Kovács András blogja

2011.10.22. 21:15

Boldog vagy, II. János Pál!

Október 22. Boldog János Pál pápa emléknapja - Gondolatok a nagy pápától -

E nagyszerű emberben, aki egyszerre volt államférfi, teológus, filozófus és egyházfő, egy lelkipásztor szíve dobogott. II. János Pál tudta, az emberek miként találhatják meg Istent. S értette módját, hogy Isten erejét hogyan lehet kiárasztani az ember mindennapi életére is. Legfőbb vágya az volt, hogy a hit által átalakuljon az életünk, a többi emberhez fűződő viszonyunk, és elmélyüljön az élethivatásunk.

A most következő gondolatok tömören, de szívhez szólóan tekintik végig, hogyan közeledhetünk Istenhez, s hogyan lehetünk hűséges, erős Krisztus-követők a kihívásokkal teli világban. E gondolatok egytől egyig II. János Pál mondatai. (Forrás: John Paul II. Lessons for virgin - 2004)

1. Elrejtett kincs, nyitott könyv

Uram, tárd fel mindnyájunk előtt a lélek benső világát, a benne rejlő kincset, Isten ragyogó várkastélyát! Add, hogy a külvilág megőrizze Teremtője keze nyomát, s belőle mint nyitott könyvből Isten szóljon hozzánk!

2. Elmerülve a világban

A történelemben élünk, s osztozunk kortársaink aggódásában és reményében. Nem menekülhetünk más dimenzióba, nem hunyhatunk szemet korunk tragédiái felett, fülünket nem csukhatjuk be az élet jajkiáltásaira. Ellenkezőleg, mindennap a világba merülünk, készségesen segítségére sietünk bajba jutott testvéreinknek - felszárítjuk a könnyet -, a segélykiáltásra felelünk.

3. Az emberiség rendeltetése

Az emberiség rendeltetése fel van jegyezve Isten elméjében és szívében, s ő irányítja a történelem folyását. Az Atya ránk bízza a feladatot, hogy már itt a földön megkezdjük a Mennyek Országának építését, melyet a Fiú nyilatkoztatott ki, s amely az idők végezetén nyeri el beteljesedését.

4. Minden élet ajándék

Állj ki az öregek és a hátrányos helyzetűek életéért; állj ki azok ellen a próbálkozások ellen, melyek támogatnák a segített öngyilkosságot és eutanáziát. Állj ki a házasság és a családi élet mellett. Állj ki a tisztaság mellett. Állj ellen a világ nyomásának és kísértéseinek. A világ túl gyakran venné semmibe az alapvető igazságot: minden élet Teremtő Istenünk ajándéka, és Istennek tartozunk számadással arról, hogy mire használjuk, jóra vagy rosszra.

5. Az emberiség jövője

Az emberiség jövője azokon az embereken múlik, akik az igazság alapján állnak, s akiknek életét áthatják azok a magas erkölcsi elvek, melyek a szívet képessé teszik az önfeláldozásig kitartó szeretetre.

6. Sokak szívébe hatol be

Máriával együtt nekünk is szívünkbe kell engednünk a Szentlelket, hogy Krisztus bizalmas barátai lehessünk. Máriával nekünk is le kell vetnünk minden félelmet, hogy összes cselekedetünkben Krisztust vihessük a világba - házasságban vagy világi magányban, diákként, fizikai és szellemi munkásként egyaránt. Krisztus általunk a világ minden tájára el akar jutni, hogy sokak szívébe hatolhasson be.

7. A remény tanúi

Tanúk vagyunk. A ragyogó hit tanúi - a tevékeny, türelmes és jóságos szereteté - az emberiség által korunkban tapasztalt sokféle szegénység szolgálatában. Ama remény tanúi, amely nem hagy cserben, s azon bensőséges közösségé, melyben Isten, a Szentháromság, az engedelmesség és a kereszt élete tükröződik. Egyszóval a szentség tanúi, a Nyolc Boldogság emberei vagyunk, s hivatásunk a tökéletesség, amint mennyei Atyánk tökéletes.

8. Az élet prófétái

Világszerte arra kérem mindazokat, akik természetüknél fogva és ösztönösen az élet-szeretetet teszik meg álmaik látóhatárává és reményük szivárványává, hogy legyenek az élet prófétái! Legyetek azok szavatokban és tettetekben, s lázadjatok az önzés kultúrája ellen, amely sokszor nem célnak, csak eszköznek tekinti az emberi személyt, s a puszta haszon oltárán áldozza föl méltóságát és érzéseit. Nyújtsatok kézzelfogható segítséget azoknak, akiknek szükségük van ránk, s akik a mi segítségünk nélkül talán megadnák magukat a kétségbeesés kísértésének.

9. Mit kíván tőlünk Krisztus?

Mit kíván tőlünk Krisztus? Jézus arra kér, hogy odaadóan hirdessük embertársaink körében. Ne félj, hiszen Jézus veled van! Ne félj, hogy eltévedsz: minél inkább odaadod magad, annál inkább megtalálod magad.

10. Isten eljön hozzánk

Isten azokban a dolgokban jön el hozzánk, melyeket legjobban ismerünk, és amelyek felől legkönnyebben megbizonyosodhatunk: mindennapi életünk dolgaiban.

11. A béke ajándéka

Legyetek barátai azoknak, akiknek nincsenek barátai. Legyetek a családja azoknak, akiknek nincsen családja. Legyetek a társasága azoknak, akik kirekedtek minden közösségből. Ha békét akarunk, kezet kell nyújtanunk a szegényeknek. Ismerjék fel világszerte a gazdagok és a szegények, hogy mindnyájan testvérek vagyunk. Mindannyian osszuk meg egymással, amink van, hiszen az egyetlen Isten gyermekei vagyunk, aki mindenkit szeret, és mindenkinek a béke ajándékát szánja.

12. A béke első iskolája

A gyerekek nagyon hamar beletanulnak az életbe. Megfigyelik és utánozzák a felnőttek viselkedését. Fürgén elsajátítják a mások iránti szeretetet és tiszteletet, de ugyanilyen gyorsan magukba szívják az erőszak és a gyűlölet mérgét. A családi élmények határozzák meg azt a hozzáállást, amelyet a felnőtté vált gyermek magáévá tesz. Ha tehát a család az a hely, ahol a gyermek először kerül kapcsolatba a világgal, akkor legyen a család a béke első iskolája!

13. A szabadság szabálya

A szabadság nem a zsarnokság vagy elnyomás hiánya. S arra sem hatalmaz fel, hogy mindig azt tegyük, ami jólesik. A szabadság alá van vetve az igazságnak, és az emberiség igazságkeresésében és az igazságban vezetett életben teljesedik be. Az igazság - kezdve megváltásunk igazságával Jézus Krisztus keresztje és feltámadása által - minden szabadság gyökere és vezérelve, minden felszabadítás alapvetése és zsinórmértéke. A szabadság kockázatot is rejt. Ha nem engedel­meskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket.

14. Az élő jelenlét

„Veletek vagyok mindennap, a világ végéig!" Krisztus ígérete életünk megtartó titka és reményünk forrása. A Feltámadás napja, a vasárnap nem csupán emlékezés egy múltbeli eseményre: a feltámadt Úr élő jelenlétének megünneplése az, aki eljön saját népe közé.

15. A végidők

Mindaz, ami a világ végezetéig történni fog, nem egyéb, mint kiteljesedése és kibontakozása annak, ami akkor történt, amikor a megfeszített Úr megvert testét a Lélek ereje feltámasztotta, hogy általa áramoljon ugyanaz a Lélek az egész emberiségbe. A keresztények tudják, hogy akármilyen sokáig maradjon is fenn e világ, nem kell új megváltásra várni, mert már a végidőket éljük. Nemcsak minket, az Egyházat, hanem az egész kozmoszt, a történelem teljességét szüntelenül a megdicsőült Krisztus uralja és kormányozza. Ez az életerő mozgatja a teremtett világot, amely „együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig", míg el nem jut a Megváltás teljességébe. 16. Az Egyház zsenge gyümölcsei A vasárnapi szentmisén a keresztények különös mélységében élik át újra az apostolok húsvét éjszakai élményét, amikor együtt voltak, és megje­lent nekik a feltámadt Úr. Isten mindenkori népe csírájában már az apostolok elemi közösségében jelen volt, s az apostolok voltak az Egyház első termése. Az ő tanúságtételük által hallja meg Krisztus üdvözlő szavát a hívők minden nemzedéke, s gazdagon részesedik a béke messiási ajándékából, melyet ő vére által nyert el és Szentlelke által áraszt ránk, mondván: „Béke veletek!"

17. Igazság

A megbocsátás és kiengesztelődés lényeges előfeltétele az igazság, melynek végső alapja Isten törvényében és az emberiségnek ajándékozott szeretetében és kegyelmében rejlik. Ha így értjük, az igazság nem korlátozódik arra, hogy megállapít­suk, két fél összetűzésében kinek van igaza, hanem elsősorban azt fürkészi, miként állítható helyre igaz kapcsolatunk Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal. Nincs tehát ellentmondás a megbocsátás és az igazság között. A megbocsátás nem szünteti meg, és nem kisebbíti az igazság által megkövetelt jóvátételt, hanem arra törekszik, hogy az egyéneket és csoportokat társadalommá, az államokat pedig a nemzetek közösségévé kovácsolja. Nincs büntetés, amely elnyomhatná a vétkező ember elidegeníthetetlen méltóságát. Sosem zárhatjuk be a bűnbánathoz és megtéréshez vezető ajtót.

18. Gyökeres megtérés

Vajon teljesen kiengesztelődhetünk Krisztussal anélkül, hogy egymással kiengesztelődnénk? Erőnket egyesítve lehetünk-e Krisztus nagyhatású tanúi, ha nem békélünk meg egymással? S kiengesztelődhetünk-e egymással, ha nem bocsátunk meg a másiknak? A kiengesztelődés feltétele a megbocsátás. Ez azonban nem lehetséges a benső átalakulás és megtérés nélkül, ami a kegyelem műve. Képesnek kell lennünk szembenézni magunkkal, szigorúan megvizsgálni a lelkiismeretünket - ez az életünket átalakító gyökeres megtérés elengedhetetlen előfeltétele.

19. A mérték, mellyel mindnyájan megítéltetünk

Jézus egész életében Isten irgalmát hirdette, de azt is megtanította nekünk, hogy az irgalom elnyerésének feltétele a kölcsönös megbocsátás. Az Úr imádságában ezeket a szavakat adta nekünk: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Ez által a „miképpen" által kezünkbe adja azt a mértéket, mellyel majdan Isten is megítél bennünket.

20. A szív megnyitása

Még ha nem áll is rendelkezésünkre a gazdagság és a kézzelfogható lehetőség ahhoz, hogy kielégít­sük embertársaink szükségleteit, nem mondhatunk le arról, hogy megnyissuk szívünket, és erőnkhöz mérten enyhítsünk ínségükön. Gondoljunk az özvegyasszony adományára! Ő csak két fillért tudott a templom kincstárába dobni, de ebben benne volt teljes szeretete, hiszen „az ő szegény­ségéből bedobta mindenét, amije volt, egész megél­hetését". Mindenekelőtt az ajándék benső értéke az, ami számít: készen állni arra, hogy megosszunk mindent, hogy odaadjuk saját magunkat. Szent Pál írja: „Osszam el bár egész vagyonomat..., ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem."

21. A szenvedés valósága

A szenvedés valósága mindig a szemünk előtt lebeg, sőt gyakran testünkben, lelkünkben és szívünkben érint bennünket. A kín mindig is az emberi lét nagy rejtélye volt. Amikor azonban Jézus kínszenvedése és halála által megváltotta a világot, új távlatot nyitott meg: a szenvedés által az ember növekedhet az önátadásban, és eljuthat a szeretet legmagasabb fokára Őbenne, aki „szeretett minket, és odaadta magát ... Istennek".

22. A szenvedés áldozata

Keresztény hitünk alapelve a gyümölcshozó szenvedés, s ennél fogva az a meghívás, amely a szenvedőket arra szólítja, hogy egyesüljenek Krisztus megváltó áldozatával. A szenvedés így válik áldozattá és felajánlássá, s ez ment és megy végbe ma is számtalan szent lelkében. Akiket látszólag értelmetlen erkölcsi szenvedés sújt, különösen azok találhatják meg saját megpróbáltatásaik értelmét Jézus erkölcsi szenvedésében, akivel együtt mehetnek a Getszemáni kertbe. Őbenne tehetnek szert az erőre, hogy a kínt szent önfeladással és az Atya akarata iránti bízó engedelmességgel fogadják el. S érezhetik, hogy szívükből kiárad a Getszemáni kert imádsága: „De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te."

23. A földi szenvedés

Jézus minden alkalmat megragadott, hogy a szenvedők boldogságát hirdesse: „Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek.... Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyben..." E boldogságot csak akkor érthetjük meg, ha elfogadjuk, hogy az emberi élet nem korlátozódik a földön töltött időre, hanem egészében a túlvilági élet tökéletes örömére és teljességére irányul. A földi szenvedés, ha a szeretetben viseljük, keserű burokként tartalmazza az új élet magvát, az Isten dicsőségének kincsét, melyet az örökkévalóságban kapunk osztályrészül.

24. Hogy mindnyájan egy legyenek

Szálljon fel az imánk, és kérjük együtt Istent, „hogy mindnyájan egy legyenek" - hogy a keresztények együttesen tanúskodhassanak az Ő Országáról - hogy minden keresztény közösség együttes erővel törekedjék a teljes egységre - hogy megvalósulhasson minden keresztények tökéletes egysége, s így az Úr Krisztusban minden nép dicsőíthesse Istent - hogy a föld minden népe felülkerekedhessen a viszályon és önzésen, és tökéletes békét és kiengesztelődést találjon az Isten Országában. Emlékezzél meg, Urunk, Egyházadról - őrizd meg minden gonosztól - tedd tökéletessé a Te szeretetedben - szenteld meg és a világ minden tájáról gyűjtsd a Te Országodba, melyet neki készítettél. Mert Tied a hatalom és a dicsőség mindörökkön örökké.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában