Kisalföld logö

2019. 05. 20. hétfő - Bernát, Felícia Még több cikk.

Csatka - Cigánybúcsú a bakonyi erdő mélyén - fotók

Csatka - Cigánybúcsú a bakonyi erdő mélyén - fotók
Mintegy 10 ezer zarándok látogatott el az idei csatkai Mária-napi két napos búcsúba. Kétségtelen, hogy a romák igazán tudnak mulatni. Hazánk leghíresebb zarándokhelyén, egészen másnap reggel 8-ig tartott a hatalmas cigányzenés mulatság a hétvégén.
A Komárom-Esztergom megyei, alig háromszáz lelkes Csatkára az ország minden pontjáról érkeznek zarándokok, de a határon túlról - Ausztriából, a Felvidékről, Szlovéniából, és Romániából - is szép számmal jönnek romák.

-  Még mindig rejtély számomra, hogy miért jön el évről-évre sok ezer roma Csatkára. Talán a hitük vonzza őket ide, számukra csak a csatkai Szűzanya létezik. Máriát a termékenység és a család szimbólumának tekintik, mert ők nem Isten, hanem Szűz Mária hívők. Érdekesség még, hogy Európában mindössze két helyen megengedett ez az óriási búcsúi hangulat: egy francia településen, és  Csatkán – nyilatkozta a Kisalföldnek Tóth Zoltán, a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Már közel száz éve a Kisboldogasszony napja alkalmából tartott csatkai búcsú a Kárpát-medencei cigányok legfontosabb egyházi ünnepe.

A gyónás nem a romákra jellemző

-  A keresztelők már a búcsú előtt egy héttel megkezdődtek. Szombaton, több mint húsz keresztelő volt, déltől két óránként voltak misék, este hatkor roma fellépők közreműködésével lovári nyelven dr. Székely János szombathelyi püspök celebrálta a szertartást, ahol még az idősebb Grofó is énekelt. A mai napig nagyon sok hívő könyörög bűnbocsánatért, bár a gyónás nem a romákra jellemző.
Csatka - Cigánybúcsú a bakonyi erdő mélyén

A búcsúban alig akad fehér ember, a zarándokok közel 80 százaléka roma kisebbség. A tehetősebbek méreg drága luxus autókkal érkeznek, míg a hetvenes évekig lovaskocsikkal jött a nagy többség. Sokan igényes alkalmi ruhákban, hatalmas aranyakkal felékszerezve keltettek nagy feltűnést. A dombon óriási mulatság zajlott, harsogott az egész környék a cigányzenétől, egyikben sátorban a Kis Grofó testvére, Gyémi is énekelt.

A kápolna felé vezető utat szegélyező sátrakban óriási választékban kínáltak: például csodás Mária szobrokat, (életnagyságban is), ugyanígy gyertyák is hatalmas választékban voltak.

Lent a völgyben béke van. A zarándokok misét hallgatnak, közösen imádkoznak és énekelnek, gyertyákat helyeznek el a csatkai Szűz Mária-szobornál, megmossák arcukat a Szentkút jótékony vizéből.

-  Régebben sokan sátorban töltötték az éjszakát. Az idén például egy érdi népesebb család sátrazott itt, aki arra hivatkozott, hogy korábban a nagyapja is itt táborozott le, őket nem is szeretném kirakni az erdőből.
Az Alapítványunk 5 biztonsági őre mellett a kisbéri kihelyezett parancsnok 30 rendőrrel volt jelen, semmiféle rendbontás nem volt. A mulatság végéig olyan százötven ember volt, reggel nyolc óráig engedélyeztem a zenét.
„2070 darab autó és 17 busz parkolt le, ebből következik, hogy közel tíz ezer látogatója volt az idei két napos csatkai búcsúnak" - Tóth Zoltán

A Csatkai búcsú látogatóinak kb. 80 százaléka roma származású.

A Csatka-kultusz egy gyógyulás-történetből ered. Feljegyzések alapján egy vak fiú megmosta szemét a csatkai szentkútnál, és visszanyerte látását. Az esetet további gyógyulások követték, ezért a hívek körében hamar népszerű lett a kegyhely.

Bár a legtöbben csak az őszi búcsújárásról ismerik Csatkát, viszont búcsút már egészen pünkösdtől késő ősszel tartanak, az idei zárómise október 8-án lesz.

Kis Grofó édesapja, és egyik testvére – Gyémi - is énekelt Csatkán.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Baleset miatt teljes útlezárás az M1-esen: oldalára borult egy autószállító tréler

Baleset miatt teljes útlezárás az M1-esen: oldalára borult egy autószállító tréler
Teljes szélességében lezárták az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalát szombat délután. Tovább olvasom