A NÁD ÉS AZ OLAJFA

Az olajfa és a nád arról vitatkoztak, hogy melyik szívósabb és erősebb. Az olajfa mosolygott a nádon, hogy az minden széltől hajlik. A nád csak hallgatott.

Jött egy vihar; a nád inogni kezdett, hányta-vetette magát, lehajlott a földig – s megmaradt épségben. Az olajfa nekifeszült ágaival a szélnek – s összetört a szélben.

Tolsztoj

Biztosan találkoztál olyan emberekkel, akik csak hajtogatják a maguk meglátásait, és nem hajlandók figyelembe venni mások véleményét, gondolatait. Nemcsak merevek és „hajlíthatatlanok”, hanem fölényesen még le is nézik a másikat. Aztán jönnek helyzetek, amikor bebizonyosodik, hogy tévednek, és a gyengének, lenézettnek tartott ember a fölényeskedőt megelőzi, vagy épp legyőzi. Emlékszem, egyik rokonunk, aki falusi ember volt és engem, aki városban nőttem fel, fölényeskedve tanított a kaszálás fortélyaira. Közben tette a megjegyzéseit, magát különbnek tartva a városiaknál. Aztán nekiálltunk a munkának, és a kezdeti bizonytalankodás után ráéreztem a kaszálás hatékony mozdulataira. Hamarosan utolértem őt, és mikor a sor végére kiértünk, már ötven méterrel megelőztem a nagyképűsködő vidéki gazdát. Megdöbbenve nézett rám, persze egy elismerő szót sem ejtett, hanem nagyokat hallgatott – mert nem neki let t igaza.

Vajon miben rejlik az igazi erő és kitartás? A történetből megtudhatjuk azt az igazságot, hogy ez a viharos, azaz nehéz helyzetekben mutatkozik meg leginkább abból, hogy ki hogyan tud viselkedni, dönteni a megpróbáltatásokban, kihívásokban; megmutatja, alkalmas-e a testi-lelki erőkifejtésre. Sokszor az erő az ellenállásban rejlik, de van, amikor az alkalmazkodás, az alázat hozza meg a megoldást. „A bolond fejjel megy a falnak!” – tartja a mondás. Ha próbába kerülsz, kérd Istent, mutassa meg, hogy abban a helyzetben hogyan lehetsz erős! Hiszen bátorság, kitartás kell az erőkifejtéshez, de a várakozáshoz, a bölcs tanácsnak való engedelmességhez, az önuralomhoz is. Legyél bölcs, és cselekedj mindig a helyzetnek megfelelően! Bár a nád értéktelenebbnek, kívülről is gyengébbnek, haszontalanabbnak tűnik, van, amikor mégis jobbnak bizonyulnak az adottságai. Így van ez az embereknél is. Nem mutatja meg a külső erő, hogy eg y-egy alkalommal, kinek az adottságai, tulajdonságai lesznek alkalmasabbnak eredményes megoldásra. Pál apostol megtanulta, hogy rugalmasan alkalmazkodni kell a helyzetekhez és az emberekhez is.

„Mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek. Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is.” (Filippiekhez írt levél 4,11–12)

„Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem. És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem.” (Korinthusi első levél 9,19–20)

Szerető barátod: Attila bácsi

[email protected]

Tel.: 30/2-26-27-28