Hatmillió megy taóból a lipóti fociba

Óriási gondban lenne a sportélet a társasági adó (tao) nélkül. Ez a falusi kiscsapatok számára a túlélést jelenti - vélekedik Tóth Péter. A polgármestert a termálfaluban felhasznált taopénzekről kérdeztük.

Mészely Réka

Idén februárban avatták fel a 300 ember befogadására képes lipóti sportcsarnokot (Kisalföld, 2017. február 24., "Sportcsarnok épült félmilliárdból"). Az épület kihasználtságáról, a taopénzek felhasználásáról kérdeztük Tóth Péter polgármestert. 


– A sportcsarnokkal régi álmunk valósult meg: 504 millió forintból épült meg a létesítmény, melyből mintegy 376 millió forint a társasági adóból származik, a többi saját forrás. Ez a beruházás azonban nemcsak Lipótot szolgálja, hanem a szigetközi térséget – hangsúlyozza a településvezető, aki mint mondja, a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség vezetőségi tagjaként is rálátással bír a megyei sportéletre. A kézilabda-szakosztály 2015-ben indult, jelenleg 36 igazolt sportolóval működik. 


– A társasági adó bevezetése a kistelepüléseken a labdarúgás túlélését jelentette. Ezen támogatások nélkül sok helyen megszűntek volna a csapatok. Óriási gondban lennének nélküle, bár még így is sok helyen forráshiánnyal küzdenek. Ugyanis kevés az a vállalkozó, aki saját tőkéből segíti a sportolást szponzorként. A tao áthidaló megoldás – vélekedik a polgármester.


 

Tóth Péter: A termálvíz bevezetésével a sportcsarnoknál további költségcsökkentés érhető el. A kútfúrás engedélyeztetése jelenleg folyamatban van. Fotó: Gondár Flóra

Tóth Péter: A termálvíz bevezetésével a sportcsarnoknál további költségcsökkentés érhető el. A kútfúrás engedélyeztetése jelenleg folyamatban van. Fotó: Gondár Flóra


Lipóton egyébként 2012-től veszik igénybe a társasági adót. A Petőfi Sportkör Lipót labdarúgó-szakosztálya (melynek 112 igazolt játékosa van) évenként 6–16 millió forint taopénzt kap  utánpótlásra. Ebből a csapatok utaztatására, edzők bérére, felszerelésekre (a labdától a mezekig) is fordítanak. Idén egyébként hatmillió forint támogatást fordíthatnak utánpótlásra (1,3 milliót az öltöző külső felújítására). A kézilabda-szakosztály 2015-ben indult, jelenleg 36 igazolt sportolóval működik. A 2015–2016-os idényre hárommillió forintos taopénzt szereztek a csapat versenyeztetésére. A sportcsarnokra is a kézilabda-szakosztály adta be a pályázatot és nyerte el a 376 millió forintot. 


– A hússzor negyvenméteres, nézőtérrel ellátott nemzetközi sportpálya használatáért nagy a sorban állás. Szezonális az üzemeltetése, elsősorban a helyi iskolások használják a hideg időben, de a környékbeli öregfiúk, a labdarúgóink és kézilabdásaink is igénybe veszik. Továbbá befogadjuk a Mogaac kézilabdacsapatait is, a férfi és női felnőtt, valamint a két-két utánpótláscsapatot. Tervezünk a sportkörünk keretében a lánycsapat mellé a fiúknak is kézilabda-utánpótláscsapatot indítani – számolt be az elképzelésekről Tóth Péter.


Várhatóan 1–2 millió forint a helyi sportcsarnok éves fenntartási költsége. A polgármester reméli, hogy egy éven belül már termálvízzel fűthetik az épületet, mellyel további költségcsökkentés érhető el. Ennek engedélyeztetése folyamatban van. Jelenleg egyébként az épület környezetét szépítik: öntözőberendezést helyeznek el és parkosítanak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!