mezőgazdaság

2021.10.05. 12:09

Green Deal: Brüsszel feladná Európa önellátását

Szinte az összes élelmiszer-alapanyagból behozatalra szorulna az Európai Unió, ha 2030-ra megvalósulnának az Európai Bizottság mezőgazdaságban tervezett korlátozásai. A Green Deal visszavetné a jólétet is, minden európai állampolgárnak évi 157 euróról (mintegy 55 ezer forintról) kellene lemondania, miközben akár ötven százalékkal is nőne sok alapvető élelmiszer ára.

Fotós: Bencsik Ádám

Veszélybe sodorja az Európai Unió élelmiszer önellátását a Green Deal, míg a kisgazdaságokat tönkreteszi. Ráadásul feleslegesen, mert az agrárium globális kibocsátása nem csökken, noha ez lenne a stratégiák célja – írja a Magyar Nemzet a kieli egyetem friss hatásvizsgálatára hivatkozva.

A nagy múltú intézmény a német gabonaszövetség felkérésére készítette vizsgálatát az európai zöldmegállapodás mezőgazdaságot érintő Farm to fork és biodiverzitás stratégiájáról. Brüsszel ezekben 2030-ig előírja

  • a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
  • a növényvédő szerek használatának a felére csökkentését,
  • a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését, az
  • ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelése a jelenlegi 8-9 százalékról,
  • valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.
  • A szigorú elvárások célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának a csökkentése lenne a 2030-ig megfogalmazott klímacélok elérése érdekében.

    Brüsszel stratégiái nem járulnak hozzá a klímacélokhoz, miközben csökkentik az európai lakosság jólétét.

    A mezőgazdasági termelés jelentős, több mint húszszázalékos visszaesése és a költségek növekedése miatt az Európai Unió behozatalra kényszerülne a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, vagyis feladná nettó exportőr szerepét. Ezzel kiszolgáltatottá válna a harmadik országoknak, míg a lakosságnak jelentős többletköltséget jelentenének a jelentősen megemelkedő élelmiszerárak

    – állapította meg a tanulmány alapján a német gabonatermesztőket tömörítő ágazati szövetség. Ezért a német gazdák arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy gondolják újra a 2030-ig szóló stratégiákat.

    A kieli egyetem hatásvizsgálata szerint a jólét csökkenése a jelenlegi éves jövedelmi szinthez képest átlagosan fejenként 157 eurós, vagyis több mint 54 ezer forintos visszaesést jelent. Ezen felül

    a jelentősen megdráguló élelmiszerek növelnék a lakosság terheit: a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, míg a tej 36 százalékkal drágulna 2030-ra.

    A zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal emelkedne, míg a gabonafélék és olajos magvak 13-15 százalékkal drágulnának.

    Ezzel szemben az unión kívüli országokban az áremelkedés a húsféléknél mindössze 7-10, a zöldségek és gyümölcsöknél 3-4 százalék körül alakulna. Az árváltozásról a német gazdaszövetség megjegyezte: a fogyasztói igények érdemben nem változnak a drasztikus áremelkedés hatására, legfeljebb a bizonytalan, de olcsóbb külföldi importot választják.

    Kimondottan visszásnak tartja a német gabonaszövetség, hogy a stratégiák az egészséges táplálkozás érdekében javaslatokat tesznek, miközben a zöldségek és gyümölcsök jelentősen drágulnának.

    A legnagyobb pofont a nitrogénmérleg csökkentése okozná: a gabonafélék, az olajos növények és a marhahústermelés több mint húsz százalékkal esne vissza az EU-ban. A növénytermesztésben és a kertészetben ötvenszázalékos önköltség-növekedéshez vezetne a növényvédők kötelező csökkentése.

    Ennek oka, hogy az alternatíva, vagyis a mechanikus gyomirtás és más elérhető talajművelési módszerek

    élőmunkaigénye jelentős lenne, ráadásul szabad munkaerő sem áll rendelkezésre.

    A biológiai sokféleség érdekében 11 millió hektárt kellene kivonni a művelés alól, ami nagyobb, mint Magyarország teljes területe.

    Az intézkedések nyertesei a versenyképes nagyüzemek lennének, mivel a szigor jelentős önköltséggel, de hozzáadottérték-növekedéssel is jár, de a kistermelők többsége hamar csődbe menne.

    Az államoknak is a zsebükbe kellene nyúlniuk a hatások mérséklésére, mintegy 42 milliárd euróval, az európai lakosságnak pedig hetvenmilliárd euróval kell számolnia.

    A súlyos kiadások ráadásul feleslegesek, mivel az EU-n kívüli országok növelnék termelésüket az európai fogyasztói igények érdekében. Ezzel az üvegházhatású gázkibocsátás 54 millió tonnával nőne, vagyis az európai csökkenés máshol jelenne meg.

    Borítókép: Napraforgó aratás Csorvás határában 2021 szeptember 13-án

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!