Védenék a helyi arculatot

"A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetüknek" – ilyen mondatok sora szerepel abban a mintának szánt települési arculati kézikönyvben, amelyet egy nem létező faluról, Magyarszéphelyről készített a Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont az önkormányzatokat segítendő. A településkép védelmét szolgáló dokumentumot valamennyi falu, város képviselő-testületének el kell fogadni szeptember 30-ig.

Az idén szeptember 30-ig elkészülő települési arculati kézikönyvekben a tető hajlásszögén kívül akár annak formájára, az épületek magasságára, de még a színekre is határozhatnak meg kritériumokat. Az említett mintában például olyan kitétel is olvasható, hogy "nem elfogadható és kerülendő a feltűnő és a kirívó színhasználat, a rikító színű fémlemezfedés és burkolat". A dokumentumban szerepelniük kell a helyi vagy országos védettséget élvező épületeknek, természeti értékeknek, de azoknak az építményeknek is, amelyek egyszerűen csak jó példát jelenthetnek mások számára.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára korábban a Magyar Időknek azt nyilatkozta: a cél az, hogy érthető, szemléletes formában mondják el a helyieknek, hogy az adott településrészen milyen építészeti minőséget és arculatot várnak az új házat építőktől. Szerinte a településrendezési tervek többsége bonyolult és érthetetlen.

Révi Zsolt győri főépítész kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy az arculati kézikönyv megalkotása és elfogadása már csak azért is fontos, mert október 1-jével a helyi építési szabályzatok településképet szabályozó rendelkezései hatályukat vesztik. Hozzátette: jelenleg még vannak bizonytalanságok, határesetek, hogy pontosan mely kérdések számítanak ebbe a körbe. Az ugyanakkor biztos, hogy az arculati kézikönyv készítésének folyamatába be kell vonni a lakosságot, a helyi civil szervezeteket, intézményeket. Emiatt például a kisalföldi megyeszékhelyen – de nyilván a többi helységben is – lakossági fórumokat tartanak majd a következő hónapokban.

A győri főépítész úgy látja, hogy a kormányzat egyik célja az egyszerűsítés – ennek jegyében elég például az egyszerű bejelentés az építésiengedély-kérelem helyett lakóépületek építésekor –, a másik viszont a szabályok betartatása. A helyi településképi rendelet – ennek része lesz az arculati kézikönyv – ellen vétőket akár egymillió forintos bírsággal is sújthatja a képviselő-testület. Emellett a polgármester településképi kötelezést adhat ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.