Kisalföld logö

2019. 02. 23. szombat - Alfréd -6°C | 2°C Még több cikk.

15 durván szennyezett terület, időzített vegyi bomba Magyarországon

A mosonmagyaróvári vörösiszap-tározó is a listán, mert a Greenpeace szerint - hiába nem történik már lerakás -, még mindig szennyező forrásnak számít.
Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében.
A környezetvédő szervezet 2015 óta kezdte el feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, bemutatva, hogy hol milyen szennyezés található, és az adott szennyezés miként érintheti a környezetet és a lakosságot, valamint hogy milyen fázisban tart a kármentesítés.
Az újabb jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények, mint például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. A Borsodchem területe alatt például nagyjából félezer tonna higany található a talajban. 
Mosonmagyaróváron a MOTIM a várostól néhány 100 méterre található öt darab vörösiszap-tározóban tárolja a hulladékot. A tározók olyan területen vannak, ahol az ivóvízbázis megóvása érdekében még a város kommunális hulladékát is tilos elhelyezni. Ezekben a kazettákban 73 hektár területen összesen 8,75 millió tonna, mára már kiszáradt vörösiszap található.

A tározók szennyező hatása a felszín alatti vizekben mutatható ki: a nátronlúg miatt emelkedik a felszín alatti vizek pH-ja. A talajvízben arzénszennyezettség valószínűsíthető a Greenpeace szerint. 2012-ben négy, 2013-ban pedig öt figyelőkútban volt a határérték kétszerese körül az arzén mennyisége. 2016-ban is végeztek vizsgálatokat: ezek szerint a szennyeződés mértéke nem csökkent, továbbra is négy mérési ponton duplája a „B" szennyezettségi határértéknek - olvasható a kiadványban.

A város utcáitól néhány száz méterre lévő vörösiszap-tározó, bár jelenleg lerakás már nem történik, továbbra is potenciális szennyező forrásnak számít. Az V/I. számú kazetta fedetlen, itt a kiporzás jelent kockázatot, főként a száraz, nyári hónapokban.

De mit lehet tenni?  "A már rekultivált I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazetták esetében rendszeresen vizsgálni kell a gátak szilárdságát. Az V/1. számú tározó rekultivációja szükséges: le kell fedni vízzáró fedőréteggel a csapadékkal történő kimosódás és a kiporzás megakadályozása érdekében. Fel kell hagyni a veszélyes és nem veszélyes hulladékok tározóba történő lerakásával. A talajvíz-szennyeződést folyamatosan monitoringozni kell."

Abasáron és Szentendrén a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Abasáron ezt megoldották úgy, hogy máshonnan hozzák az ivóvizet, Szentendrén pedig lezártak egyes ivóvízkutakat – de senki sem tudja pontosan, hogy mikor ér el újabb ivóvízkutakat a szovjet laktanya régi rákkeltő szennyezése. Szigetszentmiklóson a Bucka-tónál a helyiek zavaros kútvízről számoltak be. A 2016-os mérések során kiderült: a 2015-ös, 4,7 milliárd forintos kármentesítés nem volt sikeres, bizonyos mérgek újra hatérték felett vannak a talajvízben, ezért újra neki kell futni a kármentesítésnek.

Az Illatos út után a Budapesti Vegyi Művek (BVM) újabb komoly szennyezésére derült fény, amit a jelenleg is működő CF Pharma jelenléte csak tovább növelhet. A BVM Kén utcai telephelyén a rákkeltő kockázatú diklór-metán tízezerszeresen haladta meg a „B" határértéket a talajvízben. Rákkeltő kadmiumot a határérték több mint 12 000-szeresében mutattak ki. Az üzemterületen erőteljesen savas, 2,4-es pH-jú talajvizet észleltek. A zöldhatóság dokumentuma alapján „a szennyezett talajvíz az agresszivitásával az épített környezetet is komolyan veszélyezteti". 
„A súlyos és veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését sürgősen el kell kezdeni állami program keretében, és »a szennyező fizet« elvének érvényesítésével a költségeket utólag érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. Az újabb szennyezések megelőzése érdekében pedig valós pénzügyi garanciákat kell kérni a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, hogy a szennyező garantáltan meg tudja fizetni az általa esetlegesen okozott környezeti kár elhárítását. Sürgős cselekvést várunk a kormányzattól a méregmentes Magyarország érdekében" – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tavaszra natúrpark lehet Szigetköz

2018 márciusára Szigetköz natúrparki címet szerezhet. Ehhez egy megalapozó szakmai háttértanulmányt… Tovább olvasom