Komárom és környéke

2019.04.25. 11:51

Van egy nagyobb ulánus temető Komáromban, csak testek nélkül

2018 óta vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Klapka György Múzeum, hogy nyugszanak-e katonák az ulánus temetőben. A kutatást szeretnék idén szeptemberre befejezni, ezzel is egyfajta emléket állítani az 1849-es komáromi csatáknak.

Sárai Evelyn

Máig kérdés, hogy vajon temettek-e katonákat az úgynevezett ulánus temetőbe. Feltételezhető, hogy ide kerültek az 1849. augusztus 3-i csata azon áldozatai, akik a császári ulánus ezredhez tartoztak. Illetve a Komáromi Lapok egyik 1894-es példányában az olvasható, hogy a császári katonák mellett a temetőben nyugszanak magyar honvédek is.


Az ulánus temetőt 2018 óta vizsgálja közösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Hadtörténeti Intézet, valamint a Klapka György Múzeum. A projekt vezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részéről prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, tudományos rektorhelyettes, míg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről dr. Kovács Vilmos ezredes, az intézmény parancsnoka, valamint dr. Négyesi Lajos alezredes, egyetemi adjunktus.

 


– Történtek geofizikai kutatások, talajradaros és fúrásos mérések egyaránt, melyek azt állapították meg, hogy a temetőben van ugyan egy nagyobb gödör, azonban abban testek nincsenek. Ezek alapján feltételezhető, hogy temettek oda katonákat, akiket aztán később exhumáltak – mondta el Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója.


Ugyancsak górcső alá vették a korabeli fényképeket, melyen azok az emlékművek láthatóak, melyeket a ’80-as években az Igmándi Erődbe szállítottak. Kérdéses, hogy az emlékművek egy tömegsír felett álltak-e vagy csak mementóként helyezték-e el őket a helyszínen.


– A Hadtörténeti Intézet és Múzeum régészeti feltárásokat végzett, feltárták a temető alsó részét, ahol egy kereszttel jelölt sírhalmot vizsgáltak. A kereszt süttői vörös mészkőből készült, rajta a „Hős bajtársaknak" felirat olvasható. A keresztet Fertői Imre kőfaragómester készítette, azonban ő nem a szabadságharc idején élt, hanem később – magyarázta az igazgató.

 


A régészeti kutatások során szintén egy nagyobb gödröt tártak fel, abban azonban nem emberi maradványokat, hanem lovak tetemeit találták meg. A Klapka György Múzeum ezekben a régészeti kutatásokban segédkezett Polgár Balázs vezetésével és Bálint Ferenc közreműködésével. 


Korábban már végeztek feltárásokat azon a helyszínen is, ahol a honvédek emlékműve állt, itt szintén csak egy nagyobb gödröt tártak fel, holttestek nélkül.


Ahhoz, hogy lezártnak tekintsék a projektet, még levéltári kutatás szükséges. Számadó Emese elmondta, szeretnének idén szeptemberig végezni a munkával, hiszen így méltó módon zárhatnák le az 1849. augusztus 3-i ütközet 170. évfordulóját.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!