Kisalföld logö

2019. 02. 20. szerda - Aladár, Álmos 2°C | 10°C Még több cikk.

A forradalmat mindig a hazugságban élés okozza

Mit kapott a magyarság 1956-tól? - tette fel a kérdést Árvay István polgármester beszédében az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vasárnap Mosonmagyaróváron.
 „Először is azt az élményt, hogy mennyire felszabadító erejű, euforikus az igazi szabadság lehelete. A szabadság aurájában hirtelen minden olyan egyszerűvé, magától értetődővé válik. Lehullnak a szájak elé emelt, hallgatást jelző ujjak. Amit addig csak titokban remélt az ember, szinte azonnal kézzelfogható közelségbe kerül. Megnyílnak a szájak és a lelkek" – hangsúlyozta a szónok.

Árvay István kiemelte: a magyar ötvenhat erős érzelmi töltetű szimbólummá lett, különösen a forradalom és szabadságharcra negyvenhárom évig ráaggatott politikai kényszerzubbony okán. 1990 után aztán elárasztott bennünket a visszaemlékezések, ilyen-olyan minőségű történeti feldolgozások áradata, pótlandó a négy évtizednyi kényszerű hiányt. Az ötvenedik évforduló jó alkalom lehetett volna a világ korabeli egyöntetű szimpátiájának újjáélesztésére hazánk iránt, ám a tíz évvel ezelőtti lehetőséget elvesztette a félszázados évfordulóhoz minden tekintetben méltatlan belpolitikai csatározás. „Így a hatvanadik évforduló jelentőségét 1956 valóban meghatározó történelmi tőkesúlyán túl ez az elszalasztott esély is növeli. Sajnos erősíti az a szomorú tény is, hogy egyre kevesebben lehetnek köztünk 1956 eleven emlékművei, a kor átélői" – tette hozzá.
Az 1956-os mosonmagyaróvári események túlélőit is köszöntötték az ünnepségen.
Az 1956-os mosonmagyaróvári események túlélőit is köszöntötték az ünnepségen.

Árvay István rövid történelmi áttekintés után feltette a kérdést: miért történt mindez? Mint mondta: vulgár marxista megközelítésben a forradalmak akkor törnek ki, ha a nyomor már elviselhetetlen egy társadalomban. E logika szerint ennek Magyarországon már 1951–53-ban be kellett volna következnie a hadigazdálkodás és az ostoba agrárpolitika miatti éhezés okán. Ám a forradalmat mindig a hazugságban élés elviselhetetlensége okozza. Nem véletlen, hogy október 23-án a felkelő nép először önazonosságának jegyeit szerezte vissza. Elsőként és haladéktalanul megszabadult a kommunista rezsim hazug jelképeitől. Ezért vágta ki a Rákosi-címert a trikolórból. Ezért döntötte le Sztálin szobrát, ezért foglalta vissza a rádió épületét, hogy aztán az örökös hazudozását beismerve és megtagadva magát Szabad Kossuth Rádiónak nevezhesse a forradalom tizenkét napja alatt.

A szónok kiemelte: nemzeti gégemetszés volt 1956. Véres és fájdalmas, de elkerülhetetlen, hogy ne fulladjunk meg a kollektív hazugság szorításában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mártír erdészek emlékezete

A kisbodaki Ferenczi Lajosnak és felsőszölnöki Gyécsek Istvánnak, a mosonmagyaróvári sortűz… Tovább olvasom