2019.04.03. 09:00
Új technológiát dolgoztak ki
A Herbal-Protein program részleteit mutatták be a minap a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karán, Mosonmagyaróváron. A Nemzeti Fehérjeprogram megvalósításának főbb célkitűzéseit ismertették és a zöld növényi rostos fehérje szerepét ebben.
A Flavon-Protein Alapítvány, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a VEAB Agrártudományi Szakbizottsága tartott közös szakmai napot.
A Nemzeti Fehérjeprogram főbb célkitűzéseit ismertette Vértes Csabáné, az Agrárminisztérium növénygenetikai erőforrások szakreferense, aki kiemelte a GMO- (genetikailag módosított) mentességet, fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést.
Az alapprogram része többek között a hazai szója termesztésének növelése, amihez a termesztéstechnológia fejlesztése is szükséges. Ezen kívül az alternatív fehérjenövények felhasználásának növelése, a fenntartható takarmányozási rendszerek fejlesztésének vizsgálata és az innovatív takarmányalapanyag-feldolgozási technológiák bevezetése is célja a programnak.
Enyingi Tibor beszélt a Herbal-Protein programról a szakmai napon.
Enyingi Tibor, a Flavon-Protein Alapítvány fehérje-kutatócsoport vezetője ismertette a legújabb fejlesztéseket.
– A gazdasági állatok takarmányainak egyik legfontosabb alkotóeleme a fehérje. A magyar kormány szándéka az import GMO-s szója hazai fehérjeforrásokkal történő kiváltása. Az agrárminiszter, Nagy István ennek a programnak a zászlóvivője. A GMO-s szója részbeni kiváltására rendkívül alkalmas a megfelelő technológiával (minőség és gazdaságosság) előállított rostos növényi fehérje – fogalmazott a szakember.
Az Enyingi Tibor mérnök-biológus által vezetett fejlesztőcsoport egy új technológiát fejlesztett ki a zöld növények feldolgozására. Eljárásukat három találmánnyal védték.
A zöld növényt abban a biológiai állapotában hasznosítják, amikor a legmagasabb a fehérjék és rostok emészthetősége. A vízelvonással történő tartósítást megújuló energiával végzik (biogázüzem-motorhő).
– Ez a takarmány, nemcsak a termelést (hús, tej) szolgálja, hanem javítja az állatok élettani funkcióit is. A rendszerhez kapcsolódó biogázüzem-kiszabályzó erőműként tud működni. A világon ezt még senkinek nem sikerült megoldani – mondta a kutatócsoport vezetője.
Majd hozzátette: – Szeretnénk a megvalósításba és a fejlesztésekbe is bevonni az egyetemet. Keressük a programhoz a partnereket, bízunk benne, hogy hamarosan bele tudunk kezdeni egy mintaüzem építésébe.