Hétvégi tűnődések (2022/07-09.)

Elméletben minden könnyű, a szavakkal is könnyelműen dobálózhatunk, de vajon az élet mindennapi „gyakorlóterepén” mit mutatnak a tetteink? Minden szabály vagy törvény annyit ér, amennyit megtartunk belőle – szól az ismert mondás. Előszeretettel hivatkozunk jogainkra, miközben életünkből szinte teljesen kiveszik az irgalom. Pedig Jézus a feltétel nélküli szeretet súlyosan szép kötelezettségét hagyta ránk…

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” – szól a főparancs második fele. Tudta ezt az a törvénytudó is, aki Jézus elé lépett, mert felmerült benne a kérdés: „De ki az én felebarátom?” Talán ma is ez a legnagyobb probléma, mert az elvet sokan ismerik, de egészen sajátos módon értelmezik. Szóval, ki is a „felebarát”? Jézus az irgalmas szamaritánus történetével válaszolt. Egy embert útközben rablók támadtak meg: kifosztották és félholtra verve otthagyták. Egy pap jött arrafelé, de elment mellette. Nem sokkal később egy, a leviták rendjéhez tartozó férfi haladt az úton, de ő sem nyújtott segítséget. Végül egy szamaritánusnak vitt arra az útja. (A szamaritánusokat – történelmi okok miatt – lenézték, sőt, megvetették a zsidók.) Mikor megpillantotta a sebesültet, megesett rajta a szíve. Olajat és bort öntött sebeire és bekötözte. Egy fogadóba vitte és gondoskodott róla. A történet végén Jézus szintén kérdést intézett a kérdezőhöz: „Mit gondolsz, e három közül melyik a felebarátja annak, aki a rablók kezére került?” „Aki irgalmasságot cselekedett vele” – felelte az. Jézus így bocsátotta el: „Menj és tégy hasonlóképpen.” (Vö.Lk.10/30-37.)

A tanítás egyértelmű és világos, mindig az a felebarátunk, aki éppen a segítségünkre szorul. A felebarát nem mindig azonos az „elvtárssal”, és nem is kölcsönös szimpátián alapuló kapcsolat, hanem hitünk próbája, irgalmasságunk „eszköze”. Mindennapi cselekedeteinket – ma még - inkább az érdek vagy praktikum határozza meg, semmint az irgalom. Nem sebeket ejteni máson az igazán nagy tett, hanem a sebeket bekötözni, begyógyítani az igazán irgalmas cselekedet. Mielőtt könyörtelenül igazságot szolgáltatnánk, gondoljunk arra, életünk bizonyos helyzeteiben mindannyian irgalomra szorulunk…