Mire gondolhatott a költő? - Ezt kérdeztük Mosonmagyaróváron

A magyaróvári sétálóutcán időset és fiatalt egyaránt arról faggattunk, mit jelent számukra a költészet. Mindenkinek akad mondanivalója, legyen az magasztalás vagy negatív kritika.

Gondár Flóra


Egyre nehezebb ma szóra bírni az utca emberét. Úton-útfélen rohanás, közöny, elutasítás fogadja a kérdezősködő újságírót. Ugyan véleménye mindenkinek van, korántsem biztos, hogy szívesen közzé is teszi azt. A könyvekben, versekben azonban rejtőzik valami megfoghatatlan lényeg, ami mindenkit megmozgat, amiért mindenki megáll egy percre és megosztja velünk a gondolatait, legyen szó szenvedélyes versolvasóról vagy éppen olyanról, aki sosem olvas lírát. A költészet napja alkalmából járókelőkkel beszélgettünk a Lajta-parti belvárosban versélményeikről. Többen beszámoltak arról is, hogy az iskolában már gyermekkorukban elvették a kedvüket a versektől a vaskalapos elemzések.

Fülöp Lili

Fülöp Lili

Fülöp Lilinek, a Piarista Gimnázium kilencedikes tanulójának Radnóti Miklós „Nem tudhatom" című költeménye a kedvenc verse. – Tudomásom szerint Radnóti munkatáborban írta a művét. Úgy gondolom, a vers híven lefesti, mit gondolhatott, érezhetett egy magyar ember a fogságban. A vers háttértörténetét olvasva még jobban megérintettek a sorok, meg is tanultam kívülről – mondta lapunknak a diáklány. 


A Piarista Gimnázium másik tanulója, Szitás Gergely nem szereti a verseket. – Az elemzéseknél olyan dolgokat erőltetnek bele a szövegekbe, „mire gondolhatott a költő" címszó alatt, ami lehet, hogy egyáltalán nem is volt jelen aköltő egész lényében. Másrészt pedig azt tartom, hogy a költők mindig az adott divatnak megfelelően írnak arról, amiről az emberek olvasni szeretnének – érvelt Szitás Gergely.

 Szitás Gergely

Szitás Gergely

A nyugdíjas Wurczinger József nem tudna kiemelni egyetlen verset, ami a kedvence lenne. – A költészetet nagyon szeretem, előszeretettel olvasom Juhász Gyula és Radnóti Miklós költeményeit, de Petőfi Sándort sem hagyhatjuk ki a sorból. Na meg persze József Attilát és Mama című versét is érdemes ismerni – részletezte Wurczinger József. 

Wurczinger József

A közlekedésmérnökként dolgozó Czikkely Zsuzsanna a következőket nyilatkozta. 

– Nincs kedvenc versem, se könyvem, egyáltalán nem szeretek olvasni, reál beállítottságú vagyok. Az interneten informálódom a hírekről és arról, ami érdekel. Az iskolai verselemzések során elment a kedvem az olvasástól. Ugyan honnan tudhatnánk, ki mit gondolt az adott vers megírása során? – tette fel a költői kérdést Czikkely Zsuzsanna.

Czikkely Zsuzsanna

Czikkely Zsuzsanna


A korábban pedagógusként dolgozó Wasztl Annától megtudtuk, közel 400 verseskötete van otthon. – Arany János a kedvenc költőm: „dala, mint a puszták harangja". Szépen, egyszerű szavakkal megfogalmazta azt, amit más esetleg egy regényben ír meg. Ha menekülnöm kellene és két könyvet vihetnék magammal, Arany János verseit és Shakespeare szonettjeit választanám – mondta mosolyogva Wasztl Anna. 

Wasztl Anna

Wasztl Anna

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!