Ilyenek vagyunk - Jánossomorja: három falu, egy város

A helyi civil szervezetek bevonásával a kulturális közalapítvány koordinálta az „Ilyenek vagyunk, jánossomorjaiak" összeállítás elkészítését. És mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire érezték sajátjuknak a Kisalföld által meghirdetett kampányt, mint hogy a helyi Hauptmann Tamás készítette el a tabló illusztrációit.

– A művelődési ház felhívást tett közzé, hogy várják a települést jellemző mondatokat, szlogeneket. Olyan sok érkezett be, hogy szűkíteni kellett. Azt is mondhatnám, három ilyen plakátot is el tudtunk volna készíteni, hiszen mindhárom településrészünk őrzi identitását. Ezeket a sajátosságokat az önkormányzat is igyekszik kiemelni. Erre jó példa, hogy nemrég adtuk át Pusztasomorján a Sós Antal kecskedudás nevét viselő közösségi házat – hangsúlyozta Lőrincz György polgármester, aki mint mondta, szívesen csatlakoztak  felhívásunkhoz, hiszen így a térségnek meg tudják mutatni értékeiket. Egyébként elkészítették a helyi értéktárukat is  és bíznak benne, hogy abból több elem  bekerülhet a megyei értéktárba, sőt, akár hungarikummá is válhat, mint a somorjai mákos rétes.

– Jánossomorja nagy örömmel csatlakozott a Kisalföld értékes akciójához, hiszen segített megfogalmazni önmagunkat, érdekességeinket, büszkeségeinket, amelyek egy vendég számára is azok, de egy somorjai bácsi is azt mondaná rá: „na, gyerekeim, ezt jól mondtátok". A feladat nehéz volt, mert sok kincset találtunk, köszönjük a munkát a szerkesztőségnek! – hangsúlyozta Hauptmann Tamás illusztrátor.

Első írásos emlékük 800 éves, de több mint 4000 éve tudják, hogy itt jó élni. Jánossomorja 1970-ben három településből forrott össze, Mosonszentjánosból, Mosonszentpéterből és Pusztasomorjából. A település sokáig Európa egyik legnagyobb mocsárvilágának szélén élt, a Hany azonban lecsapolása után ma is sok természeti szépséget tartogat. Jánossomorja környékén télen és nyáron is látható Európa legnagyobb röpképes madara, a túzok.

Itt mindig jó irányba fúj a szél, a szélcsendes napok száma talán a legkevesebb, évi 15–20. De mindig friss a levegő. A népek olvasztótégelyének is tarthatnák magukat. Heidebauerek, a Csallóközből telepített magyarok, mátyusföldiek, matyók, kónyiak… Az azonban biztos, az 1946–48-as ki- és betelepítés sorscsapásai után mára megtanultak közösen dolgozni a jövőért.

Itt kezdődik a menekülők útja:  ’56-ban tízezrek indultak innen Ausztriába a Hanyon, a határon vagy az andaui hídon át – az utat ma már turisták járják… Ezért büszkék arra, hogy elsők között náluk kezdték el lebontani a vasfüggönyt 1989. május másodikán! Itt született a világhírű Wagner-operaszoprán, Klafszky Katalin, akiről krátert is neveztek el a Holdon. A Mosoni-sík németsége hagyta örökül az országosan egyedi, kézzel írt és festett paraszti kódexeket. Ezek egyik legszebbje az itt megtalált Der Sank-Johanner kódex.

Megőrizték különleges süteményüket, a somorjai mákos rétest. Újra lopnak csirkét a búcsú napján: régi hagyományuk a somorjai csirkeszedés. Talán nem véletlen, hogy ők a hazai baseball csirkefogói is: a Jánossomorja Rascals többszörös kupagyőztes, bajnoki érmes. De szeretik a focit is, kétszer nyerték meg az ország legjobb amatőr csapatának járó kupát.

Európa szinte összes boltjában megtalálhatjuk Jánossomorja nevét, hála a helyi élelmiszeriparnak, csak cukrokat, pudingokat vagy épp bébiételeket kell keresnünk. Ikonikus építményük a „Szentjánosi vár". Százéves hengermalmuk mára nyári kulturális programok otthona. Közel 30 civil szervezet működik a városban, több  mint 100 programot rendezve évente.