A háztetőkön kinőtt többéves facsemeték, betört ablakok, omladozó falak. Jelenleg ez az állapot jellemzi a magyaróvári belváros talán legpatinásabb épületegyüttesének jelentős részét, a Malom-ági Lajta fölé épült hajdani uradalmi malmot és sörgyárat. A hatalmas objektum a Deák téri szárnyat leszámítva évek óta egyre csak pusztul. Az 1600-as évektől egészen az 1980-as évekig működött létesítmény építésének történetét Enzsöl Imre és Lővei Pál dolgozta fel.

Funkció nélkül évtizedek alatt visszafordíthatatlan károk keletkeznek az épületegyüttesen.

A belváros szégyenfoltja lett

A leírásból egyebek mellett kiderül, hogy a hatalmas épületegyüttest az évszázadok során többször is átépítették, míg elnyerte mai formáját. A legnagyobb átalakítás az 1840-es években zajlott, amikor az addigra már korszerűtlenné vált régi uradalmi malmot teljesen lebontották és újat építettek helyette. Ezt követően sorra telepítették az egyre korszerűbb gőzgépeket, ami vízhiány esetében segítette az őrlést. A múlt század elején a vízi kerekeket leszerelték és helyettük nagy teljesítményű vízi turbinát raktak fel, az ekkor beszerelt géppark jelentős része a malom bezárásáig működött. Az ipari méretű sörgyártás az 1700-as évek elején kezdődött Magyaróváron, majd az évszázadok során a malommal együtt ezt az üzemet is korszerűsítették. A sörfőző és malátagyár 1937-ig működött.

A második világháborút követően a malom és a sörgyári épület is szövetkezeti, illetve állami tulajdonba került. A malmot előbb a helyi földműves-szövetkezet, majd az állami gabonaipari vállalat vette kezelésbe. A ma már országos védettség alatt álló műemlék épületegyüttes évek óta magántulajdonban van. Korábban készültek tervek az objektum idegenforgalmi célú hasznosítására, ám ebből ez idáig semmi sem valósult meg. A hatalmas épületegyüttesnek csupán egy kis töredékét, a Deák tér felőli szárnyat újították fel és alakítottak ki ott üzleteket, irodákat.

Az országosan is csaknem egyedülálló műemlék épületegyüttes jelentős része kihasználatlan, állapota folyamatosan romlik, a magyaróvári belváros szégyenfoltjává vált, noha megfelelő törődéssel az ékköve is lehetne.

Homlokzatfelújítási engedélyek

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakemberei is folyamatosan rajta tartják a szemüket a műemléken. Eszes Tibor, a hivatal regionális irodájának munkatársa a Kisalföld érdeklődésére elmondta: a hivatal állagmegóvó és életveszélyt elhárító beavatkozásokra kötelezheti a műemlék épületek tulajdonosait. Munkatársaik folyamatosan ellenőrzik a védett épületeket és amennyiben hiányosságot tapasztalnak, azt jelzik a tulajdonosnak. A malom épületegyüttese esetében jelenleg folyik az engedélyeztetése a Magyar utcai, illetve a Sörház utcai homlokzat felújításának. Az állapota ugyanis annyira leromlott, hogy a lehulló vakolatdarabok már veszélyeztették a járókelőket. Eszes Tibor szerint a tulajdonos együttműködően állt a problémához és ígérete szerint elvégzi a szükséges beavatkozásokat. Emellett a hivatal a közeljövőben helyszíni bejárást tervez a területen, ugyanis az épületegyüttes szemrevételezése során a tető alakváltozásából és a rajta lévő növények méreteiből arra következtetnek, hogy a tetőszerkezeten is sürgető beavatkozások szükségesek. Eszes Tibor hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy funkció nélküli műemlék sorsa 20–30 év alatt akkor is megpecsételődik, ha a tulajdonos mindent megtesz az állagmegóvásáért. Ezeken az épületeken ennyi idő alatt visszafordíthatatlan hibák keletkezhetnek, ezért a szakember szerint fontos lenne, hogy a tulajdonos mielőbb megoldást és forrást találjon az objektum hasznosítására.

A malom meg a Korona

Az egykori malom és sörgyár mielőbbi rendbetételét és hasznosítását sürgeti az önkormányzat is. Szabó Miklós polgármester lapunknak elmondta: a városnak érdeke, hogy lerobbant állapotú műemlék épületei megfelelő funkciót kapjanak. Mosonmagyaróvárnak két ilyen jelentős objektuma van, a malom és sörgyár épületegyüttes, illetve a mosoni városrészben az egykori Korona Szálló. Az önkormányzat arra törekszik, hogy az ingatlanok tulajdonosait mielőbbi felújításra ösztönözze, jelenleg keresik ennek jogszabályi lehetőségeit. A polgármester szerint a belvárosi épületegyüttest idegenforgalmi célokra kiválóan lehetne hasznosítani.