Kinek érdeke a nyolcadik kavicsbánya megnyitása?

Noha rengeteg érv szólt ellene, a képviselő-testület mégis előzetes hozzájárulását adta egy újabb, a környéken már a nyolcadik kavicsbánya kialakításához.

Méhes Ákos

Másfél éve engedélyezte a város elöljárósága a Tritol kavicsbánya bővítését. Az évekig húzódó eljárás végeztével az eddigi harmincöt hektáros bányaterület további negyvenöt hektárral bővült.

Az eredeti bányaterület kavicskészlete még jó húsz évre elegendő, a bővítéssel pedig további negyven évre lehetővé vált a külszíni bányászat. A bővítés engedélyezését követően aztán a tulajdonos eladta az egész területet, vállalkozást. Ez jelenleg osztrák–német tulajdonban van, a kavicsbányászat pedig változatlanul folyik.

Több évig tartó eljárás után engedték a Tritolnál lévő bánya bővítését.

Több évig tartó eljárás után engedték a Tritolnál lévő bánya bővítését.
A korábbi tulajdonos most egy új céggel újabb kérelemmel fordult az önkormányzathoz. A Mosonmagyaróvár határában lévő úgynevezett Kozlik-tanyán akar új kavicsbányát nyitni. Ehhez a tizenhat hektáros ingatlant különleges bányaterületbe kellene sorolni. A tanya most mezőgazdasági üzemi területbe sorolt, egykor a Lajta–Hansági Állami Gazdaság állattartó telepe működött itt. Az állattartás jó ideje megszűnt, az istállókat elbontották. A beruházó készíttetett egy előzetes vizsgálati dokumentációt, ami alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől megkapták az előzetes környezetvédelmi engedélyt.

A környezetvédelmi hatóság szerint „nem jelentős környezeti hatással" jár az új bánya nyitása. Ezzel szemben a Nagy István volt polgármester jegyezte önkormányzati előterjesztés számos problémát vet fel. Eszerint a tanulmány nagyvonalúan kezeli a várható hatásokat. Sőt, nem veszi figyelembe a már működő bányák környezeti hatásainak összegződését sem. Mosonmagyaróváron és tíz kilométeres körzetében ugyanis hét nagyobb kijelölt bányaterület van, ezek egy kivételével üzemelnek is.

A Kozlik-tanyán jelenleg az istállók romjai vannak, de rövidesen talán kavicsot bányászhatnak itt.

A Kozlik-tanyán jelenleg az istállók romjai vannak, de rövidesen talán kavicsot bányászhatnak itt.

Az önkormányzati anyag kiemeli: a kavics kitermeléséből elsődlegesen a beruházónak van haszna, a várható negatív hatások rövid és hosszú távon viszont a városlakókat érintik. Egy bányában a kitermelhető éves mennyiség 200 ezer köbméter. Ez együtt a környéken tehát elérheti az egymillió köbmétert is. Ennyi kavicsra – betonra – körülbelül 12 ezer családi ház vagy négyszáz kilométer betonút építésénél van szükség. Tudott, hogy a kavics jó része Ausztriába kerül. Ott sokkal szigorúbbak a bányanyitás – a termőföld megszüntetésének – feltételei. Egyszerűbb és olcsóbb tehát a kavicsot Magyarországról beszerezni.

„A bányanyitás feltétele a terület övezeti átsorolása. Erről dönteni kizárólagos joga az önkormányzatnak van. Nem jelent döntési kényszert az, hogy az előzetes környezetvédelmi engedélyt már megkapták. A képviselő-testületnek minden szempontot mérlegelve, a város, a lakosság érdekeit szem előtt tartva kell döntést hoznia" – áll az előterjesztésben.

Ám mindezek ellenére a testület többsége végül előzetesen áldását adta az övezeti átsoroláshoz.

A Kozlik-tanya



A 86-os főútról közelíthető meg. Jánossomorja felé haladva az M1-es autópálya felüljárója után, Krisztinamajornál kell balra fordulni. A területhez két kilométer hosszú, kavicsozott út vezet. Amennyiben Mosonmagyaróvárnak égetően szüksége lenne egy kavicsbányára, végül is keresve sem találnának jobb helyet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!