GYÓGYKEZELÉS

Az orvos csalódottan rázta meg fejét. Betegén a javulás legkisebb jele sem látszott. Immár tíz napja, hogy az idős úr semmiféle gyógykezelésre nem reagált. Teljesen elhagyatottan feküdt a kórházi ágyon, úgy tűnt, ereje sincs már, hogy életéért küzdjön. Elfáradt, beletörődött sorsába. A következő napon az orvos ismét megrázta a fejét, ám ezúttal az őt ért meglepetéstől. Az idős úr minden életfunkciója a normális értéket mutatta. Párnájára támaszkodva ült az ágyon, teljesen visszanyerve egészséges színét. – Mi történt Önnel? – kérdezte az orvos. – Tegnap már teljesen feladtuk a reményt, most pedig minden tökéletesen működik. Mi történt? Az öregúr mosolyogva bólintott: – Igaza van, doktor úr, tegnap valami történt: meglátogatott az unokám, aki azt mondta nekem: „Ó, nagypapa, haza kell jönnöd, gyorsan, mert elromlott a biciklim”.  (Bruno Ferrero)

Az idős emberek gyakran úgy érzik, hogy már nincs rájuk szükség. Ha környezetük nem figyel rájuk, akkor lemondanak az élet örömeiről, búskomorrá, életunttá válnak. ​Mindez megváltozhat, amikor szeretetet, gondoskodást kapnak, éreztetik velük, hogy öregségük ellenére mégis fontosak és szükség van rájuk. De nem csak az idősebbek érintettek, a fölöslegesség és a magány érzete sok embert gyötör és meg is betegít. Gondold át, hogy a környezetedben kinek segíthetnél, kitől kérhetnél – még ha csak apró szívességet is, hogy éreztesd vele azt, hogy ő is fontos, és számítasz rá! Egy kirekesztett és mások által megvetett asszonytól – akivel senki nem állt szóba – Jézus egy pohár vizet kért – éreztetve ezzel, hogy az asszony fontos, a segítségére szorul (János evangéliuma 4. fejezet). Végül hatalmas ajándékot adhatott így neki, és az asszony egész életét megváltoztatta ez a találkozás. Pedig csup án egy pohár vízből, egy kis szívesség kéréséből indult ki mindez.

„A bölcs tanítás élet forrása a halál tőrének elkerülésére.” (Példabeszédek könyve 13,14)

Szerető barátod: Attila bácsi