Kisalföld logö

2019. 06. 24. hétfő - Iván 18°C | 28°C Még több cikk.

Theresa May hivatalosan kérte a Brexit halasztását - Párizsnak vannak feltételei, hogy támogassa

Június 30-áig kért halasztást a brit miniszterelnök. Bármeddig tartson is a halasztás, a brit kezdeményezést az EU-ban maradó 27 tagországnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. Tusk lehetségesnek nevezte a rövid távú halasztást
Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-áig.

A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.
    
May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához.
    
A kormányfő közli Tuskkal, hogy ezen a héten ismét az alsóház elé terjesztette volna vitára és szavazásra az EU-val novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást.
    
Levelében Teheresa May részletesen és hangsúlyosan kitér azonban arra is, hogy John Bercow, az alsóház elnöke hétfőn egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze.
    
A brit kormányfő a levélben közli azt is, hogy ennek ellenére változatlan szándéka a megállapodás újbóli beterjesztése a ház elé.
    
May azt kéri ugyanakkor, hogy az újabb alsóházi voksolás előtt az Európai Tanács formálisan hagyja jóvá azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyekről ő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexit-megállapodás első, januári elutasítása után, Strasbourgban tartott találkozójukon megállapodott. Egy ilyen aktus az Európai Tanács részéről ugyanis lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy hivatalosan is megváltoztatott formában terjessze ismét a Brexit-megállapodást az alsóház elé - érvel levelében a brit kormányfő.
    
Hozzáteszi: a maga részéről további javaslatokat kíván előterjeszteni, megerősítendő a kormány elkötelezettségét az Egyesült Királyság belső piacának védelme mellett, tekintettel a Brexit-megállapodásban foglalt, az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló tartalékmegoldással (backstop) kapcsolatos képviselői aggályokra.
    
A Brexit-megállapodást a kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának EU-szkeptikus tábora és a kisebbségi brit kormányt kívülről támogató legnagyobb észak-írországi erő, a nem kevésbé EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt e backstop-mechanizmus miatt veti el a Brexit-megállapodást. E záradék ugyanis arról intézkedik, hogy az Egyesült Királyság az ír-északír határ nyitottságának fenntartása végett vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop-záradék alkalmazását.
    
A Strasbourgban kidolgozott kiegészítő dokumentumok a brit kormány és az EU álláspontja szerint jogilag kötelező erejű garanciát jelentenek arra, hogy az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot a backstop-mechanizmus hatálya alatt, az alsóház azonban ennek ellenére múlt kedden ismét elutasította a Brexit-megállapodást.
    
Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában, az Európai Tanács elnökének küldött levél körüli vitában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.
    
A Tusknak küldött levélben is szerepel, hogy ennél hosszabb halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, márpedig a brit kormány megítélése szerint ez sem az Európai Unió, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná.
    
A BBC brit közszolgálati médiatársasághoz ugyanakkor szerdán eljutott egy levél, amelyben az Európai Bizottság azt az álláspontját ismerteti a tagországokkal, hogy az Egyesült Királyságnak már abban az esetben is részt kellene vennie az EP-választásokon, ha május 23-áig nem lép ki az EU-ból.
    
A BBC által megszerzett levél szerint a bizottság álláspontja az, hogy a Brexit-határidő halasztása vagy május 23-áig tarthat, vagy ennél "számottevően hosszabb ideig", és az utóbbi esetben szükséges a brit részvétel az európai parlamenti választásokon. Az Európai Bizottság szerint ugyanis csak így lehet megőrizni az EU-intézmények működési és döntéshozatali képességét.
    
Bármeddig tartson is a halasztás, a brit kezdeményezést az EU-ban maradó 27 tagországnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.

Tusk lehetségesnek nevezte a rövid távú halasztást

Lehetségesnek nevezte a brit európai uniós tagság március 29-én esedékes megszűnésének (Brexit) rövid távú halasztását az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben, de kijelentette: ehhez a londoni parlamentnek el kell fogadnia az EU-val elért Brexit-megállapodást, amelynek újratárgyalását kizárta.

Donald Tusk közölte, az uniós állam-, illetve kormányfők e heti tanácskozása után nem tervezi a testület rendkívüli ülésének összehívását a jövő hétre a Brexit miatt, lehetőség van viszont arra, hogy az Európai Tanács írásban döntsön a tárgyalások meghosszabbításáról.
    
Hozzátette, az utolsó pillanatig keresni fogják a rendezett kiváláshoz szükséges megoldást, még akkor is, ha ez valószerűtlennek tűnik.
    
Theresa May szerdán kérte hivatalosan a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes Brexit elhalasztását június 30-áig. A brit törvényhozás eddig kétszer - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetette a kilépésről szóló egállapodást.


Párizs csak akkor támogatja a halasztást, ha Theresa May "hiteles stratégiát" mutat be

Franciaország ellenezni fogja a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-áig, ha Theresa May brit miniszterelnök azt nem indokolja egy hiteles stratégiával - közölte Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

"Egy olyan helyzet, amelyben Theresa May nem képes az Európai Tanácsnak bemutatni kielégítő garanciákat egy hiteles stratégiáról, a halasztási kérelem elutasításához és a megállapodás nélküli kilépés előnyben részesítéséhez fog vezetni" - fogalmazott szerdán a nemzetgyűlésben a francia diplomácia vezetője.

Jean-Yves Le Drian három feltételt szabott a rövid távú halasztáshoz: "a halasztásnak az legyen a célja, hogy a már elért kilépési megállapodás ratifikációját véglegesítse", "az Egyesült Királyság legyen teljesen egyértelmű abban a kérdésben, hogy a múlt novemberben tető alá hozott kilépési megállapodást nem fogja újratárgyalni", és hogy "nem vesz részt a májusi európai parlamenti választásokon".

"Nyitottak vagyunk természetesen egy néhányhetes technikai halasztásra azért, hogy a brit intézmények véglegesítsék a szöveg ratifikációját" - jelezte a francia külügyminiszter. "A kilépési megállapodást támogató szavazat hiányában viszont a legfőbb forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés" - tette hozzá Jean-Yves Le Drian, arra utalva, hogy egy újabb szavazás várható még március 29. előtt.

Korábban írtuk:

Varsó szerint a halasztás nem okozna nehézségeket az EU-nak

A brit uniós tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása június 30-áig nem okozna intézményi jellegű nehézségeket az Európai Uniónak (EU) - állapította meg Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel miniszter, reagálva Theresa May brit miniszterelnök szerdai javaslatára.

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan megerősítette, hogy az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett levélben kezdeményezte a jövő pénteken esedékes Brexit elhalasztását június 30-áig.
    
Szymanski a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozva a brit javaslat előnyének nevezte, hogy ez "nem idéz elő intézményi nehézségeket" az EU számára.
    
Amennyiben a kilépés elhalasztásáról szóló döntés hozzájárulna az EU-brit megállapodás jóváhagyásával kapcsolatos válság áthidalásához, Lengyelország "tárgyilagosan és konstruktív módon" viszonyul majd a brit javaslathoz - jelentette ki a lengyel diplomata.
    
Kilátásba helyezte: a lengyel álláspont részleteit Mateusz Morawiecki kormányfő mutatja be csütörtök este, az EU-tagországok vezetőinek brüsszeli találkozóján.
    
Lengyelország többek között az Egyesült Királyságban élő, ott vállalkozó, illetve munkát vállaló több mint egymillió lengyel miatt érdekelt a rendezetlen brit kilépés elkerülésében. A lengyel alsóház múlt héten hagyta jóvá a megállapodás nélküli Brexit következményeit enyhítő törvénycsomagot, amely jelenleg a szenátus napirendjén szerepel.

Korábban írtuk:

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-áig.

A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.

May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához.

Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.

Korábban írtuk:

Theresa May miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) viszonylag rövid halasztását kéri az Európai Uniótól - közölte szerdán a Downing Street. Donald Trump amerikai elnök fia az egyik brit lapban szerdán megjelent cikkében a Brexit halasztását a brit demokrácia halálának minősítette.

Az előző napi kabinetülésről kiszivárgott hírek még arról szóltak, hogy a konzervatív párti brit miniszterelnök a kilépés jövő pénteki határidejének "legalább" június végéig tartó elhalasztását fogja kérni az EU-tól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is.

Médiaértesülések szerint ez az elképzelés a kormány Brexit-párti tagjainak rendkívül erős ellenállásába ütközött.

May hivatalának szerdai tájékoztatása szerint azonban a miniszterelnök nem készül arra, hogy hosszabb ideig tartó halasztást kérjen.

A Downing Street szóvivője szerint indokolt, hogy a londoni parlament "kapjon még egy kis időt" az előrelépésre a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, eddig kétszer nagy többséggel elutasított megállapodás ügyében, de "az emberek már csaknem három éve várakoznak, és elegük van a parlament döntésképtelenségéből, a miniszterelnök pedig osztozik indulataikban".

A miniszterelnöki hivatal szóvivője arra utalt, hogy 2016 júniusában tartották a brit EU-tagságról kiírt népszavazást, amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A londoni alsóház múlt csütörtökön fogadta el a Brexit elhalasztását célzó kormányzati beterjesztést, amelynek alapján London kezdeményezi az Európai Uniónál a kilépés törvényben rögzített jelenlegi, március 29-i határidejének június 30-áig terjedő meghosszabbítását. Az alsóház elé terjesztett és elfogadott kormányindítvány megfogalmazása szerint azonban e viszonylag rövid, meghatározott ideig szóló halasztás akkor reális, ha a ház még az e héten esedékes EU-csúcs csütörtöki kezdete előtt elfogadja a Brexit-megállapodást.

Ebben az esetben a halasztás célja az elfogadott indítvány szerint az, hogy legyen idő a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetek törvénybe iktatására.

Theresa May már a halasztási kezdeményezésről szóló indítványt beterjesztő alsóházi felszólalásában is figyelmeztette a képviselőket arra, hogy ha a ház továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók januárban 230, múlt kedden 149 fős többséggel elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség.

A kormány erre a hétre újabb szavazást tervezett a kilépési megállapodásról, arra az esetre, ha sikerül megteremteni az elfogadáshoz szükséges többséget.

John Bercow, az alsóház elnöke azonban hétfőn - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.

A brit kabinet több tagja, köztük Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter ennek ellenére jelezte, hogy a kormány a jövő héten mégis megpróbálja újból szavazásra terjeszteni az EU-val novemberben elért Brexit-megállapodást.

Ebből az is következhet, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezleten nem feltétlenül születik döntés a halasztási kérelem ügyében. Szerdai brit médiaértesülések szerint felmerült a lehetősége egy soron kívüli EU-csúcs összehívásának a jövő hétre, kizárólag a halasztási kérés elbírálása végett.

Ifjabb Donald Trump, az amerikai elnök fia a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak írt, szerdán megjelent cikkében azt írta, hogy a kilépés eredeti, jövő pénteki időpontja "a brit nép függetlenségi napja lehetne", de "mivel London a brüsszeli elit ellenőrzése alatt áll", az emberek akarata valószínűleg nem teljesül.

Az ifjabb Trump szerint úgy tűnik, "hogy a demokrácia az Egyesült Királyságban gyakorlatilag kimúlt".

Az amerikai elnök fia szerint apja választási győzelme után az Egyesült Államokban is voltak hasonló erőfeszítések a törvényes választási eredmény átfordítására.

"Az elitek nem adják fel egykönnyen a hatalmat, de folytatnunk kell a harcot azért, hogy (e hatalmat) visszaszerezzük a nép számára" - fogalmaz szerdai cikkében ifjabb Donald Trump.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyosbítottak: jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Radovan Karadzicot - Fotók

Súlyosbítottak: jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Radovan Karadzicot - Fotók
2016-ban 40 év börtönnel sújtották az egykori boszniai szerb elnököt az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Tovább olvasom