Kutyabőr került elő az eresz alól

A jánossomorjai Mészáros János évtizedek óta őrzi felmenői hagyatékát, melyet még apai nagyanyja bízott rá. Az 1649-ben íródott nemesi levél és egy 1800-as évekből való füzet értékes kordokumentumok is.

Gondár Flóra

A családi örökség részeként két különleges dokumentumot őrizget a jánossomorjai Mészáros János. Egy 1649-re keltezett nemesi oklevél mellett néhai Mészáros Ferenc feljegyzéseit tartalmazó füzetnek is büszke birtokosa. A füzet szerzője Mészáros János ükapja vagy dédnagyapja lehetett. 


– A név alapján nem tudom eldönteni, melyikük írhatta. Az ükapámat és a dédapámat is Ferencnek hívták, a füzetben szereplő évszámok alapján is bármelyikük lehetett– magyarázta Mészáros János. „Mészáros Ferencz írásos könyvetskéjét" Pusztasomorján írta az 1860-as és 1870-es években. A füzet három részre tagolódik, található benne egy násznagyi lánykérés, de családi események, illetve gazdasági feljegyzések is. A könyvecske a néprajzosok, helytörténeti kutatók számára is értékes adalékokkal szolgálhat: a lapokon hansági szénatűzről, illetve a szántóföldek művelési módjairól is olvashatunk. 


– A nemesi levelet a Rákosi-korszakban a szülői házunk padlásán rejtegették, egy eresz alatt tartották. Itt nedvesség érte, így a szövegnek egy kis része hiányzik – mesélte Mészáros János.

 

Mészáros János az 1649-ben íródott nemeslevéllel.

Mészáros János az 1649-ben íródott nemeslevéllel.



– Még legénykoromban a nagyanyám előszedte a padlásról az iratokat és nekem adta őket. Azóta én őrzöm a dokumentumokat, igyekszem minél több emberrel megismertetni a füzetkét és a kutyabőrt. Nem szeretném, ha elkallódnának– mondta a hagyaték őrzője. Megemlítette: mielőtt hozzá került volna a füzet, nem nagyon forgatta senki, mára azonban kissé megrágta az idő vasfoga.


A könyvecskét most a győri Rómer Flóris Múzeum szakemberei restaurálják. Az 1649-re keltezett – latinul íródott – nemesi levél (kutyabőr) Mészáros Lukácsot és testvérét, Mészáros Pált hű szolgálatukért nemesi kiváltságokkal ruházza fel. Az okmányon a család egykori címere is szerepel. Az ábrázolás a heraldika által gyakran használt kép a képben fogással él: a címer egy stilizált darualakot ábrázol, az állat egyik lábában követ tart, s egy pajzson áll, amelyen szintén egy daru látható. Az oklevél felruházta tulajdonosait és leszármazottaikat arra, hogy háborúban pajzsukon viseljék a családi címert. 


Molnár Tamás, az Örökség Kulturális Egyesület elnöke lapunknak elmondta: a jánossomorjai Bella Sándor hívta fel figyelmét az értékes forrásokra, ezután kereste fel Mészáros Jánost. Egyesületük tagjaival a füzetben található pusztasomorjai lánykérés egyes részleteit színpadra vitték tavaly, illetve a lánykérés bekerült a helyi értéktárba is. 

 

A füzet egyik feljegyzése 1868-ból:


„Szomoru történet. Mely történt márczius 26–27 közti éjszakán, Az is Fördős József sógorom és vőstársam lévén, de egész életét az ivás, rendetlen élés, dombérozás és részbitangulásol töltötte, amibe ugyancsak életét el is végezte és a fölebírt napon ifju Lőrintz József házánál éjfélig mulatak és a pajtásai közöl éjfélkor elbotorkált és betévedett 70 és 71-dik számu házok udvarábo, Az is Szalka Vendel-Mészáros József lakásokon, hol regelre a ganéj melet csak egyláb mélségű kis posvány lévén és belehalt. Kitül mencsen Isten minyájunkat. Ámen"

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!