Magyarok!

Belize-ben felidéztük, mitől olyan egzotikus hely Magyarország...

Honvágyunk még nem űz bennünket hazafelé, de néhány dolog határozottan hiányzik, amellett ábrázatunk már felvette a sokhetes utazó-kinézetet. Egyikünk például határozottan Robinson Crusoe-sodik, másikunk meg egyébként is hajlamos a rasztásodásra, de itt különösen. Hetek óta ugyanazt az öt holmit hordjuk, amik egyre inkább hasonlitanak egymásra, hála a közép-amerikai mosodáknak... De ezek apró-cseprő problémák, lelkesedésünk töretlen, igy a félidő után is.

És akkor az elmúlt napok eseményei: Caye Caulkeren egy búvárcucc-kölcsönzőben épp valami banális félreértést igyekeztünk tisztázni a tulajjal, amikor ismerős szó ütötte meg fülünket: Sziasztok! Egész utazásunk alatt hiába vártuk, hogy honfitársakkal hozzon össze bennünket a szerencse, és a világ egy távoli zugában, mikor az ember már lemondana róla, akkor a köszönnek rá a saját nyelvén. Ákossal és Rékával a találkozást egy tengerparti bárban meg is ünnepeltük, ahol elmeséltük egymásnak a kalandjainkat és örültünk, nem úgy, mint az a bizonyos Napbarnitott Sándor, akiről szintén kiderült, hogy a szigeten él, de csak annyit volt képes odavetni, hogy: mi van, találtatok magyarokat? Szóval rögtön hazai környezetben éreztük magunkat. Magyarország egyébként tizezer kilométer és néhány hét távolságról akár még egzotikusnak is tűnhet. Innen már-már elképzelhetetlen, hogy hideg van (tényleg mínusz 10?) hogy az emberek korcsolyázni és sielni járnak, kenyeret esznek és parizert???

Néhány nap szigeti lassulás után Tulum felé utaztunk tovább. (A Beize-Mexikói határon valami különös és érthetetlen indokkal elkobozták, vagyis inkább megettük az összes banánunkat.) Megnéztük Cobát is titkon remélve, hogy legalább akkora élmény lesz, mint a guatemalai Tikal volt, és igy az ellopott fotók helyett újakat csinálhatunk. Vágyunk sajnos nem teljesült, de azért kellemesen kódorogtunk a romok és az egzotikus pillangók között. Visszafelé ismét stoppolnunk kellett, mert a buszra órákig kellett volna várni, a taxisok pedig egy napi szállásunk árát akarták legombolni rólunk. (Az ismerős, amikor két ember ül a taxiban, kialkudott viteldijjal, másik kettő odalép, mondván ugyanoda mennek, ráfizetnek az árra, de a taxis őket nem viszi el?) Tippünk bejött, bérelt autós turisták vettek fel bennünket, igy kellemes tapasztalatainkat gyarapithattuk az észt utazókkal kapcsolatban.

Felkerestük a Tulum közelében található cenotét, mely nem más, mint egy föld alatti természetes tó. Kis nyiláson kell lemászni a cseppkőbarlangba és az ember már úszkálhat is a gyönyörű, áttetsző vizben. A napfény beszűrődött és szép kék szinűvé változtatta a tavat. Páratlan élmény, ahogy a halak csipkedik az ember lábát és olyan közel vannak, hogy akár el is kaphatnánk őket.

Menet közben vettük észre, hogy még maradt nálunk némi Belize-i dollár, amit eddig elfelejtettünk visszaváltani. Azonban Tulum összes pénzváltója elkeseritő választ adott: Mexikóban nem váltják a szomszédos ország ötször erősebb valutáját, tehát utazzunk vissza, ha meg akarunk szabadulni tőle! Az aznap este ismerkedősre sikeredett, leültünk a város összes kocsmájának összes asztalához érdeklődni: utazik-e valaki Belize-be. Végül néhány hasznos kör után eljutottunk Mayelához, egy helyi butikos hölgyhöz, aki gyakran jár Belize-be, ő végül értékes mexikói pesokra cserélte a haszontalan dollárjainkat.

Tulumnál természetesen megnéztük a hires tengerparti romokat is, de ami mindkettőnknek a legjobban tetszett a városka közelében, azok a hófehér homokkalmegáldott, végtelenbe nyúló partszakaszok. Tulum akár a világ legjobb strandja is lehet, de - talán a hatalmas hullámok miatt - kevesebben keresik, mint mondjuk Playa del Carment, ami például a tömegek miatt simán az élvezhetetlen kategóriába esik. Hullámok tehát vannak, ami jó, mert lehet bennük ugrálni, a parton pedig sok-sok hely.

Az utazásunk hátralévő részét - a visszaindulási időpont miatt - az eddigieknél tervezettebben kell töltenünk. A 24 órás buszozás helyett már megvettük a repülőjegyet vissza Mexikóvárosba. De január 14-ig még sok idő van hátra, ami ha másra nem, hát passziv kikapcsolódásra jó lesz.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!