Cambridge-be viszik az elefántcsontokat

– Még a hatvanas években került elő egy mosonszentjánosi kavicslelőhelyen két, a germán népekhez köthető longobárd férfisír – magyarázza Czuppon Tamás, a Hansági Múzeum régésze.

Elmondta: ez a népcsoport az első században indult el az Elba torkolatától, majd a Cseh-, Morva-medencén keresztül érték el a Kárpát-medencét. Körülbelül a hatodik század elején értek ide, ám ennek pontos idejét nem tudni. Arról viszont vannak adatok, hogy 568-ban vándoroltak el a Kárpát-medencéből, miután szövetkeztek az avarokkal.

Ezt később túlságosan veszélyesnek találták, ezért továbbmentek Itáliába. Nevüket máig őrzi Lombardia tartomány elnevezése.

A Mosonszentjánoson feltárt  temetkezési helyekből elefántcsontból készült korongok kerültek elő, amik vélhetően egy korabeli játékkészlet részei lehettek. A tíz csontkorong – a sírokban talált további tárgyakkal együtt – hosszú ideje a múzeum állandó kiállításának részei. A tárgyak azonban most kikerülnek a vitrinből és egészen Cambridge-ig szállítják azokat egy tudományos kutatás részeként.

Czuppon Tamástól megtudtuk: az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében zajlik egy kutatás a mobilitás és népesség átalakulásáról a Kárpát-medencében. Ebbe kapcsolódott be a Hansági Múzeum is, mivel az intézmény gyűjteményében találhatók meg a Magyarországon fellelt első, longobárd népcsoporthoz köthető leletek. Ezek még 1885-ben Bezenyén kerültek elő.

Az elefántcsont korongokat a cambridge-i egyetemen egy úgynevezett stabil izotópos vizsgálatnak vetik alá. Ennek eredményeiből azt próbálják kideríteni, hogy honnan származnak ezek a tárgyak, s egy helyről valók-e. A korongok közt vannak javított darabok: a vizsgálattal arra is választ szeretnének kapni, hogy e javításokhoz is ugyanazt a nyersanyagot használták-e fel.

Néhány korongon festéknyomok is fellelhetők, ennek összetételéről szintén képet kaphatnak. A régész kiemelte: a vizsgálatok eredményeiből a népcsoport kapcsolati rendszerére, kiterjedt kereskedelmi hálózatára kaphatnak értékes válaszokat.

A szakember hozzátette: a Bezenyén longobárdoktól fellelt tárgyak ékkő berakását már korábban vizsgálták hasonló célból. Akkor kiderült, hogy ez a népcsoport tárgyait almandin gránáttal díszítette, ami Indiából és Srí Lankáról származik. Ez is bizonyítja a már akkor is létező távolsági kereskedelmet. Most új természettudományos kutatási módszerekkel lehetőség nyílik újabb kérdések megválaszolására a longobárdokról.