Zöldtámadás - Ismét a fővárosból kapta Szigetköz, Áderhez fordulnak

A Népszabadság szerint Áder Jánoshoz fordulnak azok a lap által meg nem nevezett zöldek, akik szövetségeseket keresnek, hogy „eltérítsék a kormányt a Duna elárulásának szándékától". Árulás alatt azt értik, hogy az Öreg-Duna vízszintemelését az újság szerint műtárgyakkal képzeli el a kormány, míg a zöldek továbbra is a szlovákoktól kicsikarható fele vízhozamot várják.

A Kisalföld a 82 ezer aláírással támogatott népi kezdeményezése során egyébként többször bizonyította már, hogy az év nagy részében a fele vízhozam átadása sem segítene a Szigetközben, mert az Öreg-Duna-meder mélyebben maradna a mellékágrendszernél, s összenyitásuk esetén a mellékágakból minden víz kifolyna, a Szigetköz kiszáradna.

Babos Attila, a Szigetközi Fejlesztési Tanács elnöke szerint elképesztő, hogy egyes „környezetvédők" még mindig az ötvenszázalékos vízhozamot emlegetik. Az elnök tegnap az országos lap tudósítóját is meghívta a fejlesztési tanács jövő hétfői ülésére, melyben helyszíni bejáráson láthatóak a tavasszal elkészült alsó-szigetközi vízpótlás – fenékküszöbökkel elért – eredményei.

A Szigetközért Budapestről aggódó zöldek félelmeit táplálhatja, hogy V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár júniusban Dunakilitin azt mondta: „Kevés fontosabb dolgot szeretnék segíteni, mint az itteni vízpótlás ügyét. Nagy tisztelettel tekintek a tudósokra, de ebben a kérdésben a műszaki értelmiség racionalizmusára szeretnék támaszkodni.

Ha műszaki műtárgy kell, hogy olyan víz legyen, mint régen volt, akkor azt kell építeni." Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium mosonmagyaróvári parlamenti államtitkára a Kisalföldnek tegnap ismételten úgy fogalmazott, Szigetközben nincs más megoldás a magasabb vízszintekre, mint a fenékküszöb-építés, mellyel sok kis gát elbontható lenne.

A 2014 és 2020 közötti pályázati időszakban kiemelt beruházásnak minősített Mosoni-Duna vízszint-rehabilitáció 19 milliárd forinttal került be az operatív programba. A felső-dunai ágrendszer árvízvédelme és vízpótlása szintén bekerült a programba – először 29 milliárdos összeggel. Ezt előbb a felére, 14 milliárdra kellett csökkenteni a forráshiány miatt, végül mostanra ez a fejlesztési keret 2,2 milliárdra csappant, de ebből legalább a tervezés elindítható lenne.

A Mosoni-Duna esetében a fejlesztés koordinálói a kormánydöntésre s a pályázat kiírására várnak (mely egyszerűsített, s eleve erre a beruházásra szabják). A remények szerint ez csak hetek kérdése. A kiemeltté nyilvánított beruházás megvalósítását a kormány határozattal rendelheti el, majd indulhat a közbeszerzés, a tervezés és a kivitelezés – utóbbival 2022-ig kellene elkészülni.

A tárgyalás magyar vezetője

Az igazságügyi miniszter dr. Baranyai Gábort 2015. szeptember 16-tól a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Ennek értelmében ő a bős–nagymarosi magyar tárgyalódelegáció vezetője.