Átpolitizálódott motimos viszonyok

A Motim ma is fogalom Mosonmagyaróváron. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök most belengette a timföldes zrt. eladását. Túl sok volt a politikai vihar már eddig is az Altus és a timföldgyár körül. Pedig a cég léte ma is meghatározó a Lajta partján.

Vida-Méhes

A Motim ma is fogalom

Az Altust heteken belül átadja a feleségének, a Motimot pedig eladná. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke kiszáll tanácsadó cégéből és nem zárja ki maradék működő vagyoneleme, a Motim eladását sem – mondta Gyurcsány Ferenc egy hetilapnak.  A Motim esetleges eladását pedig azzal indokolta:  „Jobb az, ha az aktív politikusnak nincs működő vállalkozása, ez tisztább helyzetet jelent."


Gyurcsányt gazdasági érdekeltségei okán is folyamatos támadások érik. Legutóbb azért bírálta a Fidesz, mert cége, az Altus elnyert egy  pályázatot az Európai Bizottságtól. A jelenlegi kormánypárt szerint ez tiltott pártfinanszírozásra adhat alkalmat.


A politikai támadásoktól függetlenül a Motim neve ma is fogalom Mosonmagyaróváron. A timföldgyár fénykorában másfél ezer helyi embernek adott munkát és biztos kenyeret. Privatizációjáig még egyfajta helyi munkásarisztokráciának is tekintették a motimosokat.

A tulajdonosok változtak, de az 1934-ben, az ország első timföldgyáraként alapított Motim ma is a város  meghatározó gazdasági szereplője.

A tulajdonosok változtak, de az 1934-ben, az ország első timföldgyáraként alapított Motim ma is a város meghatározó gazdasági szereplője.

Az 1995–96-os  privatizáció aztán sok mindent megváltoztatott. A gyár eladásának körülményei még húsz év után is vitákat gerjesztenek. Azt vetik Gyurcsány Ferenc Altus-tulajdonos szemére, hogy az akkori vételár (700 millió forint) is igen alacsony volt. Ráadásul a pénzt anyósa révén kedvezményes állami hitelből teremtette elő. Mindenesetre a Motim feles tulajdonosa az Altus Rt. lett, a gyár másik felét az addigi menedzsment (GPS Kft.) szerezte meg, s csekélyke dolgozói tulajdoni hányad is került. 


A cégcsoportot lényegében évtizedek óta a Gerezdes család irányítja. Míg a városvezetés politikai színezete nem változott meg, igen erős támogatói voltak Mosonmagyaróvárnak. A gyár nevét viselte a sporttelep és a futballcsapat is, és egyéb módokon is segítették a helyi ügyeket. 2002 után nemcsak a timföldgyártás szűnt itt meg, de fokozatosan kivonultak a közéletből is. A sporttelepet átadták a városnak, s ezzel együtt szponzori támogatásaikat is megszüntették.


Ma a Motim Zrt. mintegy 900 embert foglalkoztat különböző kft.-iben. A kádkő-, korund-, alumínium-szulfát-termékek piacán Európában, de Japánban is több gyártmányuk piacvezetőnek számít. Egy időben hallani lehetett francia befektetői szándékokról is a kádkőüzletágban.

Helyi támogatók Gyurcsány politikai  karrierjéhez

Gyurcsány Ferenc ma is számos szállal kötődik Mosonmagyaróvárhoz. Úgy tudni, magánemberként rendszeresen ellátogat ide, ám cége közvetlen irányításába nem szól bele. Politikai karrierjében is sokat köszönhet a helyi szocialistáknak. Lévén, hogy MSZP-tag is itt lett. Mosonmagyaróvári és győri párttársai segítették hozzá párt- és kormányzati felívelésének felgyorsításához is a Medgyessy-buktatás idején. 


Ugyanakkor Gyurcsány miatt a gyár politikai támadások céltáblája (volt). 2005-ben az is megesett, hogy az Országgyűlés egyik szakbizottsága, Szijjártó Péter szervezésben „sátrazott" a gyár portája előtt. De az is, hogy a devecseri vörösiszap-katasztrófa nyomán – talán felsőbb fideszes utasításra – azonnal vizsgálódni kezdtek a hatóságok a timföldgyári tározók okán is. E tárolók miatt az akkori fideszes országgyűlési képviselő, Pap János is folyamatosan bírálta a Motimot, s így Gyurcsány Ferencet.  

Kiemelt, ám hűvösnek mondható

Ma a gyár és város kapcsolata hűvösnek mondható.


– Kiemelten fontos a város számára a Motim Zrt., hiszen hosszú ideje a legnagyobb adózók egyike a vállalat – jelentette ki érdeklődésünkre Árvay István polgármester. Ugyanakkor elismerte: ezzel együtt azonban az önkormányzatnak nem sok kapcsolata van a cég vezetésével. Így például a virilistáknak mint a legnagyobb helyi adófizetőknek járó oklevelet sem veszi át a menedzsment.


A Kisalföld úgy tudja, ennek oka, hogy még ma is vagy fél tucat peres eljárás zajlik a Motim ellen.

„A város ipari életét alapvetően meghatározó a Motim, hiszen nagyon sok embert foglalkoztat" – hangsúlyozta Nagy István országgyűlési képviselő, FM-államtitkár. Mint lapunknak most elmondta: a vállalat vezetésével kiegyensúlyozott a kapcsolata, számos ügyben kiállt a gyár mellett és igyekezett mindig a cég jövőjét szem előtt tartani. Hozzátette: nemcsak a vállalat múltja, de a jövője is fontos Mosonmagyaróvár számára.


Ábrahám Tivadar, a Demokratikus Koalíció (DK)  helyi vezetője megkeresésünkre elmondta: havonta találkozik a pártelnökkel a DK rendezvényein. Ám ő korábban nem hallott a Motim eladásának szándékáról. Mint ahogy Gyurcsány Ferenc mosonmagyaróvári személyes kötődésű kapcsolatrendszerét sem ismeri közelebbről.


(A Kisalföld megkereste Gerezdes János volt Motim-vezérigazgatót és Gyurcsány Ferencet is e témában. Egyelőre nem jártunk sikerrel – a szerk.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!