Aláírások a szalézi kápolnáért

A város szívében, a Karolina Kórház mellett áll a jobb időket is megélt szalézi impozáns épülete. Gazdátlannak tűnik, a természet kezdte átvenni az uralmat az egykor palotának épült ingatlanon. Korábban hallani lehetett, hogy hajléktalanok is felfedezték maguknak. 1872-ben Miklós württembergi herceg emeltette háromszintes kastélyát. 1910-ben nyitották meg itt a Mosonvármegyei I. Ferencz József Árvaházat. Az árvákat a szatmári irgalmas nővérek gondozták. 1934-től a szalézi szerzetesek vették át, fiúkollégiumot működtettek benne. 1940-ben Fias István mosoni mesterrel készíttették el benne a ma is működő Keresztények Segítsége kápolnát. Aztán az intézetet államosították, iskolaként használták. A szalézi rend 2004-ben kapta vissza az ingatlant.

Az ingatlan átadása idején a szaléziak idősotthon létrehozását tervezték a házban. Ám mivel az átépítés és a fenntartás költségeit a rend egyedül vállalni nem tudta volna, vállalkozói csoporttal tárgyaltak idősek otthona létesítéséről. Az akkori elképzelések szerint a visszaadást követően három-négy hónap alatt elvégezték volna a legalább 150 férőhelyes otthon megnyitásához szükséges átalakításokat. Mindez azonban csak terv maradt, a finanszírozásváltozások miatt nem jött létre az intézmény. A mára magántulajdonban lévő épület pedig az Éltes-iskola kiköltözése óta üresen áll.

Hitüket gyakorolnák

"A helyi védelem törlését kezdeményezik három városképi jelentőségű épületről" címmel írtunk arról a január 26-ai Kisalföldben, hogy az egykori szalézi épület, a tejgyár egyik épülete, a valamikori sortüzes Gyász téri laktanya helyi védelem alóli törlését kezdeményezik a tulajdonosok. Emellé sorakoztak fel a Szent István király úti egyik ikerház gazdái is. Cikkünk nyomán keresték meg szerkesztőségünket a szalézi kápolnába járó hívek. Bíznak a tulajdonos egykori ígéretében: miszerint továbbra is megoldott lesz a hitük gyakorlása. Huszár János gyermekkorától jár a kápolnába, melynek két éve gondnoka. 

– Köszönjük a tulajdonosnak, hogy eddig is használhattuk a kápolnát, melyet az ide járó hívek adományaiból tudunk fenntartani, karbantartani – hangsúlyozza a gondnok, aki ha kell, a növényeket gondozza, ha kell, festi a falakat. Adamát Lajos piarista atya vasárnaponként reggel 8 órától várja ide szentmisére a híveket. Alkalmanként hatvanan-nyolcvanan gyűlnek itt össze. Keddenként pedig délután 3 órától imaórára jönnek. Elsősorban a közeli utcákból érkeznek, de a Károlyligetből is. Sokan közülük gyermekkoruk óta itt találkoznak.

Huszár János gondnokként is szívén viseli az épület sorsát.

Milyen jó lenne ide egy idősek otthona... 

– Az ötvenes-hatvanas években ez a kápolna volt a keresztény értelmiségiek „búvóhelye": orvosok, egyetemi tanárok, tanítók jártak a szentmisékre ide, ahol nem voltak szem előtt – magyarázza Huszár János. Az imaórára érkező asszonyok közül is sokaknak van több évtizedes emlékük a kápolnáról, akár magáról az egykori iskoláról is. Ki itt dolgozott, vagy éppen ide járt tanulni. Egyikük kezdeményezte korábban az épület műemlékké nyilvánításának eljárását. Ám a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya az eljárást a nyilvántartásba vétel megtagadásával zárta. Név szerint nem szeretnének nyilatkozni, viszont reményeiket megosztják: "Abban bízunk, a tulajdonos meggondolja magát, és legalább a kápolnát meghagyja. Ez olyan érték, amit nem szabadna veszni hagyni. Ezért a célért aláírásokat is gyűjtünk. Ugyanakkor a vasárnapi szentmisére várjuk a képviselő-testület tagjait, hogy nézzék meg az épület ezen részét." A korábbi elképzelésre is emlékeztetnek: milyen jó lenne ide egy idősek otthona...

A hívek kiállnak a szalézi kápolna megmaradása mellett.

Érvek, ellenérvek

A keddi civil kerekasztalon is a témák között szerepelt a szalézi és a laktanya sorsa. Árvay István polgármester az előbbiről elmondta: az ingatlan jelen állapotában rontja a városképet. Az épületet a szaléziak eladták, a műemlékké nyilvánítását elutasították. Lépni kell, hogy a jelen helyzet ne konzerválódjon, közfunkciót nehéz belerakni. "Nem vagyunk még döntési helyzetben" – emelte ki, s egyeztetni szeretnének a tulajdonossal, s a katolikus egyházzal is az ügyben. A bontás elleni és melletti indokokat is mérlegelik. Mandl Andrásné, az Ipartelepi Lakosok Egyesületének elnöke az egykor kaszinónak épült laktanya megtartása mellett szólalt fel. Felvetette, hogy az épület homlokzatát meg lehetne hagyni mementóként. Ezt a polgármester nem látja megoldásnak. Szerinte az új piarista iskola a város jövőjét hosszú távon határozza meg.