Pozsony és környéke - Nincs papír, nincs pénz

Plakátkampányt indít Pozsony azért, hogy a más településeken bejelentett több százezer lakóját rávegye, jelentsék át állandó lakóhelyüket a szlovák fővárosba. A városi infrastruktúrát háromnegyed millió ember használja, ám állami támogatást csupán félmillió után kapnak.

Mészely Réka

Hasonlóak a határ menti falvak tapasztalatai is – csak náluk éppen a pozsonyiak miatt.


Finanszírozási gondjai miatt plakátkampányt indít Pozsony azért, hogy „papíron" más településeken élő több százezer lakóját rábírja, tegyék hivatalossá állandó lakóhelyükként a fővárost. Pozsonynak papíron félmillió lakója van. Ám valójában körülbelül háromnegyed millióan élnek ott. Ugyan a jelenség nem új keletű, a régió gyors gazdasági fejlődésének idején rendkívüli méreteket öltött. A pozsonyi önkormányzatnak háromnegyed millió emberre kell finanszíroznia a városi infrastruktúrát, holott csupán ötszázezer után kap állami támogatást. Ez évi legalább tíz-, de akár hatvanmillió eurós bevételkiesést is jelent a városnak.


Negyvenezer eurónyi összeg hiányzik


498-an laknak hivatalosan a szlovákiai Doborgazon (Dobrohost), de valójában mintegy hétszázan élnek a csallóközi településen Boráros József polgármester tájékoztatása szerint.

A szlovák fővárosban háromnegyed millióan élnek, ebből félmillióan állandó lakóhellyel rendelkeznek.

– Olyan család is lakik nálunk, melynek tagjai huszonöt éve költöztek ide Pozsonyból, de azóta sem létesítettek állandó lakhelyet Doborgazon.


A környékünkön egyébként mintegy ezer pozsonyi vásárolt házat, közülük kétszázan a falunkban. Az itt bejelentettek után körülbelül kétszáz eurónyi állami támogatást kap önkormányzatunk fejenként. Ez azt jelenti, hogy évente a kétszáz nem hivatalos lakónk nyomán körülbelül negyvenezer eurótól esünk el azáltal, hogy nem mindenki jelentkezik be hozzánk, aki életvitelszerűen itt él. Ebből az összegből négy év alatt például az összes járdánkat fel tudnánk újítani – magyarázza a doborgazi faluvezető. Mint mondja, főként amiatt maradnak meg a kiköltözők a pozsonyi lakcímnél, hogy a fővárosi egészségügyi ellátást, iskolát vagy óvodát igénybe tudják venni.


Kétszer annyian élnek ott, mint hivatalosan


Pozsony vonzása (és taszítása) a határ túloldalán, nálunk is érezteti hatását. Érdekes a helyzet a szlovák fővároshoz legközelebbi magyar településen. Becslések szerint Rajkát jelenleg hatezren lakják (ez a szám egyre emelkedik, hiszen folyamatosan épülnek a családi házak és újabb lakásokat is terveznek), de csupán háromezer-háromszáz az állandó lakos. Mintegy másfél ezren tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Az utóbbiakra viszont az önkormányzat nem igényelhet állami feladatalapú támogatást. Magyarán kétszer annyi ember után tartanak fenn utakat, közvilágítást, tolják el a havat, mint amennyi után pénz jön a falu kasszájába. Továbbá, akik magyar felségjelzésű gépjárműveket használnak, azok adót is fizetnek utána, míg a szlovák rendszámtáblájú autók után egy forint sem érkezik. Ez a számítások szerint csak a gépjárműadóban tízmillió forintos nagyságrendű kiesést jelent.


A nagypolitika hadszíntere


– Ezzel a témával a nagypolitikának kellene foglalkoznia – vélekedik Kovács Andorné dunakiliti polgármester, akinek a településén szintén nincs egyelőre pontos szám arról, hogy hány szlovák állampolgár élhet ott. Ennek a felmérését viszont tervezik a közeljövőben.


Azt, hogy sokan az északról érkezők közül nem jelentkeznek be ott, ahol ténylegesen élnek, a faluvezető azzal is magyarázza, hogy az ügyintézés – ami egyébként hosszadalmas – nem helyben, hanem Győrben, a Bevándorlási Hivatalban történik.


Kétszer annyi ember után tartanak fenn utakat, közvilágítást, tolják el a havat, mint amennyi után pénz jön a falu kasszájába.


– Érezzük az ittlétüket, viszont a létszámuk nem olyan horderejű, mint Rajkán. Az óvodában, iskolában is fogadunk szlovák gyermekeket, s a falu szórólapjait is lefordítjuk szlovák nyelvre – fűzte hozzá a polgármester.

(A témára visszatérünk. Illetve arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a nyugati országrésznek mit jelent, hogy ide is lényegesen kevesebb állami normatíva érkezik az intézményhálózat fenntartására, mint amennyien valójában itt élnek.)

Akár 60 millió eurós bevételkiesést is jelent a szlovák fővárosnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!