Veszélyforrás

2022.05.13. 13:49

Így károsítja a környezetet a palaolaj kitermelés

Az egyre magasabbra törő olajárak ismét előtérbe hozták a palaolajban rejlő lehetőségeket. Az Egyesült Államokban már nagyjából 50 éve folyamatos a palaolaj kitermelése, Európában viszont a mai napig gyerekcipőben jár az eljárás. Igaz, hogy nagy mennyiségű palaolaj piacra eresztésével le lehetne verni a fekete arany világpiaci árát, de ezért cserébe nagy árat kellene fizetni.

Az Egyesült Államokban már évtizedek óta dolgoznak különböző olajkitermelési módokkal. A hagyományos kútfúrásos módszer mellett ilyen az olajpala, illetve a palaolaj kitermelése is. Fontos, hogy ezt a két eljárást nem szabad összekeverni, mivel teljesen más módszerről van szó - írja a Vg. 

Brutálisan jól teljesítenek a legjelentősebb olajipari vállalatok

Az ukrajnai háború hatására, illetve az ellátási láncok akadozása miatt jelentősen megugrott az energiahordozók értéke a világpiacon.

Az olajpala pórusaiban szénhidrogéneket tartalmaz. Ezt éretlen olajnak is lehet nevezni, mivel úgynevezett kerogén állapotban van. A kerogén egy oldhatatlan, szilárd szerves anyag, ami az üledékes kőzetekben található. Kémiai úton nem lehet feloldani, a lebontásához hőkezelésre van szükség. A kerogént nagyjából 450 celsius fokra kell felhevíteni, aminek hatására folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogénekre bomlik.

Ez azt jelenti, hogy a hevítés hatására a kerogénből kőolaj és földgáz keletkezik.

Ettől eltér a pala olaj, vagy más néven beágyazott olaj. A beágyazott olaj értett, folyékony formában rekedt meg az alacsony áteresztőképességű forráskőzetek pórusaiban. A palaolajat elsősorban a hidraulikus rétegrepesztése eljárással lehet a felszínre hozni, viszont ez a folyamat nagyon nagy mértékben károsítja a környezetet, számos negatív hatása van.

A hidraulikus rétegrepesztési eljárás

Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a kitermelés környezetre gyakorolt hatásait, először meg kell néznünk, hogy mit is jelent a hidraulikus rétegrepesztéses eljárás.

Well schematic diagram for hydraulic fracturing in tight oil reservoir fracking
Fotó: Shutterstock

A beágyazott olaj olyan kőzetrétegek pórusaiban telepszik meg, amiknek rendkívül alacsony a áteresztőképességük, így a kitermeléshez fel kell törni ezeket a rétegeket. Az eljárás során a földbe lefúrt kutakat össze kell kötni a rétegek közötti pórusokkal, méghozzá a repedéseken keresztül. A függőlegesen lefúrt kút mélyén vízszintes irányú fúrásokat is végeznek, hogy minél nagyobb területen érintkezhessenek az olajrétegekkel az érintkezést. Ezután a kút falába kisebb robbantásokkal kisméretű hasadékokat hoznak létre, ezt nevezik perforálásnak. Ezt követően ezeket a hasadékokat túlnyomásos vízzel töltik fel, hogy kitágítsák a repedéseket és hozzáférjenek a réteglemezek közé rekedt olajhoz. A túlnyomásos vízbe különböző kemikáliákat vegyítenek, hogy hatékonyabban tudja kivájni a kőzetet, illetve homok is kerül bele. A homok célja, hogy a repedésbe ékelődve ne engedje annak az összezáródását, hogy több olajat lehessen kitermelni a kútból.

Történelmi csúcson az olajipar nyeresége 2022 első negyedévében

Az elemzői prognózis szerint az jelenlegi olajárak miatt az olajszektor 25 éve nem látott bevételeket fog generálni.

Az eljárás környezeti hatásai

Elsősorban szólni lehet az általános ipari hatásokról, amik a kutak és az infrastruktúra kialakításával járnak. A telepek létrehozása önmagában pusztítja a tájképet, az eljárásokhoz használt gépek pedig tekintve hogy robbanómotorral működnek sok káros anyagot engednek a levegőbe. Azonban ezek a hatások szinte minden ipari tevékenység velejárói, így felesleges részletezni őket.

American Oil Wells fracking
Fotó: Shutterstock

A légszennyezés esetében érdekesebb jelenség, hogy a kőzetrétegek között nem csak szénhidrogének bújnak meg, hanem nagy mennyiségű metán is, ami ugyan úgy a felszínre kerül az eljárásokkal. Ez nagy problémát jelent, mivel a felmérések szerint a felszabaduló metánnak csak egy részét tudják szellőztetéses vagy égetéses módszerrel feldolgozni, a többi a légkörbe kerül.

A légszennyezés mellett a talajvizeket szennyezi még jelentős mértékben a repesztéses eljárás.

Az eljáráshoz használt vegyi anyagok mellett az üledékből kioldott nehézfémek és radioaktív részecskék is belekerülhetnek a felszín alatti vizekbe, ezen keresztül pedig akár az ivóvízbe is.

A kutak üzemeltetői dolgoznak azon, hogy az eljárás során keletkező szennyvizet visszaforgassák és az ismétlődő repesztéses eljárásoknál újra hasznosítsák, de előfordulhat, hogy ez a szennyvíz végül mégis a környezetbe kerül. 

Nem elírás, valóban kioldódnak radioaktív anyagok a repesztett kőzetekből. A természetben előforduló radioaktív anyagok minden geológiai kőzetnek a részét képezik, noha az arányuk rendkívül alacsony. Ezeket az anyagokat a szakirodalom röviden a N. O. R. M. mozaikszóra keresztelte el. Bár az aránya ezeknek az anyagoknak igen csekély, a repesztéses szennyvízzel felgyűlhet és így fejthet ki károsító hatást a környezetben.

A palaolaj kitermelés hatásainak egyik egyszerűbb eleme az eljárással járó földrengések. A hidraulikus repesztéses eljárás

a Richter-skálán nagyságrendileg 1-3-as erősségű földrengéseket idézhet elő.

Ezek ugyan nem veszélyes erősségű rengések, de ismétlődésük vezethet problémákhoz. 2009. június és július között az amerikai Cleburne városban 7 földrengést is mértek, miután a település közelében elindult a palaolaj kitermelés. Ez azért volt aggasztó adat, mivel ezen a területen 2009-et megelőzően 140 évig egyetlen földrengést sem mértek.

fracking An Oil Head, a climate activist from the Ocean Rebellion group, vomits mock oil as they demonstrate outside the INEOS intergrated refinery and petrochemicals centre plant in Grangemouth, Scotland, during the COP26 UN Climate Change Conference taking place in Glasgow, on November 2, 2021. - World leaders meeting at the COP26 climate summit in Glasgow will issue a multibillion-dollar pledge to end deforestation by 2030 but that date is too distant for campaigners who want action sooner to save the planet's lungs. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Fotó: BEN STANSALL / AFP

Az emberi szervezetre gyakorolt hatás

A beágyazott olaj kitermelésének láthatóan számos környezetre gyakorolt hatása van, ezek egy része pedig az emberre is veszélyes.

Az egészségügyi hatásokért főként a levegőbe vagy vízbe kerülő szennyező anyagokat lehet okolni. 

A legnagyobb probléma az, hogy nehéz ellenőrizni a szennyező anyagok útját, illetve, hogy az egyes kutak milyen mértékben tudják visszafogni a szennyezés mértékét. 2020-ban a koronavírus-járvány kitörését követően az USA-ban a palaolaj kitermelők a vírus elleni védekezésre hivatkozva megkerülték a kötelező adatszolgáltatást a környezeti hatásokról és azóta is nehéz a hatóságoknak követni, hogy milyen mértékben károsítják a vállalatok a területüket.

Források:

Az Európai Parlament Belső Politikák Főigazgatóságának Gazdaság- és Tudománypolitikai főosztályának A Palagáz és Palaolaj kitermelésének hatási a környezetre és az emberi egészségre című tanulmánya.

Britannica.com: A palaolaj környezeti hatásai

Union of Concerned Scientists: The truth about tight oil

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!