Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Káel Csaba: sokkal jobban oda kellene figyelni a szakember-utánpótlásra

A művészeti oktatásban is kulcsfontosságú, hogy korszerű és átgondolt legyen a rendszer, amelyben a kiváló tehetségek továbbörökíthetik a képességeiket – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos. Szerinte profitálnunk kell a neves hazai és nemzetközi szakemberek tudásából, akiket a jelenlegi egyetemi rendszerben sajnos csak nehezen hívhatnak tanítani az egyetemek.

A Káel Csaba szerint az egyetemi modellváltással kiszámíthatóbb jövőjük lenne a hallgatóknak, hisz képzésük össze lenne hangolva a piaci igényekkel. A filmügyi kormánybiztossal a Magyar Nemzet készítette az alábbi interjút:

Filmügyi kormánybiztosként mit gondol arról, ami régi alma matere, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül történik? Az átalakítása ellen már tüntettek is, pedig a többi egyetem, köztük egy művészeti is, elfogadta és üdvözölte az új modellt.

Van egy mozgóképágazati koncepciónk, amelynek a lényege az, hogy minél több minőségi mozgóképes tartalom készüljön és a lehető legszélesebb közönséghez jusson el. Nem kérdés: ehhez szakemberekre van szükségünk. A mozgóképes szakma – a vezető művészektől kezdve a háttérmunkásokig – húszezer embert foglalkoztat. Össze kell hangolni az ágazat igényeit az oktatással, hiszen a világon mindenhol másutt így történik. Meg kell nézni a jól működő hazai és nemzetközi struktúrákat, például azt, hogy az egészségipar hogyan tud kiépíteni jól működő kapcsolatot az orvosi egyetemekkel, mert ez lehet a követendő, példamutató irány a SZFE esetében is: ugyanis az a cél, hogy olyan művészek és szakemberek érkezzenek a filmiparba, akikkel jól tudunk dolgozni és ők is megtalálják a számításukat. Annál is inkább, mert ebben az ágazatban most már komoly potenciál van, hiszen a kontinentális Európában Budapest lett a legnépszerűbb filmgyártó központ. Ez nagyrészt a külföldi bérmunkákra értendő, de nagyon szeretném – és ehhez az egyetem közreműködése is kell –, hogy a hazai tartalomgyártás is megerősödjön, emelkedjen a színvonal.

Ön 1989-ben végzett. Milyen volt akkor az oktatás? Érezték, hogy változtatni kell az elavult szerkezetén?

Meggyőződésem, hogy a fejlődés kulcsa a közös gondolkodás és a készség a változásra. Változnia kell a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek, ez elkerülhetetlen, hisz minden hosszú távon gondolkodó ember szerint most lépni kell. 1986-tól 1989-ig jártam Makk Károly osztályába, és már a 1988-as veszprémi diákparlamentbe is azért mentünk, hogy változtatni próbáljunk a dolgokon. Nem önmagunkért, hanem a szakma jövőjéért, hisz 1989-ben megszűnt az a fajta filmkészítési környezet, ami a szocializmusban volt. Addig minden évfolyam az állami filmstúdiókban helyezkedett el, de mi nem: mi lettünk az első munkanélküli osztály. Több kísérlet volt az oktatási rendszer megújítására. Szomorú, hogy az egyik legjobb tanárom, Gazdag Gyula a kilencvenes évek elején meg sem állt Los Angelesig, mert az általa is sürgetett, elodázhatatlan szakmai reformot nem lehetett véghezvinni. A tengerentúlon a UCLA professzora lett, a hollywoodi forgatókönyvírók nagy részét ő képezte ki. Szükségünk lenne az ő tudására, őt is jó lenne hazahívni.

Palkovics László miniszter szerint az a cél, hogy minél több neves külföldi előadót is bevonjanak a képzésekbe. A modellváltás lehetővé tenné a meghívásukat.

Annak idején, amikor egyetemre jártam, Szabó István kihasználta az Oscar-díjával szerzett presztízsét, és tanítani vagy óraadónak hívta a kor legkiválóbb magyar és külföldi szakembereit. Minket Nemeskürty István, Bacsó Péter, Illés György, Ragályi Elemér és persze sok külföldi rendező is tanított. A szakma színe-java. Viszont a mostani rendszer merev és nehezen teszi ezt lehetővé, nehéz óraadónak, vendégtanárnak meghívni a szakembereket, az új modellben várhatóan ez könnyebb lenne. A Zeneakadémia is hasonló nehézségekkel küzd. Ez azért is fontos kérdés, mert én úgy gondolom, hogy a művészeti képzésben létezik egyfajta „DNS-rendszer”, átörökíthető jellegzetes szemléletmód. Liszt Ferenc a legkiválóbb tanítványainak nemcsak a kottát tanította meg, hanem azt is, hogyan kell lenyomni a zongorabillentyűt. A filmművészetben is van egy sajátos, különleges magyar látásmód, ugyanakkor rengeteg karakteres alkotói hang és világ: ezt át lehet és át is kell adni az utánpótlásnak. Az egyetem feladata az lenne, hogy egy átgondolt stratégia részeként meghívják azokat, akikre szükség van ahhoz, hogy ez a széles horizont feltáruljon az új generációnak. Azért emeltem ki Gazdag Gyulát a forgatókönyvírás kapcsán, mert ezt a területet alapvetőnek tartom a filmezésben. Az ilyen emberek tudásából profitálnunk kell.

Leginkább a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hasonlítható a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez. Fülöp József rektor nemrég azt nyilatkozta, hogy az átalakításokkal sem az egyetem autonómiá­ja, sem a művészeti szabadság nem csorbul, sőt biztosabban tervezhetnek hosszú távra, akár új képzéseket is indíthatnak. A SZFE-ből viszont politikai ügyet próbálnak csinálni, Hegedűs D. Géza, az egyik oktató fideszes térfoglalásról beszélt.

A nyitottság, a képesség a folyamatos fejlődésre a művészet területén is elengedhetetlen. Az egyetemnek változnia kell: hogy miképpen változik, az közös felelősségünk. Célszerű szakmai kérdésként kezelni az egyetem átalakításának tervét. A múlt értékeit megőrizve, az eredményekre építve, az új működési modellek hozta lehetőségekre nyitottan kell gondolkoznunk az átalakításról. Közös érdek, hogy ne boldogtalan emberek kerüljenek ki az egyetemi képzésből, hanem olyanok, akik könnyen megtalálják a helyüket, sikeresek lesznek. Elképesztő hiányosságok vannak az oktatás terén, hisz a forgalmazást például csak a gyártásszervező szakon oktatják, nem hívják rá fel a figyelmet, pedig ma a forgalmazási forradalom korát éljük. Megmozdult körülöttünk a világ, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, minél jobban helyt kell állnunk az új versenyben. Szerintem sok olyan magyar film is van, amelyik sikeresebb lehetett volna, ha megtalálja a megfelelő forgalmazási csatornáját, hisz sokkal több emberhez jutott volna el.

Ön rendszeresen tárgyal a nemzetközi filmipar csúcsszereplőivel, akik Magyarországon akarnak forgatni, és bizonyos típusú foglalkozásokra, szakemberekre lenne szükségük, de a jelenlegi oktatási rendszer nem képez ilyeneket. Ha a piac logikája is ezt diktálja, akkor miért tiltakoznak egyesek az átalakítások ellen?

Amikor kineveztek, leültem a legjelentősebb bérmunkákat lebonyolító cégekkel, és ők megfogalmazták az igényeiket; ez egy folyamatos párbeszéd, közös gondolkodás. Az biztos, hogy sokkal jobban kell figyelnünk a szakember-utánpótlásra, a kreatív- és a szakemberképzésre is. A filmintézet hiányszakma-képzéseket támogat, külföldi szakembereket hív meg, hogy képezzék az utánpótlást egyes szakterületeken, ahol jelentős hiány van, mindemellett fontos, hogy az egyetemen is megértsék ennek szükségességét. A bérmunkaszektor igényein túl a kreatív területekbe is jobban bele kell vonni a fiatalokat. Ilyen sarkalatos pont a forgatókönyv-fejlesztés, amiben még mindig nem állunk jól.

Az utóbbi időben a kulturális közéletet a történelmi filmek szükségességéről szóló viták tartották lázban. Mit gondol erről? Várható bármilyen újdonság?

Szerintem ebben félreértés van, mert aki ezzel nem ért egyet, annak azt ajánlom, hogy nézzen körül a nagyvilágban: a népszerű sorozatok nagy része történelmi témájú. Viszont abba is bele kell gondolnunk, hogy a tegnapunk is történelem, és az ezredforduló – hiszen milyen nagyszerű, hogy egy ezredváltást is megéltünk – vagy a rendszerváltozás kapcsán is nekünk, filmes szemtanúknak van komoly adósságunk. Foglalkozni kell saját hőseinkkel, legyenek azok rendkívüliek vagy hétköznapiak, hiszen olyan történelmi, művészeti és sportbeli példaképeink vannak, akiket be kell mutatnunk, de a hősiesség mellett meg kell mutatnunk a tragédiáinkat, kataklizmáinkat is. A film autonóm művészeti ág, és nagyszerű perspektíva van abban, hogy a film nyelvén beszéljünk személyes történeteinkről. Most több olyan film is készül, amely nem tablóként, hanem személyes szemszögből dolgozza fel a múltunkat. Az első világháború utáni traumáinkból indul ki a Post mortem, noha pszichohorror a zsánere, mégis bizonyos szempontból történelmi film. A Nincs parancs! című dokumentumfilm a ’89-es határnyitást mutatja be kiválóan, személyes élmények által, az Eltörölni Frankot középpontjában pedig a Kádár-korszak politikai pszichiátriája lesz.

Négy vidéki színházigazgató is megszólalt, amiért a SZFE-en végző hallgatók nem a vidéki kőszínházakban helyezkednek el, hanem független színházi produkciókban vállalnak munkát, viszont az adófizetők pénzén kiképzett színészektől joggal elvárhatnánk, hogy a nemzeti kulturális intézményeinket erősítsék. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Nehéz kérdés, mert a magyar felvevőpiac mérete miatt nincs önálló, kifejezetten filmszínészképzés, a színházi és a filmes területekre ugyanott képzik az előadóművészeket. Közös, elemi érdek, hogy jó viszonyban legyünk a színházakkal, hogy legyen egyfajta mobilitás. Azt gondolom, hogy a színházi tanszékeknek is ugyanúgy ki kell építeniük a kapcsolataikat a színházakkal, mint ahogy a filmesek teszik a filmszakmával. Szorosan kapcsolódniuk kell egymáshoz már az oktatás idejében is, hiszen együtt fogják folytatni. Meggyőződésem, hogy a színházi és filmes alkotók együttműködéséhez jelentős lendületet ad az az új 1,3 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség, melynek célja, hogy nyáron a színházak a filmesekkel összefogva tévéfilmeket forgassanak.

Úgy hírlik, hogy az egyetem a doktori képzésében is eléggé tudatosan őrzi a privilégiumait, s a saját szellemi körén kívüli kiválóságokat tudatosan távol tartja a Phd-programjától. Ez nem a megosztottságot erősítő, veszélyes folyamat?

Ha jó és érvényes az alapkoncepció, ami illeszkedik az ágazat elvárásai­hoz, akkor nehéz kirekeszteni bármit és bárkit, mert van egy konszenzusos szakmai irány, amelyhez igazodni közös érdekünk.

Milyen további tervei vannak még a Nemzeti Filmintézetnek?

Regionálisan is meg szeretnénk erősíteni a magyar filmgyártást, szorosabban szeretnénk a V4-országokkal együttműködni, egy koprodukciókat támogató alapítvány formájában. Ehhez is kellenek nagyon jó szakemberek, és ha már az oktatásról beszélünk, jelenleg csak az Erasmus keretében vehetnek részt külföldiek a képzésben. Az én időmben még volt angol nyelvű képzés az egyetemen. Ez azért lényeges, mert ha külföldiek is tanulnak nálunk, már eleve megteremtődik a későbbi koprodukciók lehetősége. Mi ezekkel az országokkal együtt nőttünk fel, közös a történelmünk, a kulturális értékeink és értjük egymás humorát. Mi értjük Hrabalt, a csehek pedig Karinthyt, és nem biztos, hogy ez tőlünk nyugatabbra is evidencia. Ha tartalmi koprodukciók születnek, akkor nemcsak a 10-15 milliós magyar nyelvű piacra, hanem a lengyelekkel, osztrákokkal, északolaszokkal és a balkáni országokkal együtt már egy 150 milliós piacra készítünk tartalmat, és ez nem elhanyagolható különbség.

Dosszié

Hozzászólások

Megyei foci – Új emberekkel új célok Lébényben
Nagy változásokon ment keresztül nemrég a megyei élvonalban szereplő lébényi csapat.
Csodás ízkombináció nyerte el az év fagyija címét
Az egyik legfinomabb egzotikus gyümölcsöt vadította meg Dobó Norbert cukrász.
Magyarországon fejlesztik a Morgan Stanley felhőjét
A Morgan Stanley magyarországi technológiai részlege az elmúlt 14 év alatt kétezer fős kirendeltséggé nőtt.
Európa cenzúrázatlanul – kövesse itt Orbán Viktor előadását!
Európa cenzúrázatlanul – ezzel a címmel szervez online nemzetközi konferenciát szerdán 10 órától a Polgári Magyarországért Alapítvány, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Janez Janša szlovén miniszterelnök, akik Európa jövőjéről osztják meg gondolataikat.
Gyász
,,Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még... (Juhász Gyula) Szomorúan tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy küzdelmes és munkás életútja végén, türelemmel és méltósággal viselt betegsége után HEGEDŰS LAJOS életének 99. évében örökre elaludt. Felejthetetlen halottunktól az öttevényi régi temetőben veszünk végső búcsút 2020. július 9-én 13 órakor. Engesztelő szentmise 12.15 órakor a helyi katolikus templomban. Emlékét örökre a szívünkbe zártuk. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
,,Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi, s nyugalmadat nem zavarja senki. Életed elszállt, mint a virágillat, de emléked ragyog, mint a fényes csillag. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyám, sógornőnk és rokonunk, ÖZV. NAGY LAJOSNÉ szül. Hécz Irén 91 éves korában csendesen elhunyt. Búcsúztatása és temetése szűk családi körben az öttevényi temetőben megtörtént. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérték, gyászunkban velünk éreznek. Gyászoló fia
,,Örökké él, kit szeretnek. Nem halnak meg az anyák, fejüket lehajtva útra kelnek, s vigyáznak ránk odaát. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Feleségem, Édesanyánk, Anyósunk, Nagymamánk, Testvérünk, Sógornőm és Rokonunk, KOROKNAY LÁSZLÓNÉ szül. Horváth Margit életének 76. évében örökre megpihent. Temetése 2020. július 11-én, szombaton 14.30 órakor lesz a lébényi római katolikus temetőben. Előtte, 13.45 órakor engesztelő szentmise lesz a lelki üdvéért a lébényi római katolikus templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, sírjára a kegyelet virágait elhelyezik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló szerettei
,,Pihen a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Itt hagytál minden álmot, vágyat, nem mesélsz, már az unokáknak és dédunokáknak. Az örök haza vár, Isten Veletek! Szeressétek egymást, sohase felejtsetek! Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága nagymamánk, dédink, testvérem és rokonunk, HORVÁTH ISTVÁNNÉ szül. Fehér Erzsébet (Erzsike néni) a csornai tejporgyár volt dolgozója életének 88. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 10-én 15 órakor lesz a csornai Szent Antal-temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útján elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
,,Szűz Mária, aggodalmas és szeplőtelen Szív, könyörögj érettünk, kik hozzád menekszünk. A vicai egyházközség Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy NAGY JÓZSEFNÉ Vilma néni életének 100. évében elhunyt. Hosszú hittel és imádsággal telt életében szolgálta templomunkat és egyházközségünket. Köszönjük a sok munkát, a rengeteg imát, amit nehéz kereszthordozása idején is felajánlott. Temetése 2020. július 8-án 18 órakor lesz a vicai temetőben. Előtte, 17.30 órakor engesztelő szentmise a helyi templomban. Búcsúzunk tőle.
„Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni, búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett. Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek.” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH RÓBERT fehértói születésű, győri lakos életének 66. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 10-én 17 órakor lesz a fehértói temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útján elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Fogtuk a kezed, úgy zokogtunk érted, hittük, hogy erőnk visszatart téged. Nem leszel magányos, odafenn már várnak, adj, Uram, nyugalmat Drága Kisfiunknak. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága fiunk, testvérünk, unokánk, rokonunk és barátunk, MARKSZ DÁVID 25 éves korában tragikus balesetben elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. július 11-én, szombaton 11 órakor lesz a győrszentiváni régi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Küzdöttem értetek szívvel és erővel, de mint a büszke fák, végül is ledőltem. Most szívemből kérem tőletek, szeressétek egymást, mert én már nem leszek.” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Férjem, Édesapám, Nagypapánk és Rokonunk, SZÖLLÖSI BÉLA 81 éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 10-én, pénteken 14 órakor lesz Győrben, a Szentlélek-templomban, szentmisével egybekötve. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Küzdöttem értetek szívvel és erővel, de mint a büszke fák, végül is ledőltem. Most szívemből kérem tőletek, szeressétek egymást, mert én már nem leszek.” Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága kislányunk, feleségem, testvérünk, imádott keresztmamám, sógornőnk, nénikénk, SZABÓNÉ PIMPEDLI HAJNALKA a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház volt dolgozója életének 49. évében hosszan tartó, súlyos betegségben 2020. július 3-án elhunyt. Temetése 2020. július 13-án, hétfőn 17 órakor lesz a győrasszonyfai temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó földi útjára elkísérik, sírjára a kegyelet virágait elhelyezik, és gyászunkban osztoznak. Megtört szívű családod
„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. (Juhász Gyula) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy PŐCZÉNÉ PÁKOZDI ANETT életének 43. évében, türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után elhunyt. Drága szerettünktől 2020. július 10-én 17 órakor a tápszentmiklósi temetőben veszünk végső búcsút. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Drága emléke szívünkben örökké él. Gyászoló szerettei
„Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el, aludd szépen örök álmod, soha nem felejtünk el. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett bátyám, keresztapám, nagybátyánk és rokonunk, FARKAS VINCE volt vízügyi dolgozó életének 76. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2020. július 13-án, hétfőn 16 órakor lesz a győrzámolyi temetőben. Előtte, 15.15 órakor engesztelő szentmise a helyi templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZÁKOVITS JÓZSEFNÉ szül. Völcsey Erzsébet életének 80. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2020. július 10-én, pénteken 15 órakor a soproni Szent György-templomban lesz. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk mindazoknak, akik BORS RUDOLF DEZSŐT elkísérték utolsó útjára, vagy részvétüket bármilyen formában kifejezték. Gyászoló család
Fájó szívvel emlékezünk ZSIRAI ÁRPÁD halálának 1. évfordulójára. Lám ennyi az élet, gondoltad-e? Egy pillanat és mindennek vége! Szólni nem tudtál, hogy indulsz a messzeségbe, maradt a nagy bánat, egy csendes sírhalom, szerető szívekben örök gyász és fájdalom. Fájdalmat leírni nem lehet, csak letörölni az érted hulló könnyeket. Szerető édesanyád, öcséd Tivadar, lányod és kisunokád.
Fájó szívvel emlékezünk, PANKOVICS SÁNDOR halálának 4. évfordulójára Egy váratlan percben életed véget ért, búcsúzni sem tudtál, nem volt hozzá erőd. Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok. Nővéred: Mária, bátyád: József és Lackó.