2022.02.27. 07:16
A KIS CSAVAR
„Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.” (Korinthusiakhoz írt első levél 12,27)
A kis csavar egy volt a sok százezer közül. Két vaslemezt szorított egymáshoz a hatalmas hajón. Egy nap megszólalt:
– Elég kényelmetlen helyem van itt. Egy kicsit kinyújtózom, nekem is jár egy kis pihenés…
A környező csavarok kétségbeesetten üvöltöttek rá, amikor meghallották, hogy lazítani akar egy kicsit.
– Megőrültél, kiscsavar? Ha elengeded a két vaslemezt, mi kettészakadunk!
A vasgerendák nem hittek a fülüknek:
– El ne engedjétek a lemezeket, mert akkor megingunk mi is!
Szélvészként terjedt el a hír az egész hajón:
– A kiscsavar forgat valamit a fejében!
Mindenki megijedt. A hatalmas hajótest még a gondolattól is remegni kezdett: a kiscsavar kieshet a lyukból…
A vékony és vastag vaslemezek, a hajóbordák, a vasgerendák üzenetet küldtek a kiscsavarnak:
– Nagyon kérünk, légyszíves maradj nyugodtan! Ha te lazítasz, veszélybe kerül az egész hajó, egyikünk sem fogja elérni a kikötőt! Ne tedd ezt velünk!
Ez hízelgett a kiscsavar büszkeségének. Eddig eszébe sem jutott, hogy ő mennyire fontos a többiek számára. Visszaüzente:
– Maradok, ahol vagyok!…
Talán kis csavarnak látod magad a családodban, a munkahelyeden, vagy a településed közösségében? Időnként lehet, hogy úgy érzed, hogy nem sokat érsz, hogy jelentéktelen vagy, hogy nem vagy fontos. De ez nem így van, életed értékes, személyiséged pótolhatatlan. Miképpen egy hatalmas szerkezetben egyetlen kis csavarnak is fontos a maga szerepe, úgy neked is ott, ahol vagy. Tedd a helyeden azt, amit rád bízott az Úr, attól se többet, se kevesebbet!
Az emberi test Isten csodálatos alkotása, egyetlen testrészünk sem felesleges. Még a kis lábujjunknak is fontos szerepe van testünk egyensúlyozásában.
„Sok a tag, de egy a test. Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem.” Sőt inkább: a test gyengébbnek látszó tagjaira igen nagy szükség van, és amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartjuk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek, melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségük. Mert Isten úgy szerkesztette egybe a testet, hogy az alábbvalónak nagyobb tisztességet adott, nehogy meghasonlás legyen a testben, hanem a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról. Ha szenved egy tag, mindegyik tag vele szenved, ha dicsőségben részesül egy tag, mindegyik tag vele örül. Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.” (Korinthusiakhoz írt első levél 12,20–27)
Szerető barátod: Attila bácsi
Tel.: 30/2-26-27-28
