Kisalföld logö

2019. 04. 21. vasárnap - Konrád Még több cikk.

Régi ruhadarabokból kitelepítési térkép

Kitelepítési térképet horgoltak, kötöttek, csomóztak Mosonszolnokon a fonókörben. A retextil technikával készült alkotáson szerepel azoknak a német őslakosoknak az életútja, akiket elűztek az otthonukból, és azoké is, akik Csehszlovákiából kerültek '46 és '49 között a faluba.
 A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében felvidéki magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra 1947-ben. Hazánkban legtöbbször a Németországba kitelepített német ajkú lakosság helyére költözhettek a magyar családok. Mosonszolnokon is ekképpen történt. Erre emlékezik a MIHE Mosonszolnoki Ifjúságért Hagyományőrző Egyesület legújabb közösségi akciójával. Egy három méter hosszú és egy méter magas kitelepítési térképet készítenek retextil technikával, amit Győrben állítanak majd ki a Kitelepítések70 vándorkiállításon áprilisban.
Az alkotók egy csoportja. A három méter hosszú alkotáson középen található Mosonszolnok, ahová befutnak a szálak.
Az alkotók egy csoportja. A három méter hosszú alkotáson középen található Mosonszolnok, ahová befutnak a szálak.

 „A térképen szerepelnek azoknak az életútja, akik Mosonszolnokra jöttek, de azoké is, akiknek el kellett menni innen" – kezdte az ötletgazda, Kocsis Angéla. Mint mondta, 2015-ben már elkészítették a 12 négyzetméteres faluszőnyeget, ami Mosonszolnok retextil térképe.
 
„Akkor volt az Utcaverseny projektünk, aminek az volt a lényege, hogy minél több embert szólítsunk meg, s ez a faluszőnyeg volt az egyik nagyobb feladatunk. A terv az volt, hogy mindenki horgolja meg a saját telkét. Tavaly beválasztották a Rug Art Fest kortárs szőnyegtervezők fesztiváljának kiállítására Budapesten, ahol a zsűri külön kiemelte, példaként állította közösségi kezdeményezésünket az alkotók elé" – idézte fel Angéla. Hozzátette: akkor közel hatvanan dolgoztak a szőnyegen, háromtól a nyolcvanhárom évesig, s most állandó helyén, a helyi művelődési házban látható az alkotás.

Angéla elmondta, a MIHE-ben több éve foglalkoznak helytörténeti kutatással, 2007- ben volt egy nagyobb gyűjtésük, a felvidéki kitelepítés hatvanadik évfordulójára rendeztek ezekből tárlatot a helyi plébánián. „Már ekkor fény derült több érdekességre. Csak néhány településről tudtunk előtte és mintegy kétszáz kitelepített neve volt ismert. Beleástunk magunkat, s kiderült, huszonhat faluból több mint ötszázan jöttek. Azóta még nőtt ez a szám, köszönhetően a levéltári kutatásoknak. Úgy gondoltuk több év elteltével, hogy ezzel a térképpel emléket állíthatnánk azoknak, akik érkeztek, s azoknak is, akiknek menniük kellett, s nem utolsósorban annak a pár családnak is, akik itt maradtak Mosonszolnokon" – folytatta Angéla. 
Kocsis Angéla (balra) ötletgazda a fonó szakkör tagjainak egy csoportjával dolgozik a sajátos textiltérképen.
Kocsis Angéla (balra) ötletgazda a fonó szakkör tagjainak egy csoportjával dolgozik a sajátos textiltérképen.

Öt napot dolgoztak a fonóban az asszonyok mintegy harmincan, hogy elkészüljön a három négyzetméteres alkotás. Újrahasznosított ruhákból, retextil technikával készült, ezzel a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozzák. „A ruhákból csináltuk a szálakat, és ezt dolgoztuk fel különböző régi, hagyományos módszerekkel, például fonással, szövéssel, csomózással, hurkolással" – tudtuk meg az ötletgazdától.
A térkép a Pozsonyi Magyar Intézet Kitelepítések70 című vándorkiállításán lesz látható Győrben, a megyei könyvtárban április 12-től. „A tárlatot két éve láttam Szímőn, majd Jánossomorján. Akkor találkoztam a kurátorral, Kalita Gáborral, akinek elmeséltem a térkép ötletét. Nagyon tetszett neki, biztatott, hogy készítsük el, bekerülhet a vándorkiállításba" – tudtuk meg. „Fontos számomra a kitelepítés, hiszen ez a származásunk története, s nem szeretném, ha feledésbe merülne. Fontos, hogy ábrázoljuk a történeteket a térképen, s ne csak a lakosságcserét, hanem azokat is, akik véletlenül találtak ide, Mosonszolnokra" – mesélte Angéla. „Miközben készítettük a térképet, a velünk együtt »fonó« hatéves Anna mondta, hogy olyan mindegyik település, mintha egy kis fészek lenne, megtetszett az elnevezése, azóta mi is így hívjuk őket. A színválasztás sem véletlen, Mosonszolnok pirosas, narancssárgás, a napra hasonlít, ahová befutnak az élénk színű utak, a további területek barnás árnyalatúak" – zárta Angéla. 

A nyugdíjas Soós Mária is részt vesz a fonó foglalkozásain, s dolgozott a térképen is. Beszélt a kitelepítés utáni időkről. „Mindenki károsult volt, hiszen a háborúnak csak vesztesei vannak. El lehet képzelni, aki itt maradt Mosonszolnokon, azt gondolta, hogy az övéit vitték el azért, hogy idejöhessenek a felvidékiek. Azoknak meg ugyanúgy fájt, mert erőszakkal hozták ide őket. Nem volt piskóta" – mesélte Marika néni.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy éve tűnt el a mosonmagyaróvári villanyszerelő - Mácsik Zoltánt most is várja haza a családja

Egy éve tűnt el a mosonmagyaróvári villanyszerelő - Mácsik Zoltánt most is várja haza a családja
A villanyszerelő családja számára egy éve kezdődött a mai napig tartó rémálom. Tovább olvasom