózás alól. Műhelyt alapított, pazar házat építtetett és elvette feleségül a 19 éves Isabella Brantot, egybekelésüket Kettős önarcképén örökítette meg.

Gazdag könyvtárat és műgyűjteményt halmozott fel, műhelyében valóságos tömegtermelés folyt, a megbízatások tömkelegének tett eleget. A neki dolgozó festők és festőinasok Rubens útmutatásai alapján készítették el a képek vázlatát, ő maga csak az egységesítést és a részletek kidolgozását végezte.

A festőt 1621-től Albert özvegye diplomáciai megbízással Európa udvaraiba küldte, részt vett a hollandokkal kezdett béketárgyalásokon is. Ekkor már

egész Európa festőfejedelemként ismerte és tisztelte, az uralkodók és miniszterek modellt ülve vitatták meg vele az államügyeket.

1622-ben Párizsba utazott, ahol 21 képpel díszítette a Luxembourg-palotát; ez a híres Medici-sorozat, amely Medici Mária és IV. Henrik francia király életének fontosabb jeleneteit örökítette meg.

1626-ban meghalt a felesége. Fájdalmát munkába temette, egyre több diplomáciai megbízást vállalt, többek között I. Károly angol király kérésére közbenjárt az angol-spanyol viszály megoldása érdekében. Az etikettre oly sokat adó spanyol uralkodó, Habsburg IV. Fülöp kezdetben fogadni sem akarta a polgári származású küldöttet, de aztán lenyűgözte Rubens művészete és kifogástalan viselkedése. Az 1630. november 15-én aláírt szerződés után mindkét országban lovaggá ütötték. Festő mivoltát ekkor sem tagadta meg: tárgyalásai során Madridban Tiziano műveit tanulmányozta és megismerkedett IV. Fülöp udvari festőjével, Velázquezzel, Londonban pedig megfestette a Whitehall Lakomaházának mennyezetképét.

1630-ban, már túl az ötvenen, újra megnősült, elhunyt felesége 16 éves unokahúgát vette el, aki öt gyereket szült neki. A festő gyakran szerepeltette képein, több alkalommal ábrázolta Vénuszként.

Festészetében egyre inkább a megtalált családi boldogság, az életöröm témája lett uralkodó.

Nem vállalt több vallási témájú megbízást, inkább tájképeket festett. Élete utolsó szakaszában sokat gyötörte a köszvény, 1640. május 30-án halt meg Antwerpenben, örök nyugalomra a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában helyezték.

Rubens számára a legtágabb keret is szűknek bizonyult, maga szabta meg határait, mert erejét korlátlannak érezte.

„Bevallom” – írta 1621-ben -, „hogy természetes hajlamomnál fogva inkább vagyok alkalmas arra, hogy nagyon nagy műveket hozzak létre, semmint kis kuriozitásokat.” Képei a világ számos múzeumában megtalálhatók, több alkotását őrzi a Szépművészeti Múzeum is.

Népszerűsége töretlen, 2002-ben 49,5 millió fontért, mai árfolyamon több mint 19 milliárd forintért árverezte el Az ártatlanok lemészárlása című képét egy aukciósház. 2016-ban Lót és lányai című festménye 44,8 millió fontért, azaz 17,5 milliárd forintért kelt el.

Magyarországon 2019-ben több mint százezer látogatót vonzott a Szépművészeti Múzeum Rubens, van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítása, amelyre mintegy negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak.

Borítókép: Rubens önarcképe

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!