Nagy Zabálók

2009.08.12. 12:20

Letűnt idők vitéze

Rejtett gasztrokommandónk járja a megye vendéglőit, éttermeit, csárdáit, kifőzdéit. Kétszemélyes csapatunk Krúdy tanoncaként foglal helyet, néz körül, rendel, eszik, iszik - no és természetesen fizet. Ezúttal az abdai Patkó csárdába látogattunk el.

Azok a boldog békeidők... A régi 1-es főúton, a sztrádamentes korszakban, amikor Győr és Hegyeshalom között egyre-másra sorakoztak a csárdák, az éttermek, a fonott kosarak, a befőttesüvegek és a kerti törpék. Várták a turistabuszokat éjjel-nappal, vagyonokat hoztak a tulajok konyhájára. Az idők azonban változnak, ma már kerti törpéből nem sokan lesznek milliomosok, és a csárdák java részére is lakat került. Egyik kivétel az Abda elején található Patkó csárda - de távozásunkkor azt mondtuk: bárcsak ne lenne az...

Bentről gyorsan kifordultunk, de gyanús volt a kerthelyiség is. Többéves ülőkék, koszos abroszok, pókhálós sarkok, elszáradt növények - sehol senki. Bezzeg a nyolcvanas évek közepén. Pincérünk derék fiatalember lehet, csak szakmát tévesztett. Sortban, pólóban, sportcipőben és zokniban közlekedik, és amennyire hasonlít egy felszolgálóhoz, úgy is dolgozik. Kapunk egy-egy szívószálat a műanyag flakonos ásványvízhez (...), aztán bánatosan rendelünk. Húsleves májgombóccal, illetve káposztaleves pirított kolbásszal. Jó hír, hogy létezik belőle kisadag. Később kiderül, nagyon is jó hír...





A húslevest májgombóccal átnevezzük enyhén fűszerezett, tűzforró vízre krumplikinézetű izével, a káposztaleves kolbásszal meg hiába lenne egész jó ízű, de édes káposztából készítik, ami - fogalmazzunk finomabban - szokatlan. Onnan maradhatott ránk az étlap szakadt borítója.

Mackójárású és -sebességű barátunk hozza a „másodikat". Pulykamellfilé Patkó módra, magyarosan, párolt rizzsel, valamint sertéskaraj Óvári módra petrezselymes burgonyával, káposztasalátával. Pontosabban így rendeljük, de petrezselymes helyett hasábburgonyával kapjuk. Megemlíteni sincs kedvünk a hibát, inkább mennénk már, pedig még csak most jöttünk. Hogy dicsérjünk is: a sertéskaraj Óvári módra finom. Igaz, nehéz elrontani, de tényleg az. Ja kérem, már kevéssel beérjük. A káposztasaláta ugyanis katasztrofális, összeragadt és íztelen káposztaelegy, de a pálmát nem ez, nem is a húslevesnek álcázott lé, hanem a „magyaros" pulyka viszi el. A pulykacsíkok közé cukkinit meg hagymát kevertek, majd összesütötték. Hogy ez mitől magyaros, azt még a lassanként elfogyó német turistáknak is nehéz lenne elmagyarázni. Ettől akár még jóízű is lehetne, de nem az. A hús leértékelt, rágós pulykacafat, a „magyaros" körítés meg jellegtelen semmi, valószínűleg cukkiniből és hagymából akadt legtöbb a konyhán. Hiszen mi más lenne a magyarázata ennek a változatnak?

Nem laktunk jól, de a desszerthez már semmi kedvünk, gyorsan fizetünk, és megállapítjuk: időutazásunk nem sikerült. Távozásunkkor még a kerti törpét is szomorúnak véljük, talán a régi szép időket és a Patkó csárdát siratja.
Krúdy tanoncai

Étterem értékelése

Konyha: Óvári megmentő a bukástól, 3 (1-től 10-ig)
Felszolgálás: pályaválasztás javasolt, 3 (1-től 10-ig)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!