2014.09.29. 18:10
Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a nemzet színészének
A két színész Sztankay István és Avar István helyére került be a testületbe.
A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tíz művész döntött arról csaknem egyórás tanácskozás után, hogy a szeptember 12-én elhunyt [namelink name="Sztankay István"] és a szeptember 13-án elhunyt [namelink name="Avar István"] helyére [namelink name="Bitskey Tibor"] és [namelink name="Cserhalmi György"] kerül a testületbe.
Az újonnan megválasztott tagoknak hagyományosan elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át Cserhalmi Györgynek és Bitskey Tibornak.
A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.
Bitskey Tibor
Bitskey Tibor Kossuth- és Jászai-díjas színészt, érdemes művészt választották hétfőn Budapesten a nemzet színészévé.
1929. szeptember 20-án Rákoskeresztúron született. A fasori evangélikus gimnáziumba járt, és a mérnöki pályára készült. Már gyermekkorában kiválóan mondott verseket, iskolái során mindig ő volt az ünnepi szavaló. Szabadidejét a sport töltötte ki: síkfutó és gátfutó ifjúsági bajnok volt, később alapítója és jobbszélsője volt a színészválogatottnak.
Apja elvesztette állását, ezért érettségi után dolgoznia kellett, a Vasas ügyvezető elnöke a Britannia (a későbbi Béke) Szállóban helyezte el. Ott versmondóként vett részt a "dolgozó népnek" szervezett kultúrmunkában, és a rendezvényeken részt vevő színészek bíztatására jelentkezett a színiakadémiára. Szerencséjére éppen akkor indult az első esti tagozat, a nappalit ugyanis a munka miatt nem vállalhatta. Másodévesen szerződtette ösztöndíjasnak a Vígszínház (akkor Néphadsereg Színháza). Egy sikeres beugrás - Görbe János szerepét vette át néhány órás szereptanulással - után kapta meg a Trisztán címszerepét, amely óriási szakmai és közönségsikert hozott számára. Diplomázásának évében, 1953-ban forgatta Bán Frigyes rendezővel a Rákóczi hadnagyát, amelynek címszerepében - Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította - kirobbanó sikert aratott, és országosan ismert színésszé vált.
1959-ben követte mentorát, Gellért Endrét a Nemzeti Színházba. Gellért halála után nem találta a helyét, így 1964-ben visszament a Vígszínházba, ahol tíz évet töltött el. Voltak, akik operaénekest akartak belőle csinálni, hiszen hangja két és fél oktávos volt, de nem akarta feladni a színészi pályát - hiszen eljátszhatta egyebek között Cyrano, Agárdi Péter, Ádám, Csongor, Bánk, Kreon szerepét.
Bitskey Tibor
Várkonyi Zoltán, a Vígszínház vezetője filmjeiben is foglalkoztatta: a vonzó megjelenésű, szép orgánumú művész hősszerepeket játszhatott A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban és az Egri csillagokban. Romantikus alkat lévén nem esett nehezére a lánglelkű hősök megformálása; azokban az években zsákszámra kapta a leveleket női rajongóitól.
Látható volt az Egy pikoló világos, a Dúvad, a Légy jó mindhalálig, a Szerelmi álmok, A néma dosszié, az Idő van, a Banánhéjkeringő, a Napló szerelmeimnek, a Honfoglalás, a Sobri című filmekben és számos tévéjátékban is.
Miután Várkonyival nézeteltérése támadt, és kevesebb szerepet kapott a színházban, önálló estjével járta az országot. 1974-ben a Thália Színházhoz szerződött; a később Arizona, illetve Művész Színház néven dolgozó társulat 1996-ban szűnt meg. Ezután a protestáns egyházak támogatásával létrejött Evangélium Színház előadásaiban játszott, majd a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja lett. Ma is fellép versmondóként és szinkronizál is. Az Egri Csillagok hangoskönyv változatát az ő hangjával hallgathatjuk.
A közönség szeretetét ma is élvező művészt kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal (1958, 1962), a Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg. 2007-ben a XVII. kerület választotta díszpolgárává. 2012-ben Bessenyei Ferenc művészeti díjjal tüntették ki, s ugyanabban az évben a II. kerület díszpolgára lett. 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg.
Két házasságából három gyermeke született. Nemrég ünnepelte 85. születésnapját.
Cserhalmi György
Cserhalmi György Kossuth-díjas színészt választották hétfőn Budapesten a nemzet színészének.
Budapesten született 1948. február 17-én, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. Az iskolában elsősorban a történelem és a költészet érdekelte, Arany János Toldija, majd Csokonai Vitéz Mihály versei ragadták meg.
Főiskolai tanulmányait követően néhány évadot Debrecenben és Veszprémben töltött, majd két évig a Nemzeti Színházban volt. Fél évtizedig a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején pedig rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetőjeként dolgozott. Féléves amerikai távollét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához.
Az utóbbi években több színházban is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadásában, Friedrich Schiller Don Carlosában az Új Színházban és Székesfehérvárott, a Thália Színházban Virág elvtársat alakította Bacsó Péter A tanú című, mára kultuszfilmmé vált alkotásának színpadi változatában. 2013 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, ahol a színészet mellett rendez is, többek közt David Pownal Mesterkurzus című színművét állította színpadra, az idei évadban pedig a tervek szerint Reginald Rose bűnügyi játékát, a Tizenkét dühös embert rendezi.
A színpadon megtalálták a legnagyobb klasszikus szerepek, több Shakespeare-, Moliére-, illetve orosz darab főhőse volt, és számtalanszor gondoltak rá magyar dráma színpadra állításakor. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat, szerepformálásaiban korunk zaklatottsága lüktet; legtöbbször töprengő és gyötrődő, boldogtalan hősöket játszik.
Több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének (Agitátorok, Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché). Játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár, Szirmok, virágok, koszorúk, A hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra, Utolsó jelentés Annáról). Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, Dögkeselyű című krimiben, a nemzedéke életérzését tükröző A nagy generációban. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték.
Cserhalmi György
Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult. 1973-ban a Jankovics Marcell rendezte János vitézben az ő hangján szólalt meg a címszereplő.
Az utóbbi években forgatták vele a Márai Sándor regénye nyomán készült Eszter hagyatéka című filmet, Jancsó Miklós Mátyás királyról szóló Oda az igazság! című történelmi drámájában Kinizsi Pál volt, az Így, ahogy vagytok című filmben Makk Károly instruálta. Két éve mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte. A tévében ő vezette a Múlt-kor című televíziós történelmi magazint.
A sokoldalú színész készített zenés lemezt is (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel). A Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival, valamint közreműködött a Születtem Magyarországon című Cseh Tamás-emlékelőadáson.
Színházi rendezőként Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját és a Villa Negra című komédiát állította színpadra, Debrecenben pedig a Boldogult úrfikoromban című darabot, amelyet Krúdy Gyula regényéből Parti Nagy Lajos írt. Cserhalmit szoros kapcsolat fűzi a hajdú-bihari megyeszékhelyhez: ő jegyzi Szebeni András fotóművész Debrecenről szóló albumának kísérőszövegét.
Megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját (legutóbb 2005-ben A temetetlen halott és A fény ösvényei című filmekért). 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki. 2005-ben Prima Díjat kapott, 2011-ben ő volt a Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes zsűrijének elnöke, 2012-ben pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. Tavaly neki ítélték a makói önkormányzat Páger Antal Színészdíját, idén pedig megkapta a Gábor Miklós-díjat a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lear király című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért.
Örömmel fogadta a Nemzet Színésze cím elnyerésének hírét Bitskey Tibor; a Kossuth-díjas színművész úgy érzi, hogy elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést.
"Nagyon boldog vagyok" - mondta az MTI-nek Bitskey Tibor hétfőn, miután a nemzet színészei Cserhalmi Györggyel együtt a testület tagjai közé választották. Cserhalmi György színházi elfoglaltsága miatt egyelőre nem nyilatkozott.
A címet - amelyet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetnek - a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik kimagasló érdemeket szereztek pályájuk során.
Bitskey Tibor elmondta, hogy azért is örül a megtiszteltetésnek, mert tisztelői korábban többször is megállították az utcán, azt kérdezve, vajon mikor fogja megkapni az elismerést. Úgy érzi, elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést, szerinte erre utal az is, hogy a napokban rendezett egyik közönségszavazás őt hozta ki a legesélyesebbnek a címre.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész elmondta: jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színházban próbál, Csehov Cseresznyéskert című művében alakítja Firsz szerepét. Az előadás bemutatója október 17-én lesz. A darabot Szinetár Miklós állítja színpadra. "Remek a társulat, jól érzem magam" - fogalmazott a színművész, hozzátéve, boldoggá teszi, hogy számít rá Balázs Péter igazgató.
Kedves szerepeit felidézve kiemelte: A tanítónő című darabban az öreg Főurat játszotta Szolnokon, az előadásnak nagy sikere volt, televíziós felvétel is készült róla.
Visszaemlékezett arra is, hogy a több mint tíz évig működő Evangélium Színház vezető színésze volt, évenként két bemutatót tartottak. "Az István király életem egyik legnagyobb szerepe" - idézte fel Sík Sándor művét.
Kedves szerepei között említette Trisztánt és Cyranót. "Annyira szerettem őket, hogy a mai napig, ötven év elteltével is tudok részleteket mondani a darabból" - mondta. Amit élvezettel tanul az ember, azt nehezen felejti el - vélekedett.
Filmjei közül a három, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezett szívesen.
Mint mondta, a Rákóczi hadnagya (1953) című filmet 60 ország vette meg, ami rekordnak számított a filmművészetben. Hozzátette: 40 évvel később elment egy vetítésre, amelyen még mindig zsúfolt ház előtt adták a filmet.
Beszélt a Ruttkai Évával játszott Egy pikoló világos (1955) című filmről is. Kiemelte: ez volt az első realista film, amelyben negatívumokat is mondtak a társadalomról. Ez az alkotás is kirobbanó siker volt, állítólag a Szovjetunióban 10 évig nem tudták levenni a műsorról - idézte fel.
Szólt arról is, hogy amikor Ruttkai Éva 1986-ban meghalt, olyan szomorú lett, mintha a legközelebbi családtagját veszítette volna el. A 85 éves lévő művész rámutatott, hogy az ő korában az a legborzalmasabb, hogy meghalt majdnem minden általa szeretett ember, a társai, a teniszpartnerei.
Mint mondta, pályatársa, Bessenyei Ferenc is nagyon hiányzik neki. Felidézte, hogy amikor együtt játszottak, mindig azt mondta: "Tudod, mi a hosszú élet titka, Tibike? Nem szabad megöregedni!"
