Kovács András blogja

2022.09.24. 06:25

Hétvégi tűnődések (2022/09-24.)

„Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor, ha a halottak közül támad is föl valaki, annak sem fognak hinni.” (Lk.16/21.)

Kovács András

Bizonyos értelemben a totális kiüresedés korát éljük. Az emberiség tudása, hatalma és anyagi javai is meglennének ahhoz, hogy harmóniában éljen Istennel, önmagával és a természettel, hogy végleg begyógyíthassa a nélkülözés fájdalmas sebeit. Ezzel szemben hiányzik a hit és az irgalmas szeretet. Az ember feladja a változtatás kihívását/vágyát, inkább alkalmazkodik. Beleszürkül korának helytelen és lélektelen gyakorlatába. S amikor az ifjabb generációval szembesül, valójában nem tud vele mit kezdeni, már szinte fel sem ismeri benne egykor volt lánglelkű önmagát. Így aztán lehűtve a lelkesedést, jobb híján saját pesszimizmusát örökíti tovább…

A jól ismert evangéliumi történetben a dúsan lakmározó és bíborban öltözködő gazdag kapuja előtt halt éhen a szegény Lázár. Csakhamar követte őt a gazdag is, de amíg Lázár a mennybe, addig ő a pokolba került. Ábrahámhoz könyörgött, engedje le hozzá az egykori koldust, hogy vízzel enyhítse kínzó fájdalmait. Nem engedte, de azt sem, hogy Lázár a gazdag ember rokonait figyelmeztesse a megtérésre, hiszen „van Mózesük és prófétájuk, hallgassanak rá.” „Talán, ha a holtak közül térne vissza valaki” – próbálkozott tovább az, de hiába… (Vö.Lk.16/23-31.)

Elkényelmesedünk. Észre sem vesszük, hogy mikor hozhatnánk enyhületet, vigaszt mások kínjaira, szomorúságára. Sokszor automatikusan vagyunk egykedvűen közömbösek. Az idő azonban egyszer betelik, életünk cselekedetei mérlegre kerülnek – általában előbb, mint gondolnánk…

Ugyanakkor minden korban akadnak, akik megértik és közvetítik kortársaik felé Isten üzenetét. Nevében – hitelesen – bátorítanak, vagy éppen intenek. A mai embernek viszont csak nagyon csekély mértékben van füle a hallásra. Így aztán többen élik napjaikat a részvétlen hedonizmus vagy bírvágy rabszolgaságában, miközben körülöttük változatlanul dúl a szellemi-lelki éhség, nyomor. Szomorú, de az alapképlet ma sem változott: dúsgazdagok és fekélyekkel terhes, nyomorultak élnek egymás mellett részvételen öntudatban. A holtak közül feltámadottnak sem hiszünk. De a kör egyszer bezárul, a mélység határt talál, ahonnét már csak felfelé lehet tekinteni, s a totális kiüresedés végül mégsem a semmit, hanem az irgalmas Istent láttatja meg velünk…

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában