lelki útravaló gyerekeknek

2021.10.31. 08:13

43. üzenet – Az őszi erdő ragyogása

„Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!” (Zsoltárok könyve 92,6)

kisalfold.hu

Fotós: Frank Yvette

Ma kint voltunk a természetben, az őszi erdőben sétáltunk. Egy patak partja mentén indultunk el, majd árnyékos, mély völgyhasadékban haladtunk tovább. Gyönyörű levélszőnyegen vezetett az utunk, mert a lehullott levelek sokszínű áradata borította be a széles ösvényt. Csak ámuldoztunk a sok szépségen, majd különös dologra lettünk figyelmesek. Jobb felöl, a völgy sötétbe burkolódzó oldala fölött ragyogóan sütött a nap, és aranyszínekben úszott a fák sárguló lombkoronája. Éles ellentét volt a hegyoldal sötétje és a lombok napsütötte aranysárga sávja között. Megálltunk és csodáltuk ezt a lenyűgöző látványt. Az egyik kanyarban óriási bükkfa tört az ég felé, zöldes-sárgás lombdíszbe öltözve.

Megálltunk alatta és csak néztük a hatalmas törzset, a kék, napsütötte ég előtt ragyogó fényárban úszó leveleket. Milyen hatalmas fa, ritkán láthatunk ilyet! A fa törzse, mint egy óriás elefánt lába. Még sok csoda várt ránk. Többek között, ahogy áthaladtunk az egyik meredélyen, elkezdett fújni a szél, s láss csodát, a sárgás lombok és sötét fatörzsek között átszűrődő fénynyalábban hullottak a falevelek – mint télen a hó –, nagy, hatalmas levéláradat szakadt le a fákról. Sokszínű festékbe mártotta ecsetjét az ősz, és a szél sóhajai között ünnepélyesen szállingóztak a levelek, és mi csak csodáltuk, ámuló gyermeki szemmel a nagy bemutatót. Kedves verseim jutottak eszembe:

„Rozsdabarna őszi lombok

hulló pelyhe közt bolyongok,

és a hullást hallgatom.

Rozsdabarna bú a fákon,

barna bánat…

Zöldül lelkem mély avarja,

hogy az őszi szél fanyarja

hűvösével megsuhint.”

„A festéket ki őrzi nyáron,

Hová van rejtve az ecset?

Honnan veszik az őszi lombok

E csodálatos színeket?

Kell egy raktárnak lenni rejtve,

Hogy míg a boldog nyár ragyog,

Meg legyenek az ősznek mentve

A színek és a bánatok.”

Ne mulaszd el, te is menj ki az őszi természetbe, csodáld meg Isten alkotásait, élvezd a sokszínű lombok látványát! A fák lehulló leveleikkel visszaadják a talajból nyert táplálékot az anyaföldnek, hogy ott lebomolva ismét táplálhassák a növényvilágot. Ezt az éltető körforgást a Teremtő alkotta, hogy egyensúly és rend legyen a teremtett világban.

„Jó dolog dicsérni az Urat és éneket mondani nevednek, ó, Felséges!... tízhúrú hangszerrel és lanttal, hárfazengéssel. Mert megvidámítottál cselekedeteddel, Uram, kezed műveiben örvendezem. Mily nagyok az alkotásaid, Uram, igen mélységesek a gondolataid!” (Zsoltárok könyve 92,2–6)

Szerető barátod: Attila bácsi

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!